Díj a kísérletezőknek, és a hungarofuturizmus szellemi atyjának

Publikálás dátuma
2019.04.26. 20:06

Fotó: VAJDA JOZSEF / VAJDA JOZSEF
Hazai Attila-díjjal ismerik el a Nemes z. Márió költőt.
Nemes Z. Márió kapja 2019-ben a Hazai Attila Irodalmi Díjat – jelentették be a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében szervezett programon, ahol Hazai Attila 1997-es, idén a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Budapesti skizo című regényéről is beszélgettek.

A szerző fő művének tekintett regény újrakiadása a beszélgetőpartnerek, Szegő János és Berta Ádám szerint azért is fontos lehet, mert míg a korabeli kritikák a kötetben használt technikákat gyakran hibának olvasták, addig az életszerű dialógusok és a szokatlan szóhasználat huszonkét év elteltével új megvilágításba is kerülhet. A kötet a Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére közreműködésével jelent meg. Az alapítvány a fiatalon elhunyt szerző emlékének és életművének ápolását tűzte ki céljául, többek közt megalapítva az irodalmi elismerést, amellyel a hozzá hasonlóan újító és kísérletező szellemiségű fiatal alkotókat kívánják támogatni. A díjazott személyéről egy független zsűri hoz döntést, a díjjal egy magát megnevezni nem kívánó irodalomkedvelő támogató jóvoltából egymillió forint pénzjutalom és egy Hazai Attila-festmény is jár.

Az elismerést az előző években Bartók Imre, Tóth Kinga és Orcsik Roland kapta, hozzájuk csatlakozik idén Nemes Z. Márió, Sziveri János-díjas költő, kritikus, esztéta, az ELTE Esztétikai Tanszékének adjunktusa, a Hungarofuturizmus egyik szellemi atyja. A szerzővel lapunk irodalmi melléklete, a Nyitott Mondat április elején készített interjút. A díjátadó április 29-én 20 órakor lesz a Nyitott Műhelyben.
Szerző

A tanú cenzúrázatlan változatát vetítik a cannes-i filmfesztiválon

Publikálás dátuma
2019.04.26. 18:59
NEM VITATTÁK A CITROM NARANCSSÁGÁT - Beleharaptunk valahányan FOTÓ: JELENET A TANÚ CÍMŰ FILMBŐL
Ebben a verzióban látható lesz a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet is.
Bacsó Péter A tanú című filmjének eredeti, cenzúrázatlan változatát vetítik a cannes-i filmfesztiválon - jelentették be a filmfesztivál szervezői pénteken. Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja - közölte pénteken a filmalap az MTI-vel. Bacsó 1969-ben forgatott A tanú című filmjével, a magyar rendszerváltás után 30 évvel egy olyan film kerülhet vetítésre, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált.
Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, és ezután 32 országban mutatták be.

A filmalap közlemény emlékeztetett arra, hogy a forgatás és a sorozatos leállítások, az egyes jelenetek kivágatása és a hozzáforgatások - hatalom és művészet jellegzetes egyezkedése volt a hatvanas évek végén. A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket - amelyek közül többnek az eredeti negatívja a Mafilm raktárából került elő hosszú kutatómunka során - a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe, és hozzáfényelni a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Ennek köszönhetően 
kiváló minőségben lesz látható a cenzúrázatlan változat.

Az eredeti verzióban, amelynek Cannes-ban lesz a világpremierje, látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, és az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szemben az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel.
Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet

, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben.   A Cannes Classics idei programjában mások mellett 
olyan világhírű rendezők filmjei szerepelnek, mint Dennis Hopper, Stanley Kubrick, Luis Bunuel, Milos Forman és Oliver Stone.

Szerző
Témák
tanú

Kapcsolódó

A tanú 2.0

Kapolcstól Óbudáig – Tízéves a Kobuci Kert

Publikálás dátuma
2019.04.26. 11:00

Tizedik születésnapját ünnepli a világ- és népzene, underground és jazz koncertek óbudai helyszíne, a Kobuci Kert.
Ha 2005 nyarán a két népzenész: Kaszap Atilla, Kaszap Gábor és testvérük, a keramikus Kaszap Ákos nem jár Kapolcson, talán nem jön létre az óbudai Kobuci Kert sem. De a Művészetek Völgyének bő egy hete alatt rájöttek, hogyan találják meg a vendéglátás és zene számukra megfelelő színvonalú közös halmazát.
Az óbudai Zichy kastély kertjében alakult Kobuci Kert a világzene, népzene, blues, underground és jazz koncertek helyszíne egyrészt, és a közönségből alakult közösség helye másrészt. − Büszkék vagyunk a közönségünkre, szerencsénk van az idejárók tekintetével. Azzal is, hogy a különböző szubkultúrák, közösségek, amelyek egyfajta zenét szeretnek, átlátnak a másik világába is és reméljük, hogy ennek részben a Kobuci is aktora – fogalmaz Nagy Krisztián kommunikációs vezető, aki a tulajdonos-programszervező Kaszap Atillával együtt mesélt a Népszavának az évforduló alkalmából.
−Amikor mindent egy lapra téve nagy nehezen megnyitottunk, az első másfél hónapban nagyjából három olyan nap volt, amikor nem esett az eső. Ültünk a pulton a bátyámmal és szavak nélkül is tudtuk, hogy a másik mire gondol. De hittünk benne, hogy egyszer csak kisüt a nap, és kisütött a nap – mesél a kezdeti romantikáról Kaszap Atilla.
A kastélyudvar képes ezer fős közönséget befogadni, de egy 150 fős intim jazzkoncertre is alkalmas anélkül, hogy azt érezné az ember, üres a nézőtér. − A hétvégi teltházas koncertek biztosítják a pénzügyi lehetőséget ahhoz, hogy hétfőn, kedden pályájuk elején lévő együttesek lépjenek fel – írja le a finanszírozás „titkát” Kaszap Atilla. − Mindig odaálltunk az épp alakuló zenei indulatok mellé, és ez később meghálálta magát. Nem a mai mainstreamet elhívni nagy dolog, hanem megérezni, hogy holnap mi lesz az – folytatja Nagy Krisztián. − A Csík zenekar, a Kerekes Band, a Szabó Balázs Bandája, vagy a Parno Graszt kezdeti koncertjeire jó, ha eljött 20-30 ember, most pedig már nem fér be hozzánk a közönségük. Nem állítjuk, hogy ez miattunk történt, de jó érzés, hogy mi is a részei lehettünk – teszi hozzá Kaszap Atilla.
− Sokszor belefutunk abba a félreértésbe, hogy mi egy ilyen népies hely vagyunk, ezért illik hozzánk mindenféle népies zene. Azokat a popzenekarokat, amelyek bizonyos motívumokat ellopnak a népzenéből, de hozzáértés nélkül teszik ezt, visszautasítjuk. A túlságosan populáris, és a népzenét csak maszknak használó együttesek, a „folki-bolkik” nem jöhetnek hozzánk. És azok sem, akik túl hangosak: a rock vagy a metál nem illik ide, akkor sem, ha színvonalas – írja le a kiválasztási szempontokat a tulajdonos, aki konkrét nevek említése nélkül azért bevallja, a több mint kétezer koncert között volt egy-két tévedése is.
A klasszikus zene még hiányzik a repertoárból. − Jó szinten járunk a közönségnevelésben, de szórakozóhely is vagyunk, a hangosítás lehetővé teszi, hogy lehessen beszélgetni koncert közben. Klasszikus zenénél azonban ez elképzelhetetlen. Annál rosszabb nincs, mint ha a művész rosszul érzi magát, miközben játszik. Ilyen helyzetbe senkit nem akarunk hozni. Nehéz egy csendes odafigyelős hangverseny helyét, idejét megtalálni, de meg fogjuk tenni, ebben biztos vagyok. Elvégre szerepel az álmok között – fejezi be Kaszap Atilla. *** Nyitóhétvége Ferenczi György és az 1ső pesti rackák 04.26. Péterfy Bori & Love Band 04.27. Kobuci Kert

Fenntartható fejlődés a kastélyudvarban

A helyhez hozzátartozik a környezettudatos működés. A szelektív hulladékgyűjtéstől a „repohárig” jutottak, amelyet a vendég az este kezdetén megkap, egész este abból iszik, a végén visszaadja, ők elmosogatják, így nem termelnek szemetet. A környezetvédelem része a zajszennyezés megszüntetése is: − Bejártuk a környék összes kérdéses lakását, csöngettünk már be a panelház tizedik emeleti lakásába, hogy az ablakából meghallgathassuk, hogy mennyire hangos a Kobuci. Az elmúlt öt évben már reklamáció sem érkezett. Vannak szabályok, amelyeket egyszerűen be kell tartani, este 10 óra után már nem hangoskodunk, és előtte is szigorú decibel-határaink vannak – mondja Kaszap Atilla.

Témák
zene