Orbán-kormány;KAF;közművek;

Orbánék el-KAF-olták hárommilliárd forintunkat

Tán már sose tudjuk meg, mi okból alapította az Orbán-kabinet a KAF Zrt.-t, mégis eltűnt hárommilliárd forintunk és most az állami cégnek még a hitelezői is futnak a pénzük után.

Felszámolás alá került az Orbán-kabinet által négy éve, komolynak tetsző indokokkal és névvel alapított KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. Ilyen jogi eljárás akkor indul, ha a céggel szemben a bíróság által is jogosnak ítélt, kifizetetlen követelések állnak fenn. Azért, hogy az ügy nehogy kikerüljön Orbán Viktor gondoskodó látóteréből, a minap a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a KAF-ot. Emögött távolról sem valamiféle felélesztési szándék áll. Az ok sokkal inkább az, hogy így a felszámolási folyamatot kizárólag az állami Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. vezényelheti le. E társaság éppúgy Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter fennhatósága alá tartozik, mint – közvetve – a KAF.

2015 elején annyit tudhattunk meg egy kormányhatározatból, hogy Orbánéknak feltétlen szükségük van egy „központi adatfeldolgozóra”. A társaságot az állami MFB Magyar Fejlesztési Banknak kellett megalapítania, a költségvetés hárommilliárd forintjából. A megalapításkor kiadott közlemény sem oszlatta a kezdeti ködöt.

Eszerint „központi adatgazdálkodóra” van szükség, ami hozzájárul az energiaellátás biztonságához és hatékonyságához, mi több, „választ ad a hazai közműszektor évtizedes problémáira”. A KAF feladatául szabták, hogy átláthatóbbá és egységessé tegye a közműcégek egymás közötti elszámolását, illetve pontos adatcserét és megbízható műszaki és fogyasztási információkat ígértek. Kilátásba helyezték a fogyasztás, a készletek és a hálózat összehangolását is.

A gondot rögtön az jelentette, hogy addig ezzel kapcsolatos panaszok nem merültek fel. Mi több, elvileg pont eme feladatokra alakult a közműhivatal, illetve az ágazat társaságai, tele önérzetes mérnökökkel. Őket akár sérthette is az a kormányzati sugallat, miszerint a hazai közműrendszer mérései és számításai pontatlanok lennének, ráadásul oly reménytelenül, hogy a hibák orvoslására hárommilliárd közpénzből új állami céget kell alapítani.

Bár egyetlen érintett sem merte nyilvánosan megkérdőjelezni a kormány lépésének jogosságát, görcsösen igyekeztek valamiféle mögöttes szándékokat kiolvasni a dodonai nyilatkozatok mögé. Így felmerült, hogy a KAF átvenné az állami kézben lévő áram-, illetve a Mol tulajdonolta gázrendszerirányítást. Ezt azonban cáfolták. Akadtak, akik „okos mérők” telepítését várták, megint mások az ipari fogyasztók segítőjeként tekintettek rá. 

Bizonyítván, hogy az Orbán-kabinet nagyon is tudja, mit akar a KAF-fal, megindult érte a kormányon belüli civakodás is. Így a cég Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési miniszterről először Lázár János egykori kancelláriaminiszterhez került, ám a röviddel azután átvette a Seszták-tárcához tartozó, de csak a kormányfőnek jelentő Bártfai-Mager Andrea akkori postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos. A mostani joggyakorló pedig a – Bártfai-Mager Andreához már vagyonminiszterként tartozó - Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.  

A mintázat mindenesetre hasonlított arra az esetre, amikor a kormánykoalíció a közműcégek „számlázásának ellenőrzése” jogcímén milliárdos piacot teremtett Rogán Antal miniszterelnöki kabinetvezető feltalálótársa, Csík Balázs tanúsítócége, a Hunguard számára.

A KAF az identitásvitától mit sem zavartatva megkezdte működését. A vezérigazgatói feladatokat másfél évig az a Czakó Kálmán látta el, akit tavaly év végén a fogyasztóit hoppon hagyó nagymarosi Cross-Inergy nevű gázkereskedő élén leltünk meg. A cég 2016-os könyvében neve mellett bruttó bérként 34 millió forint szerepel. Alakult felügyelőbizottság is. Az állományi létszám 2016-ban 40 fő volt, a bérköltség 600 millió forintra rúgott. 2017 végére 17-en maradtak, akik 327 millióba kerültek.

Tevékenységüknek a társaság legutóbbi, tavalyelőtti könyveiben az „egyéb információk” alatt megtalálható leírásával sem kerülünk sokkal beljebb. Eszerint feladatuk „a korrekciós elszámolások egyszerűsítése” lenne, ám, tekintettel bizonyos EU-rendeletekre, illetve „kormányzati irányvonalakra”, újra kell gondolni a KAF céljait is. Ezután egy oldalon át azt taglalják, hogy felmérték lehetséges feladataikat, és arra jutottak, hogy kihasználják addig felhalmozott erőforrásaikat.

A könyvek szerint ezalatt több százmilliónyi tárgyi eszközt, több milliárdnyi forgóeszközt halmoztak fel, százmilliókért vettek szolgáltatásokat és anyagokat. Érdemi tevékenység híján mindez 2015-ben 462 milliós, 2016-ban 1,26 milliárdos, 2017-ben pedig 912 milliós veszteségbe torkollott. Három év alatt tehát, minden látványos eredmény nélkül, mind a hárommilliárd forintunkat eltapsolták.

A nyilvános adatok tanúsága szerint egy idő után üzleti partnereik is elunták az Orbán-kurzusra jellemző újbeszél-handabandát. Így tavaly novemberben az adóhivatal, idén januárban pedig egy közjegyző indított végrehajtást a társaságnál. Április elején pedig – nyilván egy kifizetetlen beszállító kérésére – a bíróság elrendelte a cég felszámolását is. Ez azért különösen visszás, mivel egy állami cégről van szó. Ugyanakkor az Orbán-kormányt a jelek szerint, csakúgy, mint a megalapítás bizonytalanságai, ez sem zavarja. Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre az érintett állami szereplők tegnap lapzártánkig nem reagáltak.