Klímavédelem: az uniós célok alá ígér a kormány

Publikálás dátuma
2019.04.29. 09:30

Fotó: Népszava
Ízekre szedték a civilek a kormány unió felé vállalt 2030-as klímacél-tervét - bár elhangzott az is, hogy az anyag hiányosságai miatt szinte tárgyalhatatlan.
Magyarország 2030-as megújulós és energiahatékonysági vállalásai elmaradnak mind a közös uniós céloktól, mind a fejlettségünkhöz szabott, méltányos szinttől – állapítja meg kilenc ismert hazai civil szervezet az Orbán-kormány úgynevezett Nemzeti Energia- és Klímatervének (NEKT) januárban közzétett első tervezetéről. Magyarországnak, csakúgy, mint a többi tagállamnak, NEKT néven el kellett készítenie 2030-as megújuló-részarányra, energiahatékonyságra és üvegházgáz-kibocsátásra vonatkozó vállalásait. Ennek első változatát az év elején küldték ki Brüsszelbe. Ez az év a tárgyalásoké, aminek során az EU az átlagnál jóval kevesebbet vállalókat – így Magyarországot – igyekszik bátrabb elszántságra noszogatni, növelve a 2030-as közös célok elérési esélyét. Mint arról a hazai kormányanyag megjelenésekor beszámoltunk, Magyarország 2030-ra a megújulók terén a 32 százalékos uniós átlaghoz képest 20 százalékot, a felhasználás-csökkenésben pedig a 32,5 százalékos átlaghoz viszonyítva 8-10 százalékot ígér. Noha az 1990-hez mért szén-dioxid-kibocsátás-csökkenésben vállaljuk a közösen kitűzött 40 százalékot, más módszertan szerint a 2005-ös adathoz képest a 30 százalékos átlaghoz mi csak 7 százalékkal járulunk hozzá.

Megújuló gyengeség

A civilek a 20 százalékos megújulóenergia-célt a nemzetközi fejlődés tükrében kifejezetten keveslik: legalább 35 százalékot tartanának elfogadhatónak. (Megjegyzendő: már a 2020-as vállalásunk is 14,65 százalék. Bár az érték hat éve 16,2 százalékon állt, azóta folyamatos a visszaesés.) A szélerőmű-telepítés betiltását, mi több, azt, hogy 2030-ra a kormány teljes mértékben ki is vezetné a szélenergiát, a civilek élesen ellenzik. A termelési mód előnyei minden kétséget kizáróak, így Magyarország ma is komoly veszteséget szenved el az engedélyek visszatartásával – szögezik le. A NEKT-tervezetbe foglalt biomassza- (vagyis lényegében fa-) tüzelési arány évi 15 millió tonnát feltételez, miközben a szóba jöhető nyersanyagokból ennyi idő alatt nem termelődik 6-8 millió tonnánál több. Az anyag az ellentmondást nem hidalja át.

Hatékonytalansági erőfeszítések

A célok erőtlenségét példázza az energiahatékonysági terület is. A bonyolult számítások révén a „csökkentési” szándékból ugyanis végül növekvő fogyasztás adódik. További intézkedések nélkül a felhasználás a 2015-ös értéket 25 százalékkal haladná meg. De a kormány által közzétett „mínusz 8-10 százalék” is 19 százalékkal magasabb a négy évvel ezelőttinél. Habár a dokumentum a 2005-ös érték szinten tartását ígéri, az erre közölt adatuk a civilek szerint minden bizonnyal téves, ráadásul a KSH által nyilvántartottnál 50 százalékkal magasabb. Az energiahatékonysági kérdés tárgyalása oly szűkszavú, ami jelen formájában véleményalkotásra alkalmatlan – szögezik le.

