Öt percet kapnak az ellenzéki pártok a köztévében, de csak az EP-választás miatt

Publikálás dátuma
2019.04.30. 21:38

Fotó: Népszava
A politikusok a közjegyző jelenlétében május 2-án sorsolt sorrend alapján érkeznek majd a stúdióba.
Az európai parlamenti (EP-) választáson listát állító összes párt ötperces bemutatkozási lehetőséget kap az M1 aktuális csatorna reggeli műsorsávjában – tájékoztatta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. döntéséről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kedden közleményben az MTI-t. A pártok képviselői a közjegyző jelenlétében május 2-án sorsolt sorrend alapján érkeznek majd a stúdióba, a sorrendről közleményben ad tájékoztatást a médiaszolgáltató. A választási program ismertetésére vonatkozó öt percet a törvényben garantált időkereten felül biztosítja a pártok számára a közmédia – áll a közleményben. Tavaly a Nemzeti Választási Bizottság egymillió forintra bírságolta a közszolgálati tévét, mivel a médiaszolgáltató nem tartotta be a választási eljárással kapcsolatos esélyegyenlőségi alapelvet. Az MTV Ma reggel című műsorában a kampány két hete alatt kizárólag fideszes politikusokat hívtak be, ellenzékieket még a róluk szóló hírekkel kapcsolatban sem kérdeztek meg. A bizottság a bírság mellett megtiltotta, hogy a köztévé a kampány alatt továbbra se hívjon be ellenzéki politikusokat. 
Szerző

Orbán Varsóba utazik május elsején

Publikálás dátuma
2019.04.30. 20:51

Fotó: JULIEN WARNAND / AFP
Az „Együtt Európáért” című ünnepi munkaülésen az uniós tagságból származó tapasztalatok és eredmények összegzése lesz terítéken.
Varsóba utazik szerdán Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, valamint az azóta belépett Románia, Bulgária és Horvátország csúcstalálkozójára – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár kedd este. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Málta, Lettország, Litvánia, Észtország és Ciprus EU-csatlakozásának 15. évfordulójára hívta Varsóba kollégáit. Az „Együtt Európáért” címmel a varsói királyi várban megrendezett ünnepi munkaülésen az uniós tagságból származó tapasztalatok és eredmények összegzése a téma, kötetlen beszélgetés formájában. Az ezt követő munkaebéd pedig az EU prioritásaival foglalkozik az új intézményi ciklusban – közölte a sajtófőnök.
Szerző

Az állam mindent lát - és mindent sajnál

Publikálás dátuma
2019.04.30. 19:55
Schwartz Béla Ajka polgármestere
Fotó: Szalmás Péter
A kormány 102 féle adatot kér a településektől. Ahol felbukkan egy fillér, oda kevesebb központi pénzt ad.
Olyan ez az ASP rendszer, mint a légy összetett szeme, mindenre rálát. Plasztikusan így fogalmazta meg lapunknak Ajka polgármestere, hogy mit gondolnak a települések a munkájukat egyetlen központba becsatornázó nyilvántartó- és szolgáltatásrendszerről. Schwartz Béla vegyes tapasztalatokról számolt be az internetes felület működésével kapcsolatban. Elmondása szerint technikai oldalon a legtöbb gondjuk jelenleg a banki rendszerekhez való kapcsolódással van, mert a fejlesztők az OTP rendszerét vették alapul, de ha nem ez a pénzintézet a számlavezetője az önkormányzatnak vagy valamelyik cégének, akkor nehezen érik el a bankjukat. Az ilyen típusú finomítások és fejlesztések annak ellenére folyamatosak, hogy hivatalosan lezárult az a majdnem 17,9 milliárdforintos uniós közigazgatás-fejlesztési projekt, amelynek részleteit kedden ismertették a munkában résztvevő állami szervezetek vezetői. Mészáros József, a központot működtető Magyar Államkincstár elnöke azt emelte ki, hogy egységes felület jött létre, aminek megtanulása ugyan nem volt egyszerű az önkormányzatok munkatársainak, de hosszú távon megkönnyíti az ő munkájukat is. Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium nyilvántartásokért felelős helyettes államtitkára arról számolt be, hogy idén utolsóként az ország nagyvárosai és a fővárosi kerületek, összesen 210 település csatlakozott az ASP rendszerhez. (Az ASP, vagyis Application Service Provider, magyarul alkalmazás-szolgáltató rendszer megvalósítása 2015-ben indult, jelenleg 3175 települési- és 19 megyei önkormányzat tartozik hozzá.) A Népszava kérdésére azt is hozzátette, hogy jelenleg 102 féle adatszolgáltatást nyújtanak az önkormányzatok, s a szám nem sokkal csökkenhet a jövőben sem. Azt elképzelhetőnek tartja – tette hozzá, hogy a mostani negyedéves, féléves beszámolókat egy idő után már nem kérik a településektől, de a felvetésre, hogy a kisebb önkormányzatok zárszámadását elkészíti-e valaha a központ, határozott nem volt a felelet. Az adathalmaz célja bevallottan a központi költségvetés önkormányzati sorainak megalