Handó volt kabinetvezetője kerülhet a Fővárosi Törvényszék élére

Publikálás dátuma
2019.04.26. 15:35

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Információnk szerint Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője a legesélyesebb.
Várhatóan ismét eredménytelennek nyilvánítja a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki posztjára kiírt pályázatát Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és egyúttal határozott időre – várhatóan egy évre – megbíz egy bírót az elnökséggel. Az FT vezetésére a legesélyesebb bíró információnk szerint Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője, Handó kabinetvezetője, a II. és III. kerületi bíróság korábbi bírája. Mint megírtuk, két pályázat érkezett az FT elnöki posztjára a közelmúltban kiírt pályázatra. Az FT összbírói értekezlete két hete Vadász Viktor pályázatát találta jobbnak – 65,04 százalékos támogatást kapott –, míg Polgárné Vida Juditra csak 17,04 százalék szavazott. (A pályázókról külön-külön voksolnak). Vadász Viktor az FT büntetőbírója, egyben az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője. Vida Judit pedig az FT, Handó által tavaly május végén egyéves határozott időre megbízott elnöke. (Vidát azután bízta meg az elnöki feladatokkal Handó, hogy a korábbi elnök, Fazekas Sándor hatéves megbízatása lejárt, s Fazekas hiába pályázott a folytatásra kétszer is egyedüliként, az összbírói értekezlet több mint kétharmados támogatásával.)
Az OBH-elnökkel „harcoló” OBT szóvivője, Vadász szinte biztosan nem nyeri el Handó támogatását, hiába álltak be mögé a fővárosi bírák. A korábban plágium-botrányba keveredő Vidát pedig csak az OBT egyetértésével tudná kinevezni, amire megintcsak kevés az esély.
Bár még egyik jelöltet sem hallgatta meg, az idő sürgeti Handót, hiszen május 28-ig meg kell találnia Vida utódját. Mivel vélhetően mindkét jelöltet elutasítja, ismét megbíz valakit egy év határozott időre az FT elnöki feladataival. Az erre legesélyesebb Tóth Áron László múltja Vidához hasonlóan szintén nem makulátlan. A HVG számolt be részletesen arról, hogy Tóth úgy dolgozott az OBH-ban, hogy közben ítélkezett is. (Nem egyedüliként, Fülöp Natasa a PKKB-n ítélkezett, miközben az OBH-ban is dolgozott.) Márpedig a törvény szerint „az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet”, ugyanakkor az az OBH működési szabályzata, Handó utasítása ezt a törvényi rendelkezést megkerülte. Ez az összeférhetetlenség tűnt fel az FT egyik másodfokú bírói tanácsának, amely elé Fülöp és Tóth egy-egy korábbi ítélete került. A másodfokú bírói tanács emiatt az Alkotmánybírósághoz is fordult, kérve a Handó-utasítás alkotmányellenességének megállapítását, ám a testület elutasította őket.
Tóth elnöki megbízása nem csak azért lenne meglepetés, mert rendkívül fiatal bíróról van szó, akinek – OBH-s munkája miatt is – alig van ítélkezési gyakorlata. Hanem azért is, mert az FT nemcsak az ország, de Európa egyik legnagyobb bírósága, külön jogkörökkel. Aki az FT-t vezeti, különösen nagy befolyással bír a magyar bíróságokra.
Szerző

Felmentő ítéletet hoztak Szilvásy Istvánék ügyében

Publikálás dátuma
2019.04.26. 15:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az ÁEK egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség. A döntés nem jogerős, az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. április 24-én felmentő ítéletet hozott abban a megismételt büntetőügyben, amelyben Szilvásy Istvánt, az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség azzal vádolta az I. rendű vádlottat, hogy az ÁEK vezetőjeként 2007-2008-ban indokolatlanul szerződött egy céggel, amelynek feladata bér- és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás lett volna, valamint indokolatlanul kötött szerződést egy főorvossal, mivel az intézmény dolgozói is elvégezhették volna az általa ellátandó feladatokat. Az ÁEK így mintegy öt és fél millió forintot fizetett ki a háttérjogszabályokkal ellentétes, fiktív szerződések alapján. Az ügyben korábban már született – bűnösséget megállapító – elsőfokú ítélet, amelyet a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 októberében hatályon kívül helyezett. A megismételt eljárásban a bíróság –  hatályon kívül helyező végzésben megjelölt hiányosságokra, és az előírt bizonyítási cselekményekre is tekintettel – újra lefolytatta a bizonyítási eljárást, amelynek eredményeképpen arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak nem valósítottak meg bűncselekményt. Az eljárás során beszerzett okirati bizonyítékok és tanúvallomások alapján megállapította, hogy az ÁEK-nek nem volt olyan szervezeti egysége, amely el tudta volna látni azokat a feladatokat, amelyekkel az I. rendű vádlott megbízta a II. rendű vádlott által képviselt céget, illetve amelyek elvégzésére közalkalmazotti jogviszonyt létesített a III. rendű vádlottal. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható volt az is, hogy a II. rendű vádlott által képviselt cég, valamint a III. rendű vádlott a megbízását teljesítette, így részükre a kifizetések jogszerűen történtek. A céggel kötött megbízási szerződésre vonatkozó vádponttal kapcsolatban a bíróság megjegyezte továbbá azt is, hogy az I. rendű vádlott nem volt az ÁEK vagyonkezelője – mivel ezt a hatáskört egy kabinetfőnöki döntés nyomán a gazdasági igazgató gyakorolta –, így nem követhette el a hűtlen kezelés bűntettét. Az I. rendű vádlott munkáltatóként azonban jogszerűen létesíthetett közszolgálati jogviszonyt. Tekintettel arra, hogy az I. rendű vádlott cselekményével nem valósított meg bűncselekményt, így az ügyben az I. rendű vádlott bűnsegédjeiként szereplő II. rendű és III. rendű vádlottakat is felmentette a bíróság. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.
Szerző

