Kiállítják Leonardo da Vinci hajfürtjét

Publikálás dátuma
2019.04.30. 14:43

Fotó: AFP
A reneszánsz művész eddig őrzött hajfürtjét halálának 500. évfordulóján, május 2-án szülőfalujában, Vinciben állítják ki.
Sikerült megszereznünk Amerikából a „Leonardo da Vinci hajának” nevezett hajfürtöt – közölte a Leonardo vive (Leonardo él) című kiállítás két szervezője, Alessandro Vezzosi, a Leonardo szülőfalujában, a Firenze melletti Vinciben lévő Muséo ideale Leonardo da Vinci igazgatója és Agnese Sabato történész.
„Ezt a mindmáig egy amerikai gyűjteményben rejtve őrzött hajfürtöt először mutatják be május 2-án Vinciben azokkal az iratokkal, amelyek igazolják franciaországi eredetét” – mondta Vezzosi, akit az AGI hírügynökség idézett. Az olasz szakértők DNS-vizsgálatot is el akarnak végezni a hajfürtön az eredetiség bizonyítására vagy kizárására.
Az 1452. április 15-én Vinciben egy gazdag tekintélyes polgár és egy parasztlány törvénytelen gyermekeként világra jött festő és tudós 1519. május 2-án hunyt el a franciaországi Amboise melletti Clos-Lucé kastélyban, alig több mint három évvel azután, hogy I. Ferenc király meghívására Franciaországba érkezett. Feltételezett maradványait őrző sírja az amboise-i királyi kastély Szent Hubertusz kápolnájában található.
Szerző

Közvécének tartják a lakók a bulinegyedet

Publikálás dátuma
2019.04.30. 14:16

Fotó: Shutterstock
Interjúkon és helyszíni megfigyeléseken alapuló felmérést készítettek az MTA Szociológiai Intézetének és a Corvinus kutatói a „túlturistásodott” budapesti bulinegyedről.
A „túlturistásodás” fogalma a Felelős Turizmus Partnerség szerint olyan turistacélpontokat jelent, „ahol a vendéglátók, a vendégek, a helyiek vagy a látogatók úgy érzik, túl sok a látogató, és az életminőség a környéken vagy az élmény elfogadhatatlan mértékben leromlott”.  Nemrégiben megjelent sajtójelentések szerint
Budapest az ötödik leginkább túlturistásodott város Barcelona, Velence, Amszterdam és Milánó után.

A negatív hatásokat leginkább a VI. és VII. kerületbeli bulinegyedben lakók érzik, ahol az éjszakai gazdaság jelentős tényező a helyi lakosság életminőségének csökkenésében – derült ki az MTA Szociológiai Intézetének és a Corvinus kutatói kutatóinak 2017-ben végzett, kérdőíves, illetve mélyinterjús vizsgálatából.
A megfigyelések szerint a bárok átlagos látogatói a 20–30 éves korosztályból kerülnek ki, és a vendégek 70 százaléka külföldi turista. A bárokban dolgozókkal készült rövid beszélgetésekből kiderült, hogy a kerület a szórakozást és az alkoholfogyasztást jelenti a fiatalabb generációk számára, és hogy a turisták a romkocsmák miatt érkeznek. A megkérdezettek között valóban magasabb volt azoknak az aránya, akik a romkocsmák miatt látogattak Budapestre (60,1%), mint akik a kulturális örökség miatt érkeztek (42,7%). Emiatt az árak is jelentősen emelkedtek, és kevesebb helyi engedheti meg magának, hogy a bárokban és az éttermekben fogyasszon, vagy szívesebben mennek a kerületen kívülre. Egy alkalmazott hiányolta is a helyieket, úgy fogalmazott: 
„néha hiányzik, hogy kapcsolatot tudjak teremteni a helyi vendégekkel.”

A kutatás szerint számos tényező vezetett a lakossági elégedetlenséghez és a túlturistásodás elleni ellenállás növekedéséhez, például a növekvő tömeg, az utcai bűnözés, a piszok és szemét, a részegség, éjszakai zaj, utcai vizelés és az emelkedő árak. Az 50 évesnél idősebbek jobban érzékelik ezt, mint a 30 alattiak, és a megkérdezett lakók 18 százaléka úgy tervezi, hogy ezek miatt a problémák miatt elköltözik a kerületből. Sokan arról panaszkodtak, hogy a környék
„egy nagy közvécé lett”,

zavarja őket a szemetelés, a prostitúció és a hajléktalanság. Sokan elmondták, hogy bár túl sok a turista a környéken, nem volt velük rossz tapasztalatuk. Minden csoport biztonságban érzi magát Budapesten, és viszonylag biztonságban éjszaka a kerületben.
A helyzet javítása érdekében a helyiek többek között a magasabb színvonalú takarítást javasolták. Jobb közvilágítást és tömegközlekedést elsősorban a női válaszadók szeretnének, minden bizonnyal a biztonság miatt. Az idősebb és a többet költő válaszadók úgy gondolták, több taxira lenne szükség. Az idősebb válaszadók azt is megfogalmazták, hogy nagyobb rendőri jelenlétre lenne szükség, és többen támogatták közülük a vendéglátóhelyek éjszakai bezárását. A fiatalabb válaszadók inkább több éjszakai boltot és több közvécét szerettek volna látni.
A szakértői interjúkban a kerületi kulturális vonzerejének jobb reklámozását és további szabályozást javasoltak a biztonság, a bűnözés és a feketepiac problémájának kezelésére és a lakók és a turizmus közötti jobb egyensúly megteremtésére. Az érdekeltek közötti jobb kommunikációra és egy központi ügynökségre is szükség lenne a desztináció menedzseléséhez és az imázs fejlesztéséhez. Úgy vélik, a kocsmatúrákat szigorúbban kéne ellenőrizni, és a sörbiciklik betiltását helyes lépésként értékelték – olvasható az MTA honlapján.
Szerző
Frissítve: 2019.04.30. 17:12

3D-nyomtatással készült robotok szállíthatják a gyógyszert a tumorokba

Publikálás dátuma
2019.04.30. 09:40
Képünk illusztráció
Fotó: NOBEASTSOFIERCE/SCIENCE PHOTO LI / AFP/Science Photo Library
Olyan apró, 3D-nyomtatással készült, mágneses robotokat fejlesztettek ki amerikai mérnökök, amelyek a baktériumokhoz hasonlóan ki tudnak lépni a véráramból, hogy gyógyszert szállítsanak a tumorba vagy a betegség uralta területre.
A Science Advances című tudományos lapban bemutatott tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy a baktériumok által inspirált robotok átlépik a vérerek falát, amely a hatóanyagok nanorészecskéi számára az elsődleges akadályt jelenti.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói által tervezett robot mérete csaknem akkora, mint egyetlen sejté. Egy apró csavarvonalból áll, amely ahhoz az ostorhoz hasonlít, amelyet sok baktérium a mozgáshoz használ. A robotok 3D-nyomtatással készültek és a mágnesesség érdekében nikkel borítja őket. 
A tudósok létrehoztak egy mikrofluidikus rendszert, amely a tumorokat körülvevő vérereket utánozza. A gél borítású csatorna 50-200 mikronnyi széles és lyukak vannak rajta, így a tumorok közelében lévő szakadt ereket szimulálja. Mágneses mező hatására az apró csavar forogni kezd és átúszik a csatornán, 200 nanométernyi polimerrészecskéket tolva a modellszövetbe. A részecskék kétszer mélyebbre hatoltak be a szövetbe, mint a mágneses robot nélkül.
Szerző
Témák
robot tumorsejtek