Gázmatek

Habár a magyar kormány a paksi atomerőmű bővítését is az általa elsődlegesnek nevezett szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési céllal magyarázza, a civilek e számértékek mögött komoly gondokat látnak, illetve a nukleáris energiatermelést nem sorolják a tiszta eljárások közé. Az ország szén-dioxid-kibocsátása – elsősorban az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt – jelenleg is 35 százalékkal alacsonyabb az 1990-es értéknél. A különbség 2015 óta – a közlekedés, az ipar és a mezőgazdaság egyre nagyobb szennyezése miatt – tartósan csökken. Ha nem tennénk semmit, 2030-ra az érték 31,7 százalékra rúgna, jelentősen elmaradva az unió 40 százalékos átlagától. A kormányanyag nem irányoz elő a folyamat megfordításához szükséges intézkedéseket – szögezik le. Sőt, 2030-ra a közlekedés terén egyenesen 50 százalékos szennyezésemelkedést „vállalnánk”. Bár a cél eléréséhez jelentősen hozzájárulna a helyben bányászott lignitet elégető Mátrai Erőmű teljes leállítása, a kormányanyag nem mondja ki egyértelműen a szénalapú energiatermelés végét, sőt tavaly lignitbányák nyitását is engedélyezték. (Megjegyzendő: Magyarország második legtöbbet termelő, nemrég a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került erőművének szénblokkjait 2030-ra a kormánytervek szerint is leállítják. Az egység addigra igyekszik más termelési módokra áttérve megőrizni előkelő piaci helyzetét.) Arra is figyelmeztetnek, hogy miközben 2050-re 52-85 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vállalunk, addig az Unió ugyanekkorra 100 százalékot tűzött ki. Ehhez 40-ről a 2030-as értékünket is 55 százalékra kellene emelni.
A kormány nem mondja ki egyértelműen a szénalapú energiatermelés végét
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Hiánylista

A civilek olyan sarkalatos kérdésekben hiányolják a NEKT-ből a részletes terveket, mint a szén sorsa, a biomassza rendelkezésre állása, az épületek energetikai korszerűsítése, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, a megújulós eljárások köre, a villamos rendszer rugalmasságának növelése, az okos eszközök és a digitalizáció hozzájárulása, a közlekedés klímabaráttá tétele, az adórendszer reformja, a mezőgazdaság üvegházgáz-kibocsátásának csökkentése, a fogyasztói szokások megváltoztatása, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás vagy a hulladékágazat hozzájárulása. De az sem világos, hogy az ezeken kívül általánosságban megemlített célokat milyen kutatások előzték meg, évente miként alakulna ezek éves megvalósítási ütemterve és honnan lesz minderre pénz. Az uniós sablon több mint 110 pontjából a kormányterv körülbelül negyvenre egyáltalán nem tér ki, későbbre ígéri azt, illetve általában a kifejtett pontok is hiányosak. Hiányoznak az adatok, a helyzet és a célok számszerű bemutatása, valamint az intézkedések leírása. Ezek nélkül a mégoly szerény vállalások teljesülése is ellehetetlenül – vélik. Habár egyelőre a társadalmi egyeztetési tervre is csak várnak, a tartalmi hiátusok fényében kérdés, egy esetleges jövőbeni tárgyalási lehetőség alkalmával a kormány egyáltalán bírálható állapotú anyagot tesz-e le az asztalra – teszik hozzá. Mindenesetre tavalyi javaslataik egyelőre nem köszöntek vissza a NEKT-anyagban. Már ez olyan kezdeti csúszás rémével fenyeget, ami végül is a 2030-as célok megvalósíthatóságát is veszélyezteti.

Támogatott szennyezés

Az irat összeállítóinak minden bizonnyal figyelembe kellett venniük olyan politikai szempontokat, mint például a fosszilis energiafelhasználásnak nyújtott közvetlen és hatalmas közvetett támogatást, a merev lakossági energiaár-képzést és a szélenergia-fejlesztések akadályozását, valamint azt, hogy a központosított intézményrendszer mellett egyelőre hiányoznak a magántőke részvételét biztosító feltételek – vélik a civilek. Így cáfolják a NEKT-tervezet megállapítását, miszerint Magyarországon a fosszilis üzemanyag-fogyasztás ne részesülne támogatásban. Ezzel szemben a környezetvédők legalább évi ezermilliárd forintos támogatást számoltak össze. Ilyen például a közúti közlekedés fejlesztése, a „rezsicsökkentés”, valamint egy, a palagázkitermelés ösztönzésére alkalmas alap. Ezek haladéktalan felszámolását sürgetik. Kudarcos az a klímapolitika, ami a szennyezést az éghajlatvédelemnél nagyságrendekkel több forrásból támogatja – állapítják meg. Benyomásuk szerint a NEKT-tervezet elsősorban nagyberuházásokra alapoz, ilyen formán elnagyoltan kezeli a helyi, háztáji, kisipari fejlesztéseket, miközben utóbbiak legalább annyira fontosak. A támogatási rendszeren belül javasolják szétválasztani a kifejezett lakossági energiahatékonysági pályázatokat és az energiaszegénységgel kapcsolatos szociális intézkedéseket. Sürgetik, hogy a kormány egyéb döntéseiben is érvényesítse e szempontokat, ne hozzon a célokkal ellentétes szabályokat és erősítse az ellenőrző szerveket. Mindemellett alapvetően támogatják az általánosságban felvetett célkitűzéseket, így például a napelemek és a távhő támogatását, a szén kivezetését, illetve a szemléletformálást is - remélve, hogy e téren szóhoz is jutnak.

