Jószerivel senkit nem lehet a nevén nevezni - bajban vannak a kaputelefonok, a panaszkönyvek és az orvosi szólítások

Publikálás dátuma
2019.04.30. 15:47

Fotó: P Deliss/Godong / AFP
A GDPR, azaz az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete már tavaly május óta éles, mégis még mindig sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban hogyan változtatja meg az életünket, írja az index.hu.  Ennek részben az az oka, hogy bár a rendelet minden tagországban közvetlenül alkalmazandó, az egyes országok jogszabályait mégis csak hozzá kell igazítani. Magyarországon ezért a feladatért egy GDPR-salálatörvény, a 2019. évi XXXIV. törvény felelős, amely minden érintett jogszabályban elvégzi a szükséges módosításokat. A salálatörvényt április 11-én hirdették ki, a módosítások április 26-án, azaz majdnem egy évvel a GDPR után léptek hatályba.  Teljesen tiszta vizet azonban még ez sem öntött a pohárba. Ezt jól mutatta a bolti panaszkönyvek esete: április közepén az Index is megírta, hogy ezentúl újfajta panaszkönyvre lehet szükség, hogy a vásárlók ne láthassák az előttük beírók személyes adatait. Hasonló esetnek tűnt még tavaly ősszel az a hír is, miszerint a GDPR hatására eltűnhetnek a nevek a bécsi kaputelefonokról.  A fentiekhez hasonlóan számos olyan hétköznapi szituáció, amelyek eddig maguktól értetődőnek tűntek, de ha komolyan vesszük a GDPR szellemiségét, lehet, hogy fel kell őket áldoznunk a szigorúbb adatvédelem oltárán.
  • aláírásgyűjtő ívek (például népszavazáshoz)
  • iskolai névsorok, kifüggesztett vizsgaeredmények
  • tablók az üzletek kirakatában
  • asztalfoglaló cetlik a kocsmában
  • a mentők rádióforgalmazása
  • név szerinti szólítás orvosnál
Szerző
Témák
GDPR adatvédelem

Mészáros gyerekei építhetik a házat, ahol Mészáros focialapítványának a festményeit állítják ki

Publikálás dátuma
2019.04.30. 15:40
Kokas Ignác A kedves dombok egyike című festménye
A polgármester azt javasolja, hogy „az összegszerűségében legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Fejér B.Á.L. Zrt.-től” rendeljék meg a kivitelezést.
A felcsúti képviselő-testület április 30-i ülésének egyik napirendi pontjaként szerepel a Kokas-festmények kiállítására szolgáló épület kivitelezőjének kiválasztása – vette észre az mfor.hu. Az előterjesztés szerint a kivitelezőt közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül választják ki, mivel a beruházás értékhatára nem éri el az eljárást igényelő 25 millió forintot. Ezért három gazdasági társaságtól kért be ajánlatot a polgármester, Mészáros László, ezek a következők: – a Károlyi Építő Kft., mely nettó 24,9 millióért végezné el a munkát, – a Koch és S Kft. (24,7 millió), – és Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt., mely nettó 24,4 milliós ajánlatot adott be. A közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint a polgármester azt javasolja, hogy „az összegszerűségében legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Fejér B.Á.L. Zrt.-től” rendeljék meg az épület kivitelezését. A portál már korábban beszámolt arról, hogy maga Mészáros Lőrinc, A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kuratóriumának elnökeként kereste meg az önkormányzatot javaslatával. A focialapítvány megvette ugyanis a váli származású festőművész, Kokas Ignác hagyatékát, ám nincs hol kiállítania. Ezért a Fő utca 125. szám alatti épületet javasolta kiállítási térnek, a kiállítás létrehozásához, valamint a kiállítás biztosítására alkalmas épület kialakításához 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást is felajánlott. Így ezzel nemcsak az önkormányzatot mentesítette Mészáros Lőrinc a beruházás költségeitől, hanem közvetve a gyerekei által vezetett cégnek is juttatott néhány millió forintot – teszi hozzá a portál.
Szerző