Saját jövőjükért tüntetnek a diákok

Publikálás dátuma
2019.04.26. 14:52
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Elegük van az elavult oktatási módszerekből, a kiszámíthatatlan és igazságtalan oktatáspolitikából, a leterheltségből.
Ideje megmutatnunk, hogy nekünk, diákoknak is van véleményünk, hogy egy kiszámítható oktatási rendszerben szeretnénk tanulni, és hogy a jövőnket nem lehet semmibe venni – írják a Független Diákparlament képviselői, ma délután négyre az Országház elé hívva mindenkit, aki nem nézi jó szemmel az Orbán-kormány oktatási ámokfutását. A „Jövőt a diákoknak!” című Facebook-esemény oldalán mintegy tízezren jelezték érdeklődésüket. A kormány vitatott, olykor kifejezetten káros oktatási intézkedéseit hosszan lehetne sorolni, a mai demonstráció apropóját viszont az a törvénymódosítás adja, mely szerint jövőre már kötelező lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgát szerezni az egyetemi felvételihez. „2020-tól a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét egy átgondolatlan nyelvvizsga-törvénnyel. Ez alapján például a Debreceni Egyetem egészségügyi karának kétharmadát nem vették volna fel tavaly, ezzel tovább súlyosbítva az egészségügy problémáit. A nyelvoktatás fejlesztése helyett olyan körülmények között várják el a kötelező nyelvvizsgát, amiben folyamatos a tanárhiány, és országosan a tavaly felvettek fele nem tudta volna teljesíteni ezt az elvárást. Ez a törvény jól szemlélteti azt, hogy mennyit ér ma a diákok jövője, ha nem szólalunk fel miatta.” – írták a tüntetés szervezői. A demonstrációt támogatják mások mellett a pedagógus szakszervezetek, az Oktatói Hálózat és a Szülői Hang Közösség is. Dvorácskó Balázs, a Pedagógusok Szakszervezete Ifjúsági Tagozatának vezetője Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet: miközben egyre nagyobb a pedagógushiány, a tanárképzésre jelentkezők jelenleg több mint felének nincs nyelvvizsgája, így ha a törvény életbe lép, tovább feleződhet az utánpótlás. Az Oktatói Hálózat közölte: részt vesznek a tüntetésen, mert nem szabad hagyni, hogy diákok ezreitől vegyék el a továbbtanulás esélyét, csak azért, mert szüleiknek nincs pénze drága magánórákra. A Szülői Hang is azon az állásponton van: jogos a diákok követelése, minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga. A megmozdulással azt szeretnék elérni, a kormány halassza el az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga bevezetését mindaddig, amíg az ország minden iskolájában elérhetővé nem teszik a minőségi nyelvoktatást. 

Az Emmi szerint Soros

A mai demonstráció a Soros-hálózat és az ellenzék kampányakciója. Négy héttel az EP-választás előtt a Soros-szervezetek, Gyurcsányék és a többi ellenzéki párt fűti az eseményeket. Az ellenzék megint politikai kampányakciókhoz akarja felhasználni a diákokat – írta a mai tüntetésre reagálva az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Hozzátették: a nyelvvizsgához kötött felvételiről szóló döntés 2014 óta ismert az iskolák, a pedagógusok, a szülők és a diákok előtt, bevezetését tehát több, mint hat év felkészülési idő előzte meg. „Ez az első kormány, amely segíti a fiatalok nyelvtanulását és jelentős anyagi terhet vesz le a szülőkről, azzal, hogy ingyenessé tette az első sikeres nyelvvizsgát és bevezeti a kétszer kéthetes ingyenes külföldi nyelvtanfolyamokat” – állítják.

Szerző
Frissítve: 2019.04.26. 16:51