Akik véleményeztek

Energiaklub GreenDependent Intézet Greenpeace Magyarország Levegő Munkacsoport Magyar Energiahatékonysági Intézet Manap Iparági Egyesület Magyar Természetvédők Szövetsége WWF Magyarország Magyar Napelem Napkollektor Szövetség 

Vizsgálódnak, értékelnek, semmi konkrétum

Az innovációs tárca szívesen fogadja a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatos építő jellegű kritikákat, észrevételeket - válaszolta az anyaggal kapcsolatos konkrét kérdéssorunkra az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A hivatkozott megjegyzéseket a minisztérium megkapta, jelenleg folyik a javaslatok vizsgálata, szakmai szempontú értékelése - tették hozzá. A dokumentumnak még csak a tervezete készült el; a végleges, teljes anyagot az esetleges hiányosságok pótlása után 2019 végéig kell benyújtani az Európai Bizottsághoz - írták. A Levegő Munkacsoport márciusi, a téma kapcsán tartott konferenciáján az ITM képviselői szorosabb együttműködést ígértek a civilekkel - közölte két hete a környezetvédő szervezet.

Több megújuló, több megtakarítás

Az Energiaklubnak az elemzésben hivatkozott tanulmánya 2030-ra 60 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést céloz. Ennek elsődleges eszköze egy energiahatékonysági program a háztartások egynegyedére kiterjedő, azaz egymillió lakást érintő felújítással. Ezzel az ország primerenergia-igénye 2030-ra a 2010-es értéket 30 százalékkal múlná alul. A főképp nap- és szélalapú megújulók aránya a villamosenergia-termelésben elérhetné akár a 75 százalékot is. Hangsúlyozzák, hogy modelljük minden órában képes lenne kielégíteni az ország összes várható energiaigényét.

