Az EB sem hagyja szó nélkül az ukrán nyelvtörvényt

Publikálás dátuma
2019.04.26. 13:50
Petro Porosenko, távozó ukrán elnök katonákkal szelfizik. Utolsó intézkedései egyikeként Porosenko jóváhagyta a kisebbségi nyelv
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
A brüsszeli testület is vizsgálatot indít majd a törvény miatt, ami szinte teljesen betiltja a kisebbségi nyelvhasználatot Ukrajnában.
Az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni a sokak által bírált ukrán nyelvtörvény végleges szövegét, amelyet előző nap fogadott el a kijevi parlament - jelentette ki pénteken a brüsszeli testület illetékes szóvivője. Maja Kocijancic újságírói kérdésre válaszolva elmondta, tudnak róla, hogy az ukrán törvényhozás csütörtökön megszavazta a tervezetet, most a közzétételre várnak, s ezt követően elemezni fogják a szöveg tartalmát. Kocijancic hozzátette, már többször is felszólították az ukrán hatóságokat arra, hogy nyújtsák be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várják meg annak álláspontját, és csak ezt követően kerülhessen sor a hatályba lépésre.
Az ukrán parlamentben nagy többséggel fogadták el csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett javaslatot, amely ellen a kárpátaljai magyar szervezetek határozottan tiltakoztak, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba. Petro Porosenko leköszönő államfő előre jelezte, hogy elfogadása után aláírja a törvényt. Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök ugyanakkor arról számolt be, hogy hivatalba lépése után meg fogja vizsgálja, a törvény tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait - írja az MTI.
Szerző

Kitették az FPÖ-ből a patkányköltőt

Publikálás dátuma
2019.04.26. 08:30

Fotó: FRANZ NEUMAYR / AFP
Sietve tudatta a világgal a kormánykoalícióban részvevő osztrák szabadságpárt, az FPÖ vezére, hogy Braunauban  visszaadta alpolgármesteri tisztségét Christian Schilcher, aki a pártból is kilépett. Világméretű felháborodást keltett ugyanis ízléstelen verse, amely szerint a patkányok föld alatti, csatornában betöltött pozícióját is zavarják az osztrák kultúra követésére képtelen migránsok. Pedig az 53 éves politikus, aki a most 130 éve született Adolf Hitler braunaui földije, már 2012 óta ontja patkányverseit. Akkor került magas pozíciójába, s haragos elődje be is panaszolta őt az FPÖ vezetésének tűrhetetlen soraiért. Brigitte Zeilingernek hiába nem tetszett Schilcher költészete, ő volt az, akinek mennie kellett a helyi szabadságpárti frakcióból. Az alpolgármester most is azt hitte, hogy a helyi újságban megjelent költeménye sikert arat, s ha kisebb dorgálás éri is őt, azt mindenki hamar elfeledi. A patkányverset azonban kiszúrta a világsajtó, a nagy nemzetközi sajtóorgánumok mind lehozták, illusztrálandó az Ausztriában ma is széles körben virágzó neonácizmust. Éppen ez késztette az ország kancellárját, a néppártot vezető Sebastian Kurzot, hogy szigorúan elítélje a náci időket idéző sorokat, s követelje helyettesétől,  hogy cselekedjen. Az FPÖ elnöki tisztét is betöltő Heinz-Christian Strache alkancellár nem kénytelen volt lemondásra, kilépésre rábírni a patkány-poétát. A kereszténydemokrata néppárt és szélsőséges koalíciós partnere 2017 decembere óta kormányoz Ausztriában, azóta próbálnak konfliktus mentesen együttműködni, ráadásul úgy, hogy szalonképesnek tűnjenek. Ez viszont csökkenti az FPÖ radikalizmusát méltányoló tagság rokonszenvét. Ezért is játszik a szabadságpárt két húron: Strache, akinek neonáci múltjáról dokumentumok tömege szól, a mérsékelt, megfontolt politikus szerepét alakítja, mellette azonban rendre megnyilvánulnak az FPÖ nagyon is szélsőséges irányítói. Leginkább Herbert Kickl belügyminisztert szokás emlegetni, mint a kemény jobboldal legelszántabb tagját, aki nemrég azt kezdeményezte, hogy bűn nélkül is zárjanak börtönbe migránsokat, akiknek az arcukra van írva, hogy rosszban fognak sántikálni. Kickl elrendelte, hogy a híres traiskircheni menekülttábort, ahol például 1956-ban sok tízezer magyart fogadtak be, nevezzék ezen túl kiutazó tábornak, s nem beutazónak, ezzel is hűtve a migránsok reményeit. Kickl kezdeményezését még Christoph Schönborn, az osztrák katolikus egyház feje is szívtelennek nevezte.   Az FPÖ egyik legradikálisabb politikusa, Harald Vilimsky, aki ezúttal is a párt vezető jelöltje az európai parlamenti választásokon, most az állami televízió híradójában próbált magyarázkodni a patkányvers miatt. Egyszeri esetnek mondta, a tévé híres riporterét pedig durván szidta, s kirúgatásával fenyegetőzött. Ezután a néppárt uniós képviselőjelöltjével vitázott egy privát televízióban, ahol Othmar Karas a szemére hányta, hogy az „egyszeri eset” az FPÖ kormányzása alatt már százszor fordult elő. Tavaly Alsó-Ausztriában volt például kénytelen az FPÖ a csúcsjelöltjét, Udo Landbauert lemondatni, s a pártból is kitenni, mert tagja volt egy az FPÖ bázisát jelentő szélsőséges  Burschenschaftnak, ahol antiszemita, rasszista énekkönyvre bukkant a hatóság. Landbauer azóta már újra a szabadságpárt helyi irányítója. Szerdán már az osztrák államfő, Alexander van der Bellen is arra figyelmeztette  Heinz-Christian Strachét, hogy tartsa vissza pártját a sokasodó hecckampányoktól.