Közvécének tartják a lakók a bulinegyedet

Publikálás dátuma
2019.04.30. 14:16

Fotó: Shutterstock
Interjúkon és helyszíni megfigyeléseken alapuló felmérést készítettek az MTA Szociológiai Intézetének és a Corvinus kutatói a „túlturistásodott” budapesti bulinegyedről.
A „túlturistásodás” fogalma a Felelős Turizmus Partnerség szerint olyan turistacélpontokat jelent, „ahol a vendéglátók, a vendégek, a helyiek vagy a látogatók úgy érzik, túl sok a látogató, és az életminőség a környéken vagy az élmény elfogadhatatlan mértékben leromlott”.  Nemrégiben megjelent sajtójelentések szerint
Budapest az ötödik leginkább túlturistásodott város Barcelona, Velence, Amszterdam és Milánó után.

A negatív hatásokat leginkább a VI. és VII. kerületbeli bulinegyedben lakók érzik, ahol az éjszakai gazdaság jelentős tényező a helyi lakosság életminőségének csökkenésében – derült ki az MTA Szociológiai Intézetének és a Corvinus kutatói kutatóinak 2017-ben végzett, kérdőíves, illetve mélyinterjús vizsgálatából.
A megfigyelések szerint a bárok átlagos látogatói a 20–30 éves korosztályból kerülnek ki, és a vendégek 70 százaléka külföldi turista. A bárokban dolgozókkal készült rövid beszélgetésekből kiderült, hogy a kerület a szórakozást és az alkoholfogyasztást jelenti a fiatalabb generációk számára, és hogy a turisták a romkocsmák miatt érkeznek. A megkérdezettek között valóban magasabb volt azoknak az aránya, akik a romkocsmák miatt látogattak Budapestre (60,1%), mint akik a kulturális örökség miatt érkeztek (42,7%). Emiatt az árak is jelentősen emelkedtek, és kevesebb helyi engedheti meg magának, hogy a bárokban és az éttermekben fogyasszon, vagy szívesebben mennek a kerületen kívülre. Egy alkalmazott hiányolta is a helyieket, úgy fogalmazott: 
„néha hiányzik, hogy kapcsolatot tudjak teremteni a helyi vendégekkel.”

A kutatás szerint számos tényező vezetett a lakossági elégedetlenséghez és a túlturistásodás elleni ellenállás növekedéséhez, például a növekvő tömeg, az utcai bűnözés, a piszok és szemét, a részegség, éjszakai zaj, utcai vizelés és az emelkedő árak. Az 50 évesnél idősebbek jobban érzékelik ezt, mint a 30 alattiak, és a megkérdezett lakók 18 százaléka úgy tervezi, hogy ezek miatt a problémák miatt elköltözik a kerületből. Sokan arról panaszkodtak, hogy a környék
„egy nagy közvécé lett”,

zavarja őket a szemetelés, a prostitúció és a hajléktalanság. Sokan elmondták, hogy bár túl sok a turista a környéken, nem volt velük rossz tapasztalatuk. Minden csoport biztonságban érzi magát Budapesten, és viszonylag biztonságban éjszaka a kerületben.
A helyzet javítása érdekében a helyiek többek között a magasabb színvonalú takarítást javasolták. Jobb közvilágítást és tömegközlekedést elsősorban a női válaszadók szeretnének, minden bizonnyal a biztonság miatt. Az idősebb és a többet költő válaszadók úgy gondolták, több taxira lenne szükség. Az idősebb válaszadók azt is megfogalmazták, hogy nagyobb rendőri jelenlétre lenne szükség, és többen támogatták közülük a vendéglátóhelyek éjszakai bezárását. A fiatalabb válaszadók inkább több éjszakai boltot és több közvécét szerettek volna látni.
A szakértői interjúkban a kerületi kulturális vonzerejének jobb reklámozását és további szabályozást javasoltak a biztonság, a bűnözés és a feketepiac problémájának kezelésére és a lakók és a turizmus közötti jobb egyensúly megteremtésére. Az érdekeltek közötti jobb kommunikációra és egy központi ügynökségre is szükség lenne a desztináció menedzseléséhez és az imázs fejlesztéséhez. Úgy vélik, a kocsmatúrákat szigorúbban kéne ellenőrizni, és a sörbiciklik betiltását helyes lépésként értékelték – olvasható az MTA honlapján.
Szerző
Frissítve: 2019.04.30. 17:12