Szerző

Késik a belgrádi gyors: A beruházás csak a hitelt nyújtó kínaiaknak érné meg

Publikálás dátuma
2019.04.29. 09:00

Fotó: Shutterstock
Túl drága és értelmetlen a Budapest–Belgrád vasútvonal tervezett átépítése.
Szijjártó Péter pekingi bejelentése szerint május 25-ig aláírják a kivitelezési szerződést úgy, hogy a megállapodás akkor lép hatályba, ha a kínai eximbankkal sikerül minden részletében megállapodni a hitelkonstrukcióról. Mivel a kínai fél hitelezné a beruházás 85 százalékát, egyáltalán nem mindegy milyen futamidőre és milyen kamatfeltételekkel nyújtja bank a kölcsönt. Ha pedig elhúzódnak a tárgyalások, az további késedelmet okozhat projekt megvalósításában. Márpedig az eredeti tervekhez képest már így is csúszásban van a projekt, hiszen 2023 volt a befejezés határideje, de a miniszter már 2025-ös céldátumról beszélt. Ez elvileg tartható, de csak akkor, ha sikerült legföljebb 2-2,5 év alatt elkészíteni a szükséges kiviteli terveket, a hatástanulmányt, és beszerezni a szükséges engedélyeket. A szakemberek szerint semmilyen észérv nem szól az egyre drágábbra tervezett 150-es számú Budapest-Belgrád vasútvonal átépítésére, Ráadásul Peking a Rijeka-Zágráb vasútvonal kiépítéséről is egyeztetett a horvát vezetőkkel idén április elején. A pireuszi kikötőből egy Szerbián, Horvátországon és Szlovénián keresztül Ausztriába vezető vasútvonal legalábbis versenytársa lehet a Belgrád-Budapest vasútnak. Arról nem is szólva, hogy a 2017. novemberében a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által kiírt tender idején 472 milliárd forintos beruházás tavaly év közben már felkúszott 578 milliárd forintra. Decemberre pedig ez az összeg is tovább hízott és már az olcsóbb árajánlat is elérte a 693 milliárdot. Ezt már a kormány is sokallta, ezért érvénytelenítette a tendert és új ajánlatra szólította fel a pályázókat. A sajtóban megjelent és hivatalosan eddig sem nem megerősített, se nem cáfolt becslések ma már 750 milliárd forintról szólnak, amely a kamatokkal együtt meghaladhatja a 900 milliárd forintot is, de a folyamatosan dráguló építőanyag árak és az emelkedő bérek miatt, végül elérheti az 1 000 milliárd forintot is. A tenderre jelentkező 32 érdeklődő közül végül kettő, a CRE és a Strabag-CCCC 2018 konzorcium maradt versenyben. Szijjártó Pekingben „elfelejtette” a nyertes konzorciumot megnevezni az eredményhirdetéskor, de az Index kiderítette, hogy a magyar cég az Orbán Viktor strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. míg a CRE kínai tagjai a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. valamint a China Railways Electrification Engineering Group. A Mészáros család készült a tenderkiírásra, ugyanis a meglévő, szintén vasútépítő cégük mellé alapítottak egy másikat, amelyikkel nyertek a kiíráson. A sajtóhírekre reagált a Fidesz is, bagatellizálva a tulajdonosi kör kötődését a kormányhoz. "Itt nem a tulajdonosi háttéren van a hangsúly, hanem a cégek felkészültségén és azon a vállaláson, amit a beruházás érdekében tesznek" - mondta az RTL Híradójának Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Több ellenzéki párt szerint ez a beruházás magyar részről elsősorban Orbán Viktor érdeke.  A hivatalos indoklás szerint a Belgrád-Budapest vonal Kelebia-Soroksár közötti 160 kilométeres szakaszának egyről két sínpályásra bővítése és korszerűsítésére azért van egyebek mellett szükség, hogy a jelenlegi 8 óra helyett 4 órára csökkentsék a két főváros közötti menetidőt és a magyarországi szakasz alkalmassá tegyék arra, hogy a szerelvények akár óránként 160 kilométeres sebességgel is haladhassanak rajta. A kormány emellett Kína kapujának szeretné láttatni Magyarországot, hogy a Belgrád-Budapest vasúti összeköttetés korszerűsítésével gyorsabban juthassanak el a kínai termékekkel a konténerek Nyugat-Európába.  Ha a teherszállítást tartják elsődlegesnek, fölösleges ilyen sebességre átalakítani a vonalat, különösen úgy, hogy a pireuszi kikötő tulajdonosa a Cosco lényegtelennek tartja, hogy a konténerei óránként 70, vagy 160 kilométeres sebességgel haladnak - véli egy vasúti szakíró. A személyforgalom pedig például a szegedi vonalhoz képest elenyésző, így inkább arra kellene költeni az irdatlan összeget - tette hozzá. A Kelebia-Soroksár szakasz korszerűsítése és két vágányúra építése a teljes Pireusz-Budapest vonalnak csak kis része. A görög, illetve az észak-macedóniai szakaszok korszerűsítése nélkül csak egy rövid szakaszon gyorsulhat a szállítás. A szerbiai vonalakra is ráfér egy alapos felújítás. A magyarországi építkezés legköltségesebb része a fővároson belüli szakasz korszerűsítése lehet. Vasúti források úgy vélik, a ferencvárosi rendező pályaudvar az egyik kritikus pont, aminek az átépítéséről még tervek sem készültek.  Kína kapujának címére legalább tucatnyi ország tart igényt. Sok szárazföldi, vízi és légi kapuja is van Kínának Európában, így nincs alapja annak, hogy Magyarország kulcsszerepet játszana a kínai áruk európai terítésében. A magyar vasútvonal amúgy Prágáig, legfeljebb Münchenig tekinthető gazdaságosnak, azon túl már például a hamburgi kikötőből rövidebb és olcsóbb az uniós tagországokba szállítani a kínai árukat. A szakemberek arra is figyelmeztettek, Kína a világ számos táján hitelez, s főleg a harmadik világban, ha nem tud fizetni a kormány, mint Malaysia, vagy Sri Lanka esetében történt, akkor az ország fontos kikötőit veszi át. Magyarországnak ettől éppen az uniós tagság miatt nem kell tartania, mert megvédik a közösségi jogszabályok – mondta a Népszavának Szunomár Ágnes Kína-szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatója. Az persze figyelmeztető jel, hogy Lengyelországban 2010-ben a kínai konzorcium a túlzottan alacsony árajánlat miatt kudarcot vallott egy autópálya beruházáson. A lengyelek azóta több infrastrukturális tenderből kizárták a kínai pályázókat, vélhetően szintén az irreális árajánlat miatt. A beruházáson jelentős részeben kínai technológiát építenek be, így minden bizonnyal kínai mérnökök, technikusok, de munkások is jönnek majd. Az sem zárható ki, hogy szerb és ukrán vendégmunkások is érkeznek. A legnagyobb gond mégis az, hogy miközben az eladósodás mindig kockázatokkal jár, egyelőre nem látni, hogy ebből az üzletből milyen előnye származhat Magyarországnak. Nem világos, hogy a Pireuszból érkező konténerszerelvények mennyi és milyen hozzáadott értékkel rendelkező magyar árut visznek majd Kínába. Más országok tapasztalati alapján ezek a vonatok gyakran üresen térnek vissza - jegyezte meg Szunomár Ágnes. Ami biztosnak látszik, összességében a beruházás haszonélvezője a kínai fél lesz, amelyik a magyar adófizetőkkel fizetteti meg a a beépített anyagokat, technikai berendezéseket, a technológiát és a kínai cégek profitját. Az áruszállítási előny már csak hab lesz a tortán.

