kutatás;megtakarítás;nyugdíjas;takarékoskodás;

A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock

- Nem spórolnak nyugdíjas éveikre a magyar munkások

A fizikai munkások alig negyede tesz félre nyugdíjas éveire, tízből hat dolgozó pedig úgy gondolja, nyugdíjas évei alatt is dolgozik majd, hogy meg tudjon élni – derül ki egy friss kutatásból.

Számos kockázatot fogalmaz meg a fizikai dolgozók időskori megélhetésével kapcsolatban az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatása, amely kifejezetten a fizikai munkát végzők időskori terveit vizsgálta. A 15 országban elvégzett felmérés szerint a jelenleg aktív fizikai dolgozók nyugdíjas kori anyagi biztonsága szinte minden országban kétséges. A magyar fizikai munkásoknak pedig mindössze 23 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire, miközben a szellemi munkakörben dolgozók harmada rendszeresen megtakarít.  Tízből hat dolgozó arra számít, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetés érdekében.   

A kutatás szerint a magyar fizikai dolgozók alapvetően három forrásból számítanak jövedelemre nyugdíjas korukban: az államtól, a munkahelyüktől és saját befektetéseikből.  A  nyugdíjaskori megélhetésükhöz szükséges jövedelmük majdnem harmadát saját megtakarításaikból kívánják fedezni, 30 százalékuk azonban nem tudja, megfelelő lépéseket tett-e ehhez, azaz, nincsenek tisztában azzal, hogy megtakarításaik fedezik-e majd ezt az összeget.   

A kutatás adatai szerint a magyar fizikai dolgozók nyugdíjfelkészültsége kifejezetten rossz, a tízes skálán 4,9. A szellemi dolgozók felkészültsége ugyan valamelyest jobb – 5,5 –, de ez még mindig a rossz kategóriába esik. (A nyugdíjfelkészültségi index hat változó – a felelősség, a tudatosság és a pénzügyi ismeretek mellett a nyugdíjtervezés, pénzügyi felkészültség és a kieső jövedelem pótlása – mentén mér.) 

 

„A kutatás adatai szerint a fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát egyáltalán nem igazolják vissza a megtakarítási szokásaik, amely alátámasztja azt, hogy az időskori megélhetésük széleskörű társadalmi kockázattá válhat” – idézi az Aegon közleménye Horváth Gyulát, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettesét.

Aggodalomra ad okot az is, hogy miközben a többség úgy véli, nyugdíjasként is dolgoznia kell a megélhetéséért, az aktív korú fizikai dolgozók mindössze 10 százaléka tartja magát kiváló egészségi állapotúnak. A fizikai munkások időskori megélhetésének kockázatai társadalmi kockázatot jelentenek – hívja fel a figyelmet az Aegon, amely néhány konkrét javaslatot is megfogalmaz a kitettség csökkentésére.

Eszerint fontos az egészséges életmód, hogy a fizikai dolgozók idősebb korban is jó egészségi állapotban legyenek, és ezzel párhuzamosan támogatni kell az élethosszig tartó tanulást is – akár állami vagy munkáltatói szinten.

Mindenre kiterjedő nyugdíjstratégiát kell kidolgozni, írásban rögzíteni a nyugdíjjal kapcsolatos terveket, az ezt fenyegető kockázatokat. Az Aegon szakértői szerint kiemelten fontos a magasabb összegű és következetes megtakarítás, valamint a megfelelő biztosítási védelem az olyan esetekre, amikor valamilyen baleset vagy más egészségkárosodás miatt csökken a munkavégzési képesség. Az Aegon fontosnak tartja, hogy a munkáltatók motiválják és segítsék is a fizikai dolgozókat a nyugdíjcélú megtakarításban.    

15 országban kérdezték a dolgozókatA Cicero Group, a világ egyik vezető közvéleménykutató intézete 15 országban végezte el a felmérést. A kutatás online készült 2018. január 29. - február 19. között egy 16 ezer fős reprezentatív mintán, amelyek közül 14 400 munkavállaló (teljes munkaidőben és részmunkaidőben dolgozók, illetve részben nyugdíjazottak),  1600 pedig nyugdíjas volt. 2018. március 22-30. között egy újabb mintavétellel kibővült a válaszadók köre, hogy országonként 300 fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozó válaszai is bekerüljenek.

Csúcsot döntött a garázsok iránti kereslet a fővárosban, így a budapesti garázsok átlagára már 4,1 millió forintra rúg. Ez a négy évvel ezelőttinek a duplája.