Kiszáradhat a Panama-csatorna, korlátozták a forgalmát

Publikálás dátuma
2019.04.30. 15:33
Illusztráció
Fotó: LUIS ACOSTA / AFP
A csökkenő vízmennyiség miatt korlátozni kellett a Panama-csatorna forgalmát.
Az intenzív aszály miatt kiszáradóban van a Panama-csatorna vízutánpótlását biztosító, mesterséges Gatún-tó – írta az Euronews. Áprilisban 15-20 centimétert apadt a vízszintje, mert az elmúlt 4-5 hónapban egy csepp eső sem esett.
„Ez a legszárazabb száraz évszak a csatorna 105 éves történetében”

– mondta Carlos Vargas, a csatornahivatal vízügyi- és környezetvédelmi alelnöke.

A csökkenő vízmennyiség miatt korlátozni kellett a csatorna forgalmát: csak a kisebb merülésű hajók használhatják, ez már eddig 15 millió dolláros bevételkiesést jelent a közép-amerikai országnak.
Bár a trópusi országok közül Panamában a legmagasabb az éves csapadékmennyiség, a 2015-2016-os aszály miatt a lakossági vízfogyasztást is korlátozni kellett.
Szerző

Már Moszkvában vannak a kölcsönpandák

Publikálás dátuma
2019.04.30. 10:30

Fotó: AFP
Megérkeztek Moszkvába azok az óriáspandák, amelyeket Kína 15 évre adott kölcsön egy közös kutatási programhoz.
A hároméves hím, Zsu Ji és a kétéves nőstény, Ting Ting kilencórás repülőút után landolt a Zsukovszkij nemzetközi repülőtéren. A pandákat gondozójuk és a délnyugat-kínai Szecsuán tartományban lévő csengtui óriáspanda fajmegőrző- és kutatóközpont egy állatorvosa is elkísérte. A hosszú utazás alatt a pandák kedvenc ételeiket, egyebek mellett zsömlét, bambuszrügyet, répát kaptak, hogy nyugodtan és stresszmentesen vészeljék át a szállítást.
A pandák a moszkvai állatkertben élnek a következő másfél évtizedben. A kutatási programban számos tudós, zoológus és gondozó vesz részt. Az állatok jólétére az orosz gondozók mellett kínai szakemberek is ügyelnek. Külön figyelmet szentelnek az állatok táplálkozásának. A moszkvai állatkertben fedett és nyitott részből álló pandakifutót építettek fel az új jövevények számára, amelyhez medence, itatók és "játszótér" is tartozik - mondta el Szvetlana Akulova, az állatkert igazgatója.
Ez a második alkalom, hogy óriáspandapár érkezik Szecsuánból Moszkvába: először 1957-ben kapott kölcsönbe két pandát az orosz állatkert Kínától.
Szerző
Témák
óriáspanda

Megállíthatatlanná teheti a klímaváltozást a talaj további pusztítása

Publikálás dátuma
2019.04.30. 10:20
Illusztráció
Fotó: Matthias Merz / dpa Picture-Alliance/AFP
A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást, ha folytatódik a kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) jelentése szerint.
 A termőtalajban háromszor több szén van, mint a légkörben, az erdők kivágása és a helytelen gazdálkodás hatására azonban felszabadul ez a szén is, ami táplálja a klímaváltozást - írja a BBC. Problémát okoz többek között a talaj erodálódása, a gépekkel történő tömörítése, beépítése vagy túlöntözéssel való károsítása.
A talaj tönkretétele kétféle módon befolyásolja a klímát: veszélyezteti azon növények növekedését, amelyek felveszik a szenet a légkörből, és felszabadítja azt a talajban lévő szenet, amelyet korábban a földbe került növényi hulladékot hasznosító giliszták tároltak.
A figyelmeztetést az IPBES párizsi plenáris ülésének nyitónapján közölte. A jelentés hivatalosan egy hét múlva jelenik meg. Sir Bob Watson, az IPBES elnöke elmondta: világszerte mintegy 3,2 milliárd ember szenved az erodálódott talaj miatt.
„Ez a Föld népességének csaknem fele. Nem kérdés, hogy az egész világon tönkretesszük a talajt. Elveszítjük a benne lévő természetes szenet, ez aláássa a mezőgazdasági termelékenységet és hozzájárul a klímaváltozáshoz. Feltétlenül meg kellene őriznünk azt a talajt, amink van”

– mondta Watson, aki korábban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője volt.

„A kormányok sokkal inkább a klímaváltozásra fókuszáltak, mint a biodiverzitás elvesztésére vagy a termőterületek pusztulására. Mindhárom egyformán fontos az emberi jóllét szempontjából”

– hangsúlyozta az elnök.

 Jane Rickson, a brit Cranfield Egyetem talajszakértője hozzátette: 
„A Föld felszínét borító vékony talajréteg jelképezi a földi élet számára a túlélés és a kihalás közti különbséget. A bolygó felszínének csupán 3 százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre és minden évben 75 milliárd tonna termőföld vész el a földromlás miatt”.

 A termőtalaj ráadásul csak 300 évente „növekszik” egy centimétert. A globális talajpusztulás mértékéről nincsenek pontos információk, a fő problematikus helyszínek a jelentések szerint Dél-Amerikában vannak, ahol az erdőket kivágják, emellett Afrika Szaharától délre lévő területein, Indiában és Kínában is nagymértékű a pusztulás. Mindkét nagy ázsiai országban aggódnak a talajszakértők amiatt, hogy képesek lesznek-e a népességet saját táplálékkal ellátni.
A szakértők szerint a talaj védelmének legegyszerűbb módja a klímaváltozással szembeni küzdelem mellett az újraerdősítés.
Szerző