Timmermans: Közép-Európában pozitív irányba fejlődik a gondolkodás, de Magyarországon nem

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:40

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A menekültkérdést csak akkor lehet megoldani, ha valamennyi ország elkötelezi magát a szolidaritás mellett – jelentette ki.
Erősödik a hajlandóság a közép-európai térségben a menekültkérdés közös megoldására az az Európai Szocialisták Pártja (PES) európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje, Frans Timmermans szerint. A holland politikus két hétfői német interjúban is arról beszélt, hogy változást tapasztal a migráció kérdéseinek megítélésében a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) térségében. A Rheinische Post című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy
„a menekültkérdést csak akkor lehet megoldani, ha valamennyi ország elkötelezi magát a szolidaritás mellett”.

Nem lehet magukra hagyni azokat az országokat, amelyekben a menekültek megérkeznek az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet területére, a feladatot közösen kell megoldani, különben ismét határok választják el egymástól az országokat, „és akkor Schengennek vége”. Mint mondta,
Magyarországnak és Lengyelországnak „el kell magyarázni, hogy nem lesz többé nyitott határ Ausztria vagy Németország felé, ha csökönyös magatartásuk kárt okoz az egész schengeni övezetnek”.

Nem büntetni kell a szolidaritástól tartózkodó országokat, de tudomásul kell venni azt a „politikai tényt“, hogy „az EU-t a kölcsönös szolidaritás élteti, és ha ez a szolidaritás csak egy irányban mutatkozik meg, akkor rögtön meg is szűnik”. Azonban „növekvő hajlandóságot látok a közös fellépésre a menekültkérdésben, bár nem Magyarországon, hanem Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban, így például leveleket kapunk lengyelországi polgármesterektől, akik azt mondják, hogy küldjetek menekülteket, megoldjuk” – fejtette ki Frans Timmermans. A jelenlegi, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságban az első alelnöki tisztséget betöltő politikus hozzátette, hogy ezek a települések támogatást kapnak EU-s forrásokból. A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak úgy fogalmazott, hogy
„Közép-Európában enyhén a pozitív irányba fejlődik a gondolkodás a migrációról és a szolidaritásról, Magyarországon nem, de Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is látok némi javulást.”

Így „most ők is megértették, hogy nekik is szolidárisan együtt kell működniük” – tette hozzá. A PES legnagyobb vetélytársával, az Európai Néppárttal (EPP) kapcsolatban a többi között elmondta, hogy Manfred Weber, az EPP csúcsjelöltje „hivatalosan mindig azt állítja, hogy nem működik majd együtt szélsőjobboldaliakkal”. Viszont Orbán Viktor magyar kormányfő még mindig Manfred Webert támogatja – tette hozzá Frans Timmermans, felvetve:
vajon hová lesznek „Orbán úr keresztény értékei, amikor megtagadja az élelmet a menedékkérőktől, mi a keresztényi abban, amikor így bánnak emberekkel?”

Frissítve: 2019.04.29. 13:44

Csökken az idegengyűlölet Németországban

Publikálás dátuma
2019.04.29. 11:30
Berlinben márciusban vonultak fel az idegengyűlölettel szemben
Fotó: Paul Zinken / dpa Picture-Alliance/AFP
Berlinben is megjelentek ugyan a demokráciaellenes nézetek, a társadalom nagyobbik része azonban elítéli az idegengyűlöletet.
A német lakosság egyharmada megkérdőjelezi azt, hogy minden embert egyenlő jogok illetik meg., s különösen a menedékkérőkkel szemben alakult ki negatív vélemény a társadalomban. Mindez a Friedrich Ebert Alapítvány felméréséből derült ki, amelyet a Bielefeldi Egyetem számára készített. Összesen 1890 személyt kérdeztek meg. A kutatásból az is kiderült ugyanakkor, hogy a németek többsége támogatja a demokráciát, a társadalmi sokszínűséget. A homofóbia, illetve a hajléktalanokkal szembeni előítéletek érezhetően csökkentek. A megkérdezettek nyolcvan százaléka jónak tartja, ha az emberek elítélik a gyűlöletkeltést és fellépnek a kisebbségek jogaiért. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a németek többsége támogatja az Európai Uniót, a közös európai értékrendet. Kevesen gondolják úgy, hogy Németország sikeresebb lenne az EU nélkül. Szélsőséges nézeteket csak a megkérdezettek 2-3 százaléka képviselt. Az általános hiedelemmel ellentétben azonban e tekintetben nem voltak jelentős különbségek a kelet- és nyugatnémetek között. Magasabb volt azok aránya, akik – mint a Die Zeit fogalmaz – nemzeti soviniszta álláspontot képviselnek. Szerintük Németországnak a külpolitikában jobban előtérbe kellene helyeznie saját érdekeit. A felmérés készítői megállapítják, bár a társadalom nagy része a demokrácia híve, az antidemokratikus nézetek is elterjedtek. A megkérdezettek 45 százaléka szerint a politikai döntéseket „külső hatalmak” befolyásolják. Emellett a média és a politikusok is folyamatosan vesztik el hitelüket a társadalomban. Nem meglepő módon a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) támogatói az átlagnál jóval nagyobb arányban fogalmaztak meg antidemokratikus nézeteket. Bár a kutatás készítői arra a következtetésre nem jutottak, hogy a jobboldali populizmus jelentősen megerősödött volna. Minden ötödik német nevezhető jobboldali populistának, illetve 42 százaléknál figyeltek meg ilyen tendenciát, ez azonban a legutóbbi ilyen jellegű, 2002-es felméréshez képest nem jelent jelentős növekedést. 2004-2006 között a megkérdezettek 41 százaléka fogalmazott meg idegenellenes véleményt, ma ez mindössze 18,8 százalék. Az iszlámellenesség is csökkent. Miközben 2006-ban még a társadalom harmada vélekedett negatívan a muzulmánokról, ez mostanra 18,7 százalékra csökkent. A felmérést végző intézet vezetője, Andreas Zick azonban rámutat, hogy a demokrácia instabillá válhat, ha a képzésben nem emelik ki jobban a demokrácia szerepét, nem tesznek további erőfeszítéseket azért, hogy leépítsék az előítéleteket. Fontos azonban az is, hogy ne söpörjék szőnyeg alá a problémát, s ejtsenek szót a demokráciaellenes sértő megnyilvánulásokról – fejtette ki.

Az AfD a legerősebb a volt NDK-ban

Bár országosan a jobboldali populista AfD nem áll különösebben jól, az Emnid felmérése aggasztó jelenségre hívta fel a figyelmet. Eszerint a jobboldali populista párt vált a legerősebbé Kelet-Németországban, 23 százalékkal. A CDU 22 százalékkal követi, a Balpárt a harmadik 18-cal, az SPD a negyedik 14-gyel. A felmérés rámutat az országosan második Zöldek legnagyobb gyengeségére, arra, hogy a volt NDK területén nem tud gyökeret verni. Itt ugyanis csak 12 százalék voksolna rá. Mindez nem túl jó előjel az őszi tartományi választások előtt: szeptemberben és októberben három keletnémet tartományban, Brandenburgban, Szászországban és Türingiában voksolnak.

Témák
Németország

Eddig nem ismert könyveket is találtak Kolombusz fiának most előkerült katalógusában

Publikálás dátuma
2019.04.29. 11:00
Edward Wilson- Lee (balra) és José María Pérez Fernández nekiállt az anyag feldolgozásának
Hernando Colón - az Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóf törvényen kívül született fia - válogatás nélkül gyűjtötte a könyveket a XVI. században, most előkerült könyvtárának katalógusa.
Hernando Colónnak, az Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóf törvényen kívül született fiának élete célja az új Gutenberg-galaxis begyűjtése volt az, hogy létrehozza a világ legnagyobb könyvtárát a 16. században: gyűjtött mindent, amire rá tudta tenni a kezét a könyvnyomtatás korai időszakában a fontos filozófiai és vallási művektől kezdve pamfletekig. Hernando Kolombusz Kristóf második házasságon kívül született fia volt abból az időből, amikor a felfedező a spanyol udvarban lobbizott, hogy pénzt szerezzen nyugati útjához. Mivel 1492-ben sikerült megtalálnia az utat az aranyhoz, a fiú jólétben nőtt fel, bár törvénytelen utód lévén nem élvezhette azokat a kiváltságokat, mint apja. Viszont örökölte apja nagyra törő természetét. Az általa kitűzött cél elérése, már akkor, a könyvnyomtatás kezdetén nyilvánvaló volt, hogy a gyorsan növekedő állomány aligha tartható nyilván, hacsak nincs rendesen katalogizálva. Ezért egész hadsereget alkalmazott, hogy elolvassák és kivonatolják könyveit. Így nem csak egy sima katalógusról van szó, amiben nem csak felsorolva vannak a Colón könyvei, de közülük kétezernek megvan benne a rövid kivonata – olyan könyveké is, amelyek mára elvesztek. A Kolombusz fia által íratott hatalmas katalógus célja az volt, hogy könnyen kereshetővé tegye könyvára könyveit Ez a mű volt a Libro de los Epítomes (A könyvek összefoglalója), ami nem sokkal Hernando 1539-ben bekövetkezett halála után eltűnt. Három héttel ezelőtt Dániában találták meg egy főleg izlandi kéziratokat tartalmazó gyűjteményében. Észrevétlen is épp azért maradt idáig, mert nem izlandi lévén, nem méltatták figyelemre. Rossz időben, rossz polcon volt. A spanyol nyelvű katalógus jelentőségét a kanadai kutató, Guy Lazure ismerte fel, majd a gyűjtemény kezelője felvette a kapcsolatot a Colón életét kutató Edward Wilson-Lee-vel és José María Pérez Fernándezzel. A két tudós nekiállt az anyag feldolgozásának, az eredményeket várhatóan 2020-ban teszik közzé.
„A könyv akkora, mint egy kávézóasztal, és mintegy harminc centiméter vastag, 2000 oldalát gyönyörű kézírás tölti ki”

- mondta Edward Wilson-Lee, A hajótörött könyvek katalógusa című munka szerzője, amely Hernando Colón életét tárgyalja.

A gyűjtemény 15-20 ezer példányból állt - ma negyedüket a Sevillai Katedrálisban őrzik -, sok kötetről csak azért tudunk, mert a katalógusában szó esik róluk. A könyvek eltűnése egyébként Hernando örököse, a nem túl megbízható - bigámiáért börtönbe is zárt – unokaöcs számlájára írható. Edward Wilson-Lee (balra) és José María Pérez Fernández nekiállt az anyag feldolgozásának Forrás: Arnamagnæan Institute, University of Copenhagen
Szerző
Témák
könyv katalógus