Kínai adósságcsapdára figyelmeztet Washington

A Budapest-Belgrád vasútvonalra kiírt tender eredményének kihirdetésével egy napon tett közzé egy, az amerikai külügyminisztérium által írt közleményt az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. Ebben arra figyelmeztetik az egyes országokat, hogy Kína milliárdos kölcsönöket ígér, ám akik igénybe veszik ezt, könnyen kezelhetetlen adósságcsapdába kerülhetnek. Nevét nem vállaló forrásunk szerint valóban vannak olyan európai országok, ahol fennáll az eladósodás veszélye, hiszen ezek a hitelmegállapodások nem túl kedvezőek és akik nem tudják visszafizetni az összeget, kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. Forrásunk úgy véli, a követség bejegyzésének üzenetértéke volt, hiszen az USA nem szeretné, hogy saját szövetségesei elköteleződjenek az általuk aggályos partnernek tekintett Kína felé. - Garamvölgyi Flóra

Szerző

Zöld utat adtak Tiborcznak egy 370 milliós vári műemlékház megvételéhez

Publikálás dátuma
2019.04.29. 07:01

Fotó: Népszava
A fideszes többségű képviselő-testület Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról.
Tiborcz István zöld jelzést kapott egy 370 milliós vári műemlékház megvételéhez – írja a 24.hu.   A portál kiemeli, hogy bár a budai Várban található ingatlanok – főként műemléképületek – döntő többsége önkormányzati tulajdonban áll, akadnak olyan kivételes épületek, amelyek magántulajdonban vannak. Ám ezeknek a sorsába is van beleszólása a Budavári Önkormányzatnak, a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint ugyanis a magántulajdonú műemléképületek értékesítésekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. A múlt héten épp egy ilyen, magántulajdonú ingatlan ügyében kellett döntést hoznia az I. kerületi önkormányzat képviselő-testületének, a Fortuna utcában ugyanis egy patinás, csaknem 350 négyzetméteres műemléképületet kíván értékesíteni annak tulajdonosa. A szabályoknak megfelelően a tulajdonos megkereste a Budavári Önkormányzatot, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával. Az ingatlan vételárát 370 millió forintban határozta meg a tulajdonos.
A fideszes többségű képviselő-testület mindössze egy hét leforgása alatt döntést hozott, és Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról. Így az épület tulajdonosa akadálytalanul adhatja el az ingatlant egy másik magánszemélynek, aki
a portál információi szerint nem más, mint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje.

Az ügylet érdekessége, hogy Tiborcz István ezúttal nem cégén keresztül szeretne ingatlant vásárolni, hanem magánszemélyként. Az nem derült ki, hogy mi a terve a műemléképülettel. A portál megkereste az ügyben a Budavári Önkormányzatot, amelynél főként arról érdeklődtek, hogy a rövid határidejű döntés ellenére készült-e értékbecslés a szóban forgó ingatlanról, illetve hogy van-e tudomása a kerületvezetésének arról, mi a terve a vevőnek az ingatlannal. Arra is kíváncsiak voltak, milyen szempontok alapján döntöttek úgy, hogy lemondanak az elővásárlási jogról. Bár mindezekre nem felelt az önkormányzat, azért elküldte álláspontját. Azt írták: „Az elővásárlási jog kérdéséről a képviselő-testület minden esetben zárt ülésen dönt, az említett ingatlan esetében is így történt. A zárt ülés azt jelenti, hogy kizárólag a döntés, ami nyilvános, az előkészítési folyamatról és a szempontokról, az eladó és a vevő személyéről egyik képviselő-testületi tag sem adhat semmilyen információt a nyilvánosságnak.
Szerző