Megosztja az Uniót Kína terjeszkedése, de Orbán lelkes

Publikálás dátuma
2019.04.26. 08:00

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI
Komoly veszélyt jelent egyes országok számára a kínai Új selyemút kezdeményezés, amit nem egy ázsiai példa mutat.
Orbán Viktor is részt vesz a Pekingben csütörtökön kezdődött és szombatig tartó Egy övezet egy út konferencia, amelyen 40 ország vezetői találkoznak, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Új selyemút kínai kezdeményezés, elsősorban gazdasági jellegű ugyan, ennek révén azonban Peking politikai jelentőségét is növeli a világban. Noha a kínai elnök, Hszi Csin-ping gazdaságélénkítésre vonatkozó víziója elsősorban az ázsiai, délkelet-ázsiai térségre szól, deklarált célja az is, hogy szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködésre ösztönözze az eurázsiai kontinens államait. Ez az övezet a világ legnépesebb és leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató térsége, magyarán a legnagyobb piac, amit egyetlen nyugati ország sem tud vagy akar mellőzni. Mégis, a találkozóról hiányoznak a nyugati demokráciák vezetői, Orbán Viktor miniszterelnök így ismét nem csak jó hírű vezetők társaságába került. A jelentős kínai beruházás ugyan nyilván roppant csábító egy sor államnak, de rendkívüli veszélyeket is jelent számukra. Több ország vált eladósodottá, amivel Kína fontos kikötők felett szerezte meg az ellenőrzést legalább száz évre. Mianmar és Srí Lanka is tudna erről mesélni. A kínai terjeszkedés egyelőre inkább az ázsiai és afrikai térségben érzékelhető. Srí Lanka fővárosában, Colombóban például Peking 1,1 milliárd eurónyi összeget fektet be. Emellett Peking építi meg a kalkuttai, rangúni és nairobi kikötőt, de a görögországi Pireuszban is ezt tervezi. A másik nagy veszély az, hogy a terjeszkedéssel Kína saját vállalatait akarja előnyös helyzetbe hozni. Erre figyelmeztettek az Unió vezetői is az áprilisi EU-Kína csúcstalálkozón. Brüsszel azt akarja elérni, hogy azonos versenyképességi szabályok vonatkozzanak az Európában megjelenő kínai és a Kínában kereskedni kívánó európai vállalatokra. Jellemző, hogy a két évvel ezelőtti pekingi Új Selyemút konferencián a pekingi vezetés az utolsó pillanatban olyan nyilatkozatot dugott a jelenlévő vezetők orra alá, amely egyértelműen a kínai vállalatokat kedvezményezné a külföldiek rovására. Az európaiak hiányolták a dokumentumból a közbeszerzések átláthatóságát biztosító kötelezettségvállalást és a kölcsönös piacra jutás garanciáit. Nem is csoda, hogy megosztja az EU-t Kína egyre nyilvánvalóbb európai terjeszkedése. Peking számára ugyanis a gazdasági kezdeményezés lényegében stratégiaváltást jelent, s ennek egyértelmű célja a Nyugat felé terjeszkedés. Peking ezt ügyesen teszi, a G7-ek első államaként néhány hete Olaszország is csatlakozott az Új selyemúthoz. Az Új selyemút egy új kereskedelmi út kiépítését takarja; egy sor infrastrukturális beruházással, amelynek összértéke 2030-ig 24-26 billió (!) dollár. A hatalmas összeg nagy részét Peking finanszírozná az Asian Development Bank, az ázsiai beruházási bank, valamint a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) New Development Bankja révén. Néhány infrastrukturális projekt (elsősorban vasútépítésről van szó) már megvalósult. 2017 áprilisában például 12 ezer kilométeres vasúti összeköttetés létesült London és a kínai iparváros, Jivu között. A britek első Kínába tartó vonatukat whiskyvel, gyógyszerekkel, gépalkatrészekkel pakolták meg. A kínaiak sikerrel osztják meg az EU-t, amit az áprilisi, horvátországi fórum is jelez, amelyen 16 európai ország állam- és kormányfői találkoztak Li Ko-csiang kínai kormányfővel, s mutattak leplezetlen érdeklődést Peking kezdeményezése iránt. Kína tehát jelentős összegeket költ a különféle beruházásokra, de ennek nagyon megkéri az árát.

Lelkes a miniszterelnök

Az Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése teljes egészében egybeesik a magyar nemzeti érdekekkel, hiszen az együttműködés egy fontos garancia a világgazdaság szabadságának fenntartására – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Pekingben, amikor Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyalt. Azt is mondta: komoly feladat fenntartani  a szabadkereskedelem és a világgazdaság szabadságának a rendjét, és az Egy övezet, egy út együttműködés fontos garancia erre. Orbánt fogadta Hszi Csin-ping államfő is, akivel a gazdasági együttműködés sikereit és európai ügyeket is megvitatott.