Nem spórolnak nyugdíjas éveikre a magyar munkások

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:15
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
A fizikai munkások alig negyede tesz félre nyugdíjas éveire, tízből hat dolgozó pedig úgy gondolja, nyugdíjas évei alatt is dolgozik majd, hogy meg tudjon élni – derül ki egy friss kutatásból.
Számos kockázatot fogalmaz meg a fizikai dolgozók időskori megélhetésével kapcsolatban az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatása, amely kifejezetten a fizikai munkát végzők időskori terveit vizsgálta. A 15 országban elvégzett felmérés szerint a jelenleg aktív fizikai dolgozók nyugdíjas kori anyagi biztonsága szinte minden országban kétséges. A magyar fizikai munkásoknak pedig mindössze 23 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire, miközben a szellemi munkakörben dolgozók harmada rendszeresen megtakarít.  Tízből hat dolgozó arra számít, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetés érdekében.    A kutatás szerint a magyar fizikai dolgozók alapvetően három forrásból számítanak jövedelemre nyugdíjas korukban: az államtól, a munkahelyüktől és saját befektetéseikből.  A  nyugdíjaskori megélhetésükhöz szükséges jövedelmük majdnem harmadát saját megtakarításaikból kívánják fedezni, 30 százalékuk azonban nem tudja, megfelelő lépéseket tett-e ehhez, azaz, nincsenek tisztában azzal, hogy megtakarításaik fedezik-e majd ezt az összeget.    A kutatás adatai szerint a magyar fizikai dolgozók nyugdíjfelkészültsége kifejezetten rossz, a tízes skálán 4,9. A szellemi dolgozók felkészültsége ugyan valamelyest jobb – 5,5 –, de ez még mindig a rossz kategóriába esik. (A nyugdíjfelkészültségi index hat változó – a felelősség, a tudatosság és a pénzügyi ismeretek mellett a nyugdíjtervezés, pénzügyi felkészültség és a kieső jövedelem pótlása – mentén mér.)    „A kutatás adatai szerint a fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát egyáltalán nem igazolják vissza a megtakarítási szokásaik, amely alátámasztja azt, hogy az időskori megélhetésük széleskörű társadalmi kockázattá válhat” – idézi az Aegon közleménye Horváth Gyulát, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettesét. Aggodalomra ad okot az is, hogy miközben a többség úgy véli, nyugdíjasként is dolgoznia kell a megélhetéséért, az aktív korú fizikai dolgozók mindössze 10 százaléka tartja magát kiváló egészségi állapotúnak. A fizikai munkások időskori megélhetésének kockázatai társadalmi kockázatot jelentenek – hívja fel a figyelmet az Aegon, amely néhány konkrét javaslatot is megfogalmaz a kitettség csökkentésére. Eszerint fontos az egészséges életmód, hogy a fizikai dolgozók idősebb korban is jó egészségi állapotban legyenek, és ezzel párhuzamosan támogatni kell az élethosszig tartó tanulást is – akár állami vagy munkáltatói szinten. Mindenre kiterjedő nyugdíjstratégiát kell kidolgozni, írásban rögzíteni a nyugdíjjal kapcsolatos terveket, az ezt fenyegető kockázatokat. Az Aegon szakértői szerint kiemelten fontos a magasabb összegű és következetes megtakarítás, valamint a megfelelő biztosítási védelem az olyan esetekre, amikor valamilyen baleset vagy más egészségkárosodás miatt csökken a munkavégzési képesség. Az Aegon fontosnak tartja, hogy a munkáltatók motiválják és segítsék is a fizikai dolgozókat a nyugdíjcélú megtakarításban.    

15 országban kérdezték a dolgozókat

A Cicero Group, a világ egyik vezető közvéleménykutató intézete 15 országban végezte el a felmérést. A kutatás online készült 2018. január 29. - február 19. között egy 16 ezer fős reprezentatív mintán, amelyek közül 14 400 munkavállaló (teljes munkaidőben és részmunkaidőben dolgozók, illetve részben nyugdíjazottak),  1600 pedig nyugdíjas volt. 2018. március 22-30. között egy újabb mintavétellel kibővült a válaszadók köre, hogy országonként 300 fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozó válaszai is bekerüljenek.

