Orbánék el-KAF-olták hárommilliárd forintunkat

Publikálás dátuma
2019.04.30. 06:00

Fotó: Népszava
Tán már sose tudjuk meg, mi okból alapította az Orbán-kabinet a KAF Zrt.-t, mégis eltűnt hárommilliárd forintunk és most az állami cégnek még a hitelezői is futnak a pénzük után.
Felszámolás alá került az Orbán-kabinet által négy éve, komolynak tetsző indokokkal és névvel alapított KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. Ilyen jogi eljárás akkor indul, ha a céggel szemben a bíróság által is jogosnak ítélt, kifizetetlen követelések állnak fenn. Azért, hogy az ügy nehogy kikerüljön Orbán Viktor gondoskodó látóteréből, a minap a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a KAF-ot. Emögött távolról sem valamiféle felélesztési szándék áll. Az ok sokkal inkább az, hogy így a felszámolási folyamatot kizárólag az állami Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. vezényelheti le. E társaság éppúgy Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter fennhatósága alá tartozik, mint – közvetve – a KAF. 2015 elején annyit tudhattunk meg egy kormányhatározatból, hogy Orbánéknak feltétlen szükségük van egy „központi adatfeldolgozóra”. A társaságot az állami MFB Magyar Fejlesztési Banknak kellett megalapítania, a költségvetés hárommilliárd forintjából. A megalapításkor kiadott közlemény sem oszlatta a kezdeti ködöt. Eszerint „központi adatgazdálkodóra” van szükség, ami hozzájárul az energiaellátás biztonságához és hatékonyságához, mi több, „választ ad a hazai közműszektor évtizedes problémáira”. A KAF feladatául szabták, hogy átláthatóbbá és egységessé tegye a közműcégek egymás közötti elszámolását, illetve pontos adatcserét és megbízható műszaki és fogyasztási információkat ígértek. Kilátásba helyezték a fogyasztás, a készletek és a hálózat összehangolását is.
A gondot rögtön az jelentette, hogy addig ezzel kapcsolatos panaszok nem merültek fel. Mi több, elvileg pont eme feladatokra alakult a közműhivatal, illetve az ágazat társaságai, tele önérzetes mérnökökkel. Őket akár sérthette is az a kormányzati sugallat, miszerint a hazai közműrendszer mérései és számításai pontatlanok lennének, ráadásul oly reménytelenül, hogy a hibák orvoslására hárommilliárd közpénzből új állami céget kell alapítani. Bár egyetlen érintett sem merte nyilvánosan megkérdőjelezni a kormány lépésének jogosságát, görcsösen igyekeztek valamiféle mögöttes szándékokat kiolvasni a dodonai nyilatkozatok mögé. Így felmerült, hogy a KAF átvenné az állami kézben lévő áram-, illetve a Mol tulajdonolta gázrendszerirányítást. Ezt azonban cáfolták. Akadtak, akik „okos mérők” telepítését várták, megint mások az ipari fogyasztók segítőjeként tekintettek rá. 
Bizonyítván, hogy az Orbán-kabinet nagyon is tudja, mit akar a KAF-fal, megindult érte a kormányon belüli civakodás is. Így a cég Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési miniszterről először Lázár János egykori kancelláriaminiszterhez került, ám a röviddel azután átvette a Seszták-tárcához tartozó, de csak a kormányfőnek jelentő Bártfai-Mager Andrea akkori postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos. A mostani joggyakorló pedig a – Bártfai-Mager Andreához már vagyonminiszterként tartozó - Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.  
A mintázat mindenesetre hasonlított arra az esetre, amikor a kormánykoalíció a közműcégek „számlázásának ellenőrzése” jogcímén milliárdos piacot teremtett Rogán Antal miniszterelnöki kabinetvezető feltalálótársa, Csík Balázs tanúsítócége, a Hunguard számára.

A KAF az identitásvitától mit sem zavartatva megkezdte működését. A vezérigazgatói feladatokat másfél évig az a Czakó Kálmán látta el, akit tavaly év végén a fogyasztóit hoppon hagyó nagymarosi Cross-Inergy nevű gázkereskedő élén leltünk meg. A cég 2016-os könyvében neve mellett bruttó bérként 34 millió forint szerepel. Alakult felügyelőbizottság is. Az állományi létszám 2016-ban 40 fő volt, a bérköltség 600 millió forintra rúgott. 2017 végére 17-en maradtak, akik 327 millióba kerültek. Tevékenységüknek a társaság legutóbbi, tavalyelőtti könyveiben az „egyéb információk” alatt megtalálható leírásával sem kerülünk sokkal beljebb. Eszerint feladatuk „a korrekciós elszámolások egyszerűsítése” lenne, ám, tekintettel bizonyos EU-rendeletekre, illetve „kormányzati irányvonalakra”, újra kell gondolni a KAF céljait is. Ezután egy oldalon át azt taglalják, hogy felmérték lehetséges feladataikat, és arra jutottak, hogy kihasználják addig felhalmozott erőforrásaikat.
A könyvek szerint ezalatt több százmilliónyi tárgyi eszközt, több milliárdnyi forgóeszközt halmoztak fel, százmilliókért vettek szolgáltatásokat és anyagokat. Érdemi tevékenység híján mindez 2015-ben 462 milliós, 2016-ban 1,26 milliárdos, 2017-ben pedig 912 milliós veszteségbe torkollott. Három év alatt tehát, minden látványos eredmény nélkül, mind a hárommilliárd forintunkat eltapsolták. A nyilvános adatok tanúsága szerint egy idő után üzleti partnereik is elunták az Orbán-kurzusra jellemző újbeszél-handabandát. Így tavaly novemberben az adóhivatal, idén januárban pedig egy közjegyző indított végrehajtást a társaságnál. Április elején pedig – nyilván egy kifizetetlen beszállító kérésére – a bíróság elrendelte a cég felszámolását is. Ez azért különösen visszás, mivel egy állami cégről van szó. Ugyanakkor az Orbán-kormányt a jelek szerint, csakúgy, mint a megalapítás bizonytalanságai, ez sem zavarja. Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre az érintett állami szereplők tegnap lapzártánkig nem reagáltak.
Szerző

Még drágább lesz a tankolás

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:53

Fotó: Népszava
A Mol Nyrt. bruttó 5 forinttal emeli a 95-ös benzin és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán.
Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 405 forintra, a gázolajé 411 forintra nő. A benzin ára legutóbb április 17-én változott, akkor bruttó 5 forinttal nőtt. A gázolaj ára legutóbb múlt pénteken emelkedett bruttó 2 forinttal. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző

Nem spórolnak nyugdíjas éveikre a magyar munkások

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:15
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
A fizikai munkások alig negyede tesz félre nyugdíjas éveire, tízből hat dolgozó pedig úgy gondolja, nyugdíjas évei alatt is dolgozik majd, hogy meg tudjon élni – derül ki egy friss kutatásból.
Számos kockázatot fogalmaz meg a fizikai dolgozók időskori megélhetésével kapcsolatban az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatása, amely kifejezetten a fizikai munkát végzők időskori terveit vizsgálta. A 15 országban elvégzett felmérés szerint a jelenleg aktív fizikai dolgozók nyugdíjas kori anyagi biztonsága szinte minden országban kétséges. A magyar fizikai munkásoknak pedig mindössze 23 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire, miközben a szellemi munkakörben dolgozók harmada rendszeresen megtakarít.  Tízből hat dolgozó arra számít, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetés érdekében.    A kutatás szerint a magyar fizikai dolgozók alapvetően három forrásból számítanak jövedelemre nyugdíjas korukban: az államtól, a munkahelyüktől és saját befektetéseikből.  A  nyugdíjaskori megélhetésükhöz szükséges jövedelmük majdnem harmadát saját megtakarításaikból kívánják fedezni, 30 százalékuk azonban nem tudja, megfelelő lépéseket tett-e ehhez, azaz, nincsenek tisztában azzal, hogy megtakarításaik fedezik-e majd ezt az összeget.    A kutatás adatai szerint a magyar fizikai dolgozók nyugdíjfelkészültsége kifejezetten rossz, a tízes skálán 4,9. A szellemi dolgozók felkészültsége ugyan valamelyest jobb – 5,5 –, de ez még mindig a rossz kategóriába esik. (A nyugdíjfelkészültségi index hat változó – a felelősség, a tudatosság és a pénzügyi ismeretek mellett a nyugdíjtervezés, pénzügyi felkészültség és a kieső jövedelem pótlása – mentén mér.)    „A kutatás adatai szerint a fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát egyáltalán nem igazolják vissza a megtakarítási szokásaik, amely alátámasztja azt, hogy az időskori megélhetésük széleskörű társadalmi kockázattá válhat” – idézi az Aegon közleménye Horváth Gyulát, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettesét. Aggodalomra ad okot az is, hogy miközben a többség úgy véli, nyugdíjasként is dolgoznia kell a megélhetéséért, az aktív korú fizikai dolgozók mindössze 10 százaléka tartja magát kiváló egészségi állapotúnak. A fizikai munkások időskori megélhetésének kockázatai társadalmi kockázatot jelentenek – hívja fel a figyelmet az Aegon, amely néhány konkrét javaslatot is megfogalmaz a kitettség csökkentésére. Eszerint fontos az egészséges életmód, hogy a fizikai dolgozók idősebb korban is jó egészségi állapotban legyenek, és ezzel párhuzamosan támogatni kell az élethosszig tartó tanulást is – akár állami vagy munkáltatói szinten. Mindenre kiterjedő nyugdíjstratégiát kell kidolgozni, írásban rögzíteni a nyugdíjjal kapcsolatos terveket, az ezt fenyegető kockázatokat. Az Aegon szakértői szerint kiemelten fontos a magasabb összegű és következetes megtakarítás, valamint a megfelelő biztosítási védelem az olyan esetekre, amikor valamilyen baleset vagy más egészségkárosodás miatt csökken a munkavégzési képesség. Az Aegon fontosnak tartja, hogy a munkáltatók motiválják és segítsék is a fizikai dolgozókat a nyugdíjcélú megtakarításban.    

15 országban kérdezték a dolgozókat

A Cicero Group, a világ egyik vezető közvéleménykutató intézete 15 országban végezte el a felmérést. A kutatás online készült 2018. január 29. - február 19. között egy 16 ezer fős reprezentatív mintán, amelyek közül 14 400 munkavállaló (teljes munkaidőben és részmunkaidőben dolgozók, illetve részben nyugdíjazottak),  1600 pedig nyugdíjas volt. 2018. március 22-30. között egy újabb mintavétellel kibővült a válaszadók köre, hogy országonként 300 fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozó válaszai is bekerüljenek.

Szerző