Kisvárda;ukrán-magyar;ukrán-magyar határ;

A kórháznak nincs adata arról, hogy hány kettős állampolgárt láttak el

- Ukrán beteg, magyar beteg - Reagált a kisvárdai kórház főigazgatója

Érdekes adattal igyekezett cáfolni a kisvárdai kórházban kezelt ukrán-magyar kettős állampolgárok helyiek által tapasztalt magas számát Hegyi Henrik, az intézmény főigazgatója. A kórház vezetője, ha a helyszínen nem is, a "Tolmáccsal jár Kisvárdára az ukrajnai 'magyar' beteg"című riportunk megjelenése után válaszolt megkeresésünkre.

 

A Népszava tárta fel, hogy egyre feszültebb a légkör a határszéli városban, a betegek szerint megnőtt a várakozási idő, mert külön pénzt fizető ukránok, és magyar útlevéllel rendelkező, de a magyar nyelvet nemigen beszélő kettős állampolgárok nagy számban jelentek meg a szakrendeléseken és a kórházi ellátásban is.

A főigazgató szerint kórházukban a jelenleg érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően történik a betegek ellátása. – Ez alapján két dolgot kell vizsgálnunk, hogy az adott betegség ellátására kompetens-e intézményünk, illetve az ellátásra jelentkező beteg biztosítással rendelkezik, vagy ki kell fizetnie az ellátás díját. Az elmúlt hat hónap alatt 203.000 járóbeteg kevesebb mint 0,5 százaléka volt ukrán. A külföldi betegek – például ukránok – térítési díj ellenében veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, az ő ellátásuk a kórházban semmilyen zavart vagy feszültséget nem okoz. A megszokott eljárásrendek alapján végezzük a munkánkat - írta a vezető.

Csakhogy a főigazgató éppen arra nem felelt, amit kérdeztünk, vagyis hogy milyen arányban látnak el olyan ukrán-magyar kettős állampolgárokat, akik társadalombiztosítást sosem fizettek, viszont papírjaik révén nyugdíjasként ingyenes ellátásra jogosultak, ha pedig nem nyugdíjas korúak, havi 7500 forintos szolgáltatási díj befizetésével megváltják az erre való jogosultságukat. A főigazgató csak az ukrán nemzetiségű és vélhetően csak ukrán útlevéllel rendelkező betegekről szolgáltatott adatot, ám az újabb kérdésünkre, hogy a kettős állampolgársággal és magyar útlevéllel jelentkező betegekről vezetnek-e statisztikát, már nem válaszolt. Miként arra sem, hogy a valódi ukrán betegek – a 0,5 százalék – által befizetett térítési díjak milyen bevételt jelentettek az elmúlt fél évben a kórház számára.

Csodás népességgyarapodás Vásárosnamény térségébenA KSH legfrissebb adatai feketén fehéren alátámasztják, amit az ukrán határszélen élők nap mint nap érzékelnek. Vagyis azt, hogy miközben az ország lakossága egyre fogy, náluk csodás népességnövekedés következett be. A statisztikai hivatal maga közölt egy beszédes térképet, amiből kiderül, Vásárosnamény térségében 2012 és 2017 között 6,2 százalékos volt a népességgyarapodás, miközben ugyanebben az időszakban a nem túl messzi sárospataki térségben a legnagyobb mértékű, 8,5 százalékos népességvesztést könyvelhettek el. Vagy az történt, hogy a borús sárospataki kistérségből mindenki átköltözött a pompás kilátásokkal és munkalehetőségekkel kecsegtető vásárosnaményi körzetbe, vagy ez a 6,2 százalékos populáció leginkább azokból a kettős állampolgárokból tevődik ki, akik a különféle juttatások és ellátások miatt kettős állampolgárként be is jelentkeztek valamelyik határszéli városba, faluba. A környékbeliek, s a hírekre fogékonyak már eddig is tudtak a jelenségről, most viszont már a KSH adatai is segítenek kihámozni a magyar valóságot.

A zalaegerszegi és a kalocsai otthonok vezetőit továbbra sem értesítették arról, hogy Fótról kellene átvenniük gondozottakat.