Szerző

Egyre nagyobb hiánycikk a garázs Budapesten

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:13

Fotó: Paul Zinken / AFP
Csúcsot döntött a garázsok iránti kereslet a fővárosban, így a budapesti garázsok átlagára már 4,1 millió forintra rúg. Ez a négy évvel ezelőttinek a duplája.
A fővárosi garázsok is részt vesznek az ingatlanpiaci boomban: a kereslet fokozódik, az árak pedig meredeken emelkednek – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos KSH-adatok alapján vizsgálta a fővárosi autóállomány növekedését kerületenként, valamint ehhez kapcsolódóan a garázsok kínálatát. A múlt év végén 660 ezer autót tartottak nyilván a fővárosban, ami éves összevetésben 4,1 százalékos, 2014-hez viszonyítva pedig 13 százalékos bővülést jelent. Emiatt egyre nagyobb az igény a garázsokra: az ingatlan.com statisztikái szerint az egy garázshirdetésre jutó érdeklődések alapján mért kereslet 2019-ben négyéves csúcsra emelkedett, duplája volt a tavalyinak – mutatott rá Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Ennek következtében mind az eladó, mind a bérelhető garázsok ára emelkedett, a drágulás a fokozott kereslettel és a szűk kínálattal is magyarázható. Áprilisban egy budapesti garázst átlagosan 4,1 millió forintért hirdettek, ami a tavaly januári szinthez képest 36 százalékos drágulást jelent, a négy évvel korábbi 1,9 millió forintos átlagnak pedig több mint a kétszerese. A kiadó garázsok havi bérleti díja éves összevetésben 15 százalékkal 23 ezer forintra emelkedett. Balogh László szerint a kínálat nem tudja tartani a lépést a kereslettel. A budapesti autók száma havonta átlagosan 1500-2000 darabbal nő, havonta viszont csak 70-80 garázst hirdetnek meg eladásra a fővárosban, kiadásra pedig 150-200-at.    A fővároson belül ugyanakkor jelentősek az eltérések. A XIII. kerület több szempontból is kiemelkedik a mezőnyből. Ebben a városrészben nőtt a legnagyobb mértékben – 2014 óta 36 százalékkal – az autók száma. Tavaly januárhoz képest pedig 11 százalékkal lett több gépkocsi, így a múlt év végén ebben a városrészben már 61 ezer autót tartottak nyilván. Ennek megfelelően a garázsok ára is komolyan megugrott ebben a kerületben: ezeket az idén áprilisban már 3,9 millióért árulták, ami 34 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi árszintet, a 2014-es átlagárnak pedig a duplája. Összehasonlításul: 2015 januárjában a XIII. kerületben még átlagosan 1,7 millióért adtak egy garázst.    Balogh László szerint némiképp enyhítheti a parkolási problémákat, hogy az elmúlt években megjelentek a közautó-szolgáltatók, de ezek áttörést még nem hoztak. A közautós cégek autóflottája csupán ezres nagyságrendű, ami a 660 ezres fővárosi autóállományhoz képest egyelőre szerény, 0,1 százalékos részesedést jelent. Az ingatlan.com szakembere szerint a fővárosi autóállomány további bővülése így további áremelkedést hozhat a fővárosi eladó és kiadó garázsok és zárt parkolóhelyek piacán.   
Szerző

GKI: Lassul a növekedés

Publikálás dátuma
2019.04.29. 09:58

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor.
A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult is, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontjukra kerültek. Az EU konjunktúraindexe három, a német ipari bizalmi index két és fél évvel ezelőtti szintjére esett. A különböző nemzetközi növekedési előrejelzések az EU egyre lassúbb 2019. évi fejlődését valószínűsítik, idén a német növekedés már várhatóan csak 0,5-1 százalék körül lesz, ami rossz hír a magyar export számára. Fékeződni fog, bár még gyors lesz a beruházások és a fogyasztás itthoni bővülése is, így az év során a GDP érdemi, a tavalyi 4,9 százalékról 3,5 százalék körülire csökkenése várható. Az infláció gyorsul, a forint gyenge, a lakossági állampapírok kamatai már emelkednek derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. 2019-re a kormány 3,9 százalékos, az MNB 3,8 százalékos növekedést vár, a piaci konszenzus 3,6 százalék. Az első két hónapban az ipari termelés 5,2 százalékkal (tavaly éves átlagban 3,6 százalékkal), a kiskereskedelmi forgalom 6,9 százalékkal (tavaly 6 százalékkal), az építőipari termelés pedig egyenesen 39 százalékkal (tavaly 22 százalékkal) bővült.  Gyorsult a kivitel bővülése, az import/export olló pedig 1,4 százalékponttal szűkült. Ezek az egész évben várhatónál lényegesen kedvezőbb adatok. Idén az EU-transzferek tovább emelkednek, de már csak 7 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya február végén már mindössze 2,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul az eddigi aszály miatt egyelőre rosszak a mezőgazdaság kilátásai. Tavaly a bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökkent, az infláció pedig tendenciájában emelkedett, így a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek. Idén 5,5-6 százalékos dinamika várható. Ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor. A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. A fogyasztás tavalyi 4,6 százalékos bővülése azonban idén 4 százalék körülire lassulhat. Az év elején az elsődleges (valódi hazai) munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel korábbinál 80 ezerrel több volt, a közmunkások száma mintegy 40 ezerrel csökkent, a külföldön dolgozóké 15 ezerrel emelkedett. A 3,6 sázalékos munkanélküliségi ráta kissé kedvezőbb az egy évvel korábbinál, a közmunkásokkal együtt is alacsonyabb az EU-átlagnál, azonban immár háromnegyed éve stagnál. A magyar infláció az egyik legmagasabb az EU-ban (hasonlóan az ugyancsak látványos béremelkedést felmutató Romániához), a maginfláció pedig márciusban már elérte a 3,8 százalékot. A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a hazai monetáris kondíciók szigorítását. Első lépésként a jegybank március végén 10 bázisponttal emelte egynapos betéti rátáját, azonban alapvetően a változatlanul laza monetáris politika mellett tett hitet. Ennek következtében a forint jelentősen gyengült. Ugyanakkor az Államadósság Kezelő Központ kedvezőbb kamatozású állampapírokat bocsát ki, ami közvetve monetáris szigorítást jelent. Az infláció gyorsulása és tovább gyengülő forint esetén lehetséges, hogy az MNB alapkamat-emelést is végrehajt az év során. 2019 végén az alapkamat 1-1,15 százalékra emelkedhet. A magyar gazdaság külső egyensúlyára vonatkozó adatokat az MNB jelentősen korrigálta. A folyó fizetési mérleg többlete 2018-ban – az erős belső kereslet miatt – a GDP 0,5 százalékára csökkent, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. Mivel a folyamatok jellege változatlan, idén elfogyhat a többlet, sőt deficit is kialakulhat. Ugyanakkor emelkedhet a beérkező EU-transzferek összege.
Szerző
Témák
GKI elemzés