Muszlimnak gondolta a járókelőket, a tömegbe hajtott egy autós kaliforniában

Publikálás dátuma
2019.04.27. 09:25
Illusztráció
Fotó: AFP
Nyolc sérültje van az esetnek. A tettes nem mutat megbánást, az esetet mégsem biztso, hogy gyűlöletbűncselekményként fogják kezelni.
Szándékosan emberek tömegébe hajtott egy amerikai autós, mert muszlimnak tippelte a járókelőket a kaliforniai Sunnyvale városban. A San Franciscó-i öbölben fekvő Sunnyvale-ban történt szándékos balesetnek halálos áldozata nincs, de nyolc sérültet kórházban kezelnek. Egyikük, egy 13 éves kislány súlyos agysérülésekkel kómában fekszik.
A baleset még csütörtökön este történt, de a rendőrség csak pénteken tájékoztatott róla. Az elkövetőt azonnal letartóztatták, és pénteken már bíróság elé is állították a Santa Clara-i megyei bíróságon.

A 34 éves Isaiah Joel Peoples nem mutatott megbánást. A rendőrség közlése szerint tettét az motiválta, hogy a járdán sétáló emberek ázsiaiak voltak, és azt gondolta róluk, hogy muszlim hitűek.

Több rendbeli gyilkossági kísérlet miatt emelnek vádat ellene. Jay Boyarski helyettes ügyész szerint a vádpontokat gyűlölet-bűncselekménnyel is kiegészíthetik. Boyarski szerint Peoples akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat.
Peoples 2005-ben és 2006-ban Irakban teljesített katonai szolgálatot.

Egy övezet, egy út: Orbán levont négy tanulságot, Szijjártó öt dologról szerződött Pekingben

Publikálás dátuma
2019.04.27. 09:03

Fotó: Szecsődi Balázs / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda
A megállapodások logisztikai fejlesztéseket - például egy bukaresti vasútvonalat -, magyar-kínai egyetemet és új légijáratokat is érintenek.
Az összeköttetések javításának és a minden fél bevonásával történő együttműködésnek a fontosságát hangsúlyozta Hszi Csin-ping kínai elnök, amikor helyi idő szerint szombat délelőtt megnyitotta az Egy övezet, egy út kezdeményezésről (BRI) szóló második csúcstalálkozót Pekingben. A résztvevő 37 állam- és kormányfő a kínai elnök szavai szerint a 2013-ban meghirdetett gazdasági-infrastrukturális kezdeményezés további alakulásáról, elsősorban az infrastrukturális, illetve a hardverek és szoftverek közti összeköttetések javításáról, valamint a fejlődés új, mindenki számára nyitott, zöld és fenntartható útjairól folytat tanácskozást.
Négy súlyos szentenciát fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök is szombaton a zárt vezetői fórumon, közölte sajtófőnöke, Havasi Bertalan. Az Orbán által megofgalmazott tanulságok ezek:
Míg azt gondolnánk, csak az első pont szorul magyarázatra - bár talán értelmet adhat neki Magyarország esete -, a miniszterelnök mindet megmagyarázta. A "demokráciaexportról" azt mondta Orbán Hszi Csin-ping örökös elnök országában: az erre épülő külpolitika valójában destabilizációhoz vezet, és végül az ellenkezőjét eredményezi annak, mint amit várnak tőle. Szerinte a kölcsönös tisztelet alapján kell állni, tiszteletben kell tartani a népek kulturális, vallási és politikai hagyományait. Emellett

azt is el kell fogadni - fogalmazott -, hogy a miénktől eltérő politikai rendszerek néha sikeresebbek gazdasági szempontból és a szegénység elleni küzdelemben, és néha versenyképesebbek is.

Ezután az Egy övezet, egy út kezdeményezést kezdte dícsérni, melynek a kínai hegemónia eszmei megalapozására törő szerződései mellett már az egész Európai Unióval szemben is kiállt a magyar külügy.
A miniszterelnök szerint az elmúlt évtized második tanulsága az, hogy a demográfia erejét nem szabad alábecsülni, folytatta az EP-választások legfőbb fideszes kampánytémájára áttérve. Ha az emberek nem látják a fejlődés perspektíváját, akkor új otthont kezdenek keresni maguknak - tette hozzá, és hogy ez mennyire igaz, arról kivándorolt magyarok százezrei is tudnának mesélni. Orbán szerint ezért a világ fejlettebb országainak oda kell vinniük a segítséget, ahol szükség van rá. Szerinte az Új Selyemút-tervként is emlegetett kínai kezdeményezés ezt megtenné, ezért megállítja a migrációt.
Orbán és Sebastian Kurz osztrák kancellár
Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
A harmadik lecke, amit megtanultunk - folytatta -, hogy a szabadkereskedelem fizikai összeköttetések nélkül csak üres beszéd. A kontinensek fizikai összekapcsolása sok pénzt, nagy erőfeszítést, ragyogó mérnöki munkát, képzeletet és határozott politikai akaratot igényel Orbán szerint, és az Egy övezet, egy út rendelkezik mindezzel. Itt talán a 750 milliárdos belgrádi vasútvonalra gondolhatott a miniszterelnök, amin kínai vállalatok mellett Mészáros Lőrinc egy cége is dolgozik majd. Erről később azt mondta, hogy

Magyarországnak az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez kapcsolódó legnagyobb beruházása a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal fejlesztése.

Egyúttal jelezte, hogy jelenleg is ígéretes tárgyalásokat folytatnak Romániával és Kínával a Budapest és Bukarest közötti nagysebességű vasútvonal megvalósításáról.
A negyedik tanulság közös közép-európai tapasztalat: a múltban, amikor a Kelet és a Nyugat szembekerült egymással, Közép-Európa mindig szenvedett - fejtette ki Orbán. "De amikor a Kelet és a Nyugat együttműködött, gazdasági virágzás volt" - tette hozzá, konrkét történelmi példa felelevenítése nélkül. Orbán örül, hogy az Egy övezet, egy út együttműködési pontok létrehozására törekszik.

Ötpontos fejlesztési tervben állapodott meg Szijjártó a kínai külügyminiszterrel

A magyar-kínai kapcsolatok további fejlesztését szolgáló, ötpontos tervben állapodott meg szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és kínai kollégája, Vang Ji. A találkozó után Szijjártó elmondta: célul tűzték egy közös magyar-kínai egyetem megalapítását, amely kínai részről a Kínai Társadalomtudományi Akadémiára, magyar részről pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre alapul majd.

Az erről szóló megállapodást a kínai házelnök május végi magyarországi látogatása során írják alá.

A logisztikai együttműködés fejlesztéséről is tárgyalt a két külügyminiszter: elkezdik előkészíteni a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasútprojektet, amelyet a magyar és a román kormány együttműködésére alapozva kínai pénzügyi és technikai segítségnyújtással terveznek megvalósítani.
A terv harmadik pontja az építészeti együttműködésre vonatkozik annak érdekében, hogy magyar építészirodák és -mérnökök lehetőséget kapjanak Kínában, a kínai nemzeti urbanizációs terv végrehajtásában.
A vízügy területéről is szó volt, amellyel kapcsolatban célul tűzték, hogy magyar és kínai vállalatok közösen hajtsanak végre vízgazdálkodási fejlesztési projekteket Ázsiában és Afrikában.
Szijjártó Péter és Jüe Kuo-jung, a Henan Civil Aviation Development and Investment Co., Ltd. vezérigazgató-helyettese
Fotó: Mitko Sztojcsev / MTI / KKM
A fejlesztési terv ötödik pontja a turizmus további fejlesztése: a turisztikai rekordadatokat követően újabb légi járatok elindításával növelnék a turisztikai forgalmat a két ország között. Június 7-től elindul a Sanghaj és Budapest közötti közvetlen személyszállító járat, amely hetente háromszor repül majd. Emellett tárgyalások zajlanak három másik kínai várossal történő összeköttetésről is. Csak tavaly 256 ezer kínai turista látogatott Magyarországra Szijjártó szerint, és idén eddig már 32 százalékos volt a növekedés. A külügyminiszter azt is ismertette: három hete megindult a Csengcsout Budapesttel összekötő rendszeres cargo járat. Hetente kétszer járnak a nagy teherszállítási képességgel rendelkező Boeing gépek a két város között.
Szijjártó Péter végül közölte: a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulójára történő megemlékezés céljából a kínai külügyminiszter hivatalos látogatást tesz Budapesten az év második felében.
Frissítve: 2019.04.27. 09:10

Indulása bejelentése után azonnal az élre ugrott Joe Biden Trump kihívói közül

Publikálás dátuma
2019.04.27. 08:30

Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
Azonnal a mezőny elejére ugrott Barack Obama volt alelnöke, miután közölte, hogy indulni kíván a jövő évi amerikai elnökválasztáson.
Azzal, hogy Joe Biden is beszállt a versenybe, immár húszan pályáznak arra, hogy a Demokrata Párt színeiben 2020 novemberében megmérkőzhessenek a republikánusok jelöltjével, aki minden bizonnyal a jelenlegi elnök, Donald Trump lesz.  Az aspiránsok közül senki nem versenyezhet a korábbi Delaware állambeli szenátorral a végrehajtó hatalomban szerzett tapasztalat mennyiségét illetően, hiszen az Obama mellett a Fehér Házban eltöltött nyolc év kiváló ajánlólevél. Másfelől viszont egy 76 éves emberről van szó, aki már 1988-ban és 2008-ban is sikertelenül próbálkozott az elnökjelöltség megszerzésével, és aki a következő elnökválasztáskor a maga csaknem 78 esztendejével minden idők legöregebb elnökeként költözne be a Fehér Házba. Alkalmassága megkérdőjelezhetetlen ugyan, de a média árgus szemekkel figyeli, hogy hogy az esetleges majdani Főparancsnok ereje teljében van-e. Ronald Reagan csak hetven éves volt, amikor elnökké választották, de neki is meg kellett küzdenie a kétkedőkkel.  Biden mellett ugyanakkor a Demokrata Párt fiatal üstököseinek némelyikét túlságosan „balosnak” tartják, másokat „ultraliberálisként” jellemeznek, vagyis túlságosan megosztó a személyük. A középnemzedék tagjai közül eközben senki nem mutatkozik kiugróan érdekes egyéniségnek – amin persze a választási kampány hőfoka még változtathat. Sajátos színfolt a demokrata elnökjelölt-aspiránsok sorában Bernie Sanders vermonti szenátor, aki egyfelől még Bidennél is idősebb, már most betöltötte a 77-et, másfelől pedig önmagát „demokratikus szocialistának” minősíti, ami Amerikában nagyjából azzal ér fel, hogy az illető önmagát felforgató elemként definiálja.  A demokraták berkeiben hagyományosan megkülönböztetnek egyfelől „mérsékelteket”, másfelől „progresszíveket”. Ha Sanders a „progresszívek” vezéralakja, akkor Biden „mérsékeltként” kénytelen profilíroznia önmagát, ami nem lesz könnyű, mert Obama oldalán sok kifejezetten progresszív törekvés mellett is ott volt. Ezek közül a legfontosabb az Obamacare-ként emlegetett egészságbiztosítási rendszer. Biden szerencséje, hogy ez a rendszer meglepően időtállónak bizonyult, és Trumpéknak kormányra kerülésük óta sem skerült teljes egészében kidobniuk az ablakon, mert a törvényhozók nem tudtak megállapodni jobb szisztémában.  Biden még nem fejtette ki részletesen kampányelképzeléseit, de azt tudni lehet róla, hogy támogat olyan, a „progresszíveknek” tulajdonított ügyeket, mint például a minimálbér emelése, a klímaváltozás elleni küzdelem, a fegyvertartási szabályok szigorítása, illetve az ingyenes felsőoktatás biztosítása. Ezekhez az ügyekhez képest csak egyetlen olyan fajsúlyosabb téma adódik, amelyben Sanders ellenpólusaként léphet fel hitelesen: nem támogatja a vermonti szenátor jelszavát, miszerint egészségbiztosítási ellátást kellene nyújtani kivétel néékül mindenkinek.    „Küzdelmet vívunk a nemzet lelkéért” – fogalmazott Biden a döntését bejelentő videóüzenetében. Szerinte ha a történészek majd visszatekintenek a Trump-korszakra, akkor azt „aberrált pillanatnak” fogják látni, ha azonban a mostani elnök kap még négy esztendőt, akkor az mindörökre és alapvetően megváltoztatja az amerikai nemzeti karaktert, és ezt nem lehet hagyni.    Szavai nagyon erős Trump-ellenes érzelmi töltetről árulkodnak, és ez rávilágít a demokrata párti elit nagy problémájára: nem igazán tudják, hogy hol keressenek fogást Donald Trumpon. Eddig jórészt a büntetőjogászokra, nyomozókra, ügyészekre hagyatkoztak. Az úgynevezett impeachment eljárás megindítására – az elnök bűnvádi elmarasztalására és menesztésére – törekedtek, bízva abban, hogy bizonyítani lehet az oroszokkal való összejátszás és az igazságszolgáltatás akadályozása vádját.  Robert Mueller különleges ügyész azonban 22 hónapon át folytatott vizsgálódás után sem kapta rajta Trumpot füstölgő pisztollyal a kezében, csupán különbözőképpen értelmezhető elnöki megnyilvánulásokat tudott dokumentálni – bár kétségtelen, hogy Trump átlátszó hazudozásai több esetben erősen súrolták a jog érvényesítőinek félrevezetésére irányuló szándék megállapíthatóságát. Az elnök elmozdítására azonban bíróság nem jogosult, csak a Kongresszus, ezért az vagy akkor lehetséges, ha megvan hozzá a szükséges politikai többség, vagy ha olyan erősen füstölög a pisztoly, hogy az felülírja a párthovatartozást.  Mivel most egyik eset sem áll fenn, kérdéses, hogy Trump személyének a további támadására érdemes-e összpontosítaniuk a demokratáknak az elnökválasztásig hátralevő másfél évben. Talán inkább olyan elnökjelölt kerestetik, aki ért a gazdasághoz, és jól tud érvelni amellett, hogy Trumpnak a külvilággal szembeni keménykedése – például a kereskedelmi háborúskodás - visszaüt, és rontja az amerikai versenyképességet, amerikai munkahelyek elvesztését vonja maga után, bár a hangoztatott szándék éppenséggel az amerikai állások megvédése lett volna.  Tény ugyanakkor, hogy az amerikai gazdaság egyelőre szárnyal. Ez persze nem Trump alatt kezdődött, és sokak szerint a legkevésbé sem az ő érdeme. Az viszont kimutatható tény, hogy a Trump-kormányzat eddigi legnagyobb vívmánya, a nagy arányú adócsökkentés tovább pezsdíti a vállakozókedvet – nem csupán annyival, amennyi a kimutatható adómegtakarítás, hanem az üzleti szférában kibontakozó derűlátó hangulat révén annál sokkal erőteljesebben.  Mindebből az következik, hogy Trump megítélése az amerikai társadalom jelentős részében tartalmazza ugyan az amiatti felháborodást, hogy az elnök rendre elefántként tör-zúz egyfelől a világpolitikai porondon, másfelől az emberi jogokra, humanizmusra, társadalmi nyitottságra és befogadásra, jogállamiságra, politikai korrektségre sokat adó gondolkodók közegében, ugyanakkor azonban tartalmazza azt a gyakorlatias elismerést is, hogy az ország anyagi szempontból nagyjából rendben van, és ezen nem kellene változtatni.  Ahhoz, hogy Biden erkölcsi szempontból erőteljesen elítélte Trumpot, fontos hivatkozási alapként szolgált a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok által 2017-ben kirobbantott erőszakcselekmény-sorozat a Virginia állambeli Charlottesville-ben. A neonácikkal szemben fellépő ellentüntetők egyikét megölték. Bident az háborította fel, hogy Trump az erőszakot elítélve egyenlőségjelet tett a két tábor közé. Szerinte ez a szemlélet az amerikai nemzet lényegi ismérveivel szemben jelent fenyegetést. Biden és Sanders mögött a többi jelölt esélyeit egyelőre nem tartják túlságosan jónak az elemzők. Egyikük Kamala Harris fekete bőrű kaliforniai szenátornő, aki elsősorban az afroamerikaiak támogatását reméli megszerezni, ám ebben komoly csapást jelent számára Biden indulása, hiszen Obama volt alelnöke ebben a társadalmi közegben is erős.  Biden bejelentése előtt szépen emelkedett Pete Buttigiegnek, az Indiana állambeli South Bend település polgármesterének a népszerűsége is, ami most megszakadt. Egyes demokrata stratégák azt mondják, hogy Biden indulásának a bejelentése nem felpezsdítette, hanem inkább lehiggasztotta a demokrata párti elnökjelöltségért folyó versenyt. Egyelőre a „fut még” kategóriában emlegetik többek közt Beto O’Rourke volt texasi törvényhozót, Elizabeth Warren 69 éves Massachusetts állambeli szenátort, a párt liberálisként aposztrofált szárnyának az egyik vezérlakját, Cory Bookert, New Jersey állam szenátorát, Newark volt polgármesterét, Amy Klobuchar Minnesota állambeli szenátort, akit a „mérsékeltekhez” sorolnak, Julian Castrót, Obama volt városfejlesztési miniszterét és a többi, jórészt kevéssé ismert pályázót. Az amerikai közéleti viselkedési normák alakulásának európai szemmel nem mindig pontosan követhető sajátossága – ami persze enyhébb mértékben azért az öreg kontinensre is átgyűrűzött – a MeeToo mozgalom, amely a hatalmi pozícióval való erőszakos szexuális visszaélés elleni fellépésként indult, de idővel kiszélesedett a hatóköre, és szexuális zaklatásként kezdett értelmezni mindenféle, kéretlennek minősülő bizalmaskodást. Biden ellen is megfogalmazódtak olyan vádak különböző nők részéről, hogy gyűléseken tolakodó módon átölelte, megsimogatta őket. Egyikük arra panaszkodott, hogy „majdnem úgy érezte, mindjárt megcsókolja” őt a politikus. Barack Obama nem kívánt közvetlen módon állást foglalni a demokrata pályázók alkalmasságát illetően, de úgy nyilatkozott, hogy élete egyik legjobb döntése volt, amikor 2008-ban Bident választotta maga mellé alelnökjelöltnek.