Még drágább lesz a tankolás

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:53

Fotó: Népszava
A Mol Nyrt. bruttó 5 forinttal emeli a 95-ös benzin és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán.
Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 405 forintra, a gázolajé 411 forintra nő. A benzin ára legutóbb április 17-én változott, akkor bruttó 5 forinttal nőtt. A gázolaj ára legutóbb múlt pénteken emelkedett bruttó 2 forinttal. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző

Nem spórolnak nyugdíjas éveikre a magyar munkások

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:15
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
A fizikai munkások alig negyede tesz félre nyugdíjas éveire, tízből hat dolgozó pedig úgy gondolja, nyugdíjas évei alatt is dolgozik majd, hogy meg tudjon élni – derül ki egy friss kutatásból.
Számos kockázatot fogalmaz meg a fizikai dolgozók időskori megélhetésével kapcsolatban az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatása, amely kifejezetten a fizikai munkát végzők időskori terveit vizsgálta. A 15 országban elvégzett felmérés szerint a jelenleg aktív fizikai dolgozók nyugdíjas kori anyagi biztonsága szinte minden országban kétséges. A magyar fizikai munkásoknak pedig mindössze 23 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire, miközben a szellemi munkakörben dolgozók harmada rendszeresen megtakarít.  Tízből hat dolgozó arra számít, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetés érdekében.    A kutatás szerint a magyar fizikai dolgozók alapvetően három forrásból számítanak jövedelemre nyugdíjas korukban: az államtól, a munkahelyüktől és saját befektetéseikből.  A  nyugdíjaskori megélhetésükhöz szükséges jövedelmük majdnem harmadát saját megtakarításaikból kívánják fedezni, 30 százalékuk azonban nem tudja, megfelelő lépéseket tett-e ehhez, azaz, nincsenek tisztában azzal, hogy megtakarításaik fedezik-e majd ezt az összeget.    A kutatás adatai szerint a magyar fizikai dolgozók nyugdíjfelkészültsége kifejezetten rossz, a tízes skálán 4,9. A szellemi dolgozók felkészültsége ugyan valamelyest jobb – 5,5 –, de ez még mindig a rossz kategóriába esik. (A nyugdíjfelkészültségi index hat változó – a felelősség, a tudatosság és a pénzügyi ismeretek mellett a nyugdíjtervezés, pénzügyi felkészültség és a kieső jövedelem pótlása – mentén mér.)    „A kutatás adatai szerint a fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát egyáltalán nem igazolják vissza a megtakarítási szokásaik, amely alátámasztja azt, hogy az időskori megélhetésük széleskörű társadalmi kockázattá válhat” – idézi az Aegon közleménye Horváth Gyulát, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettesét. Aggodalomra ad okot az is, hogy miközben a többség úgy véli, nyugdíjasként is dolgoznia kell a megélhetéséért, az aktív korú fizikai dolgozók mindössze 10 százaléka tartja magát kiváló egészségi állapotúnak. A fizikai munkások időskori megélhetésének kockázatai társadalmi kockázatot jelentenek – hívja fel a figyelmet az Aegon, amely néhány konkrét javaslatot is megfogalmaz a kitettség csökkentésére. Eszerint fontos az egészséges életmód, hogy a fizikai dolgozók idősebb korban is jó egészségi állapotban legyenek, és ezzel párhuzamosan támogatni kell az élethosszig tartó tanulást is – akár állami vagy munkáltatói szinten. Mindenre kiterjedő nyugdíjstratégiát kell kidolgozni, írásban rögzíteni a nyugdíjjal kapcsolatos terveket, az ezt fenyegető kockázatokat. Az Aegon szakértői szerint kiemelten fontos a magasabb összegű és következetes megtakarítás, valamint a megfelelő biztosítási védelem az olyan esetekre, amikor valamilyen baleset vagy más egészségkárosodás miatt csökken a munkavégzési képesség. Az Aegon fontosnak tartja, hogy a munkáltatók motiválják és segítsék is a fizikai dolgozókat a nyugdíjcélú megtakarításban.    

15 országban kérdezték a dolgozókat

A Cicero Group, a világ egyik vezető közvéleménykutató intézete 15 országban végezte el a felmérést. A kutatás online készült 2018. január 29. - február 19. között egy 16 ezer fős reprezentatív mintán, amelyek közül 14 400 munkavállaló (teljes munkaidőben és részmunkaidőben dolgozók, illetve részben nyugdíjazottak),  1600 pedig nyugdíjas volt. 2018. március 22-30. között egy újabb mintavétellel kibővült a válaszadók köre, hogy országonként 300 fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozó válaszai is bekerüljenek.

Szerző

Egyre nagyobb hiánycikk a garázs Budapesten

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:13

Fotó: Paul Zinken / AFP
Csúcsot döntött a garázsok iránti kereslet a fővárosban, így a budapesti garázsok átlagára már 4,1 millió forintra rúg. Ez a négy évvel ezelőttinek a duplája.
A fővárosi garázsok is részt vesznek az ingatlanpiaci boomban: a kereslet fokozódik, az árak pedig meredeken emelkednek – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos KSH-adatok alapján vizsgálta a fővárosi autóállomány növekedését kerületenként, valamint ehhez kapcsolódóan a garázsok kínálatát. A múlt év végén 660 ezer autót tartottak nyilván a fővárosban, ami éves összevetésben 4,1 százalékos, 2014-hez viszonyítva pedig 13 százalékos bővülést jelent. Emiatt egyre nagyobb az igény a garázsokra: az ingatlan.com statisztikái szerint az egy garázshirdetésre jutó érdeklődések alapján mért kereslet 2019-ben négyéves csúcsra emelkedett, duplája volt a tavalyinak – mutatott rá Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Ennek következtében mind az eladó, mind a bérelhető garázsok ára emelkedett, a drágulás a fokozott kereslettel és a szűk kínálattal is magyarázható. Áprilisban egy budapesti garázst átlagosan 4,1 millió forintért hirdettek, ami a tavaly januári szinthez képest 36 százalékos drágulást jelent, a négy évvel korábbi 1,9 millió forintos átlagnak pedig több mint a kétszerese. A kiadó garázsok havi bérleti díja éves összevetésben 15 százalékkal 23 ezer forintra emelkedett. Balogh László szerint a kínálat nem tudja tartani a lépést a kereslettel. A budapesti autók száma havonta átlagosan 1500-2000 darabbal nő, havonta viszont csak 70-80 garázst hirdetnek meg eladásra a fővárosban, kiadásra pedig 150-200-at.    A fővároson belül ugyanakkor jelentősek az eltérések. A XIII. kerület több szempontból is kiemelkedik a mezőnyből. Ebben a városrészben nőtt a legnagyobb mértékben – 2014 óta 36 százalékkal – az autók száma. Tavaly januárhoz képest pedig 11 százalékkal lett több gépkocsi, így a múlt év végén ebben a városrészben már 61 ezer autót tartottak nyilván. Ennek megfelelően a garázsok ára is komolyan megugrott ebben a kerületben: ezeket az idén áprilisban már 3,9 millióért árulták, ami 34 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi árszintet, a 2014-es átlagárnak pedig a duplája. Összehasonlításul: 2015 januárjában a XIII. kerületben még átlagosan 1,7 millióért adtak egy garázst.    Balogh László szerint némiképp enyhítheti a parkolási problémákat, hogy az elmúlt években megjelentek a közautó-szolgáltatók, de ezek áttörést még nem hoztak. A közautós cégek autóflottája csupán ezres nagyságrendű, ami a 660 ezres fővárosi autóállományhoz képest egyelőre szerény, 0,1 százalékos részesedést jelent. Az ingatlan.com szakembere szerint a fővárosi autóállomány további bővülése így további áremelkedést hozhat a fővárosi eladó és kiadó garázsok és zárt parkolóhelyek piacán.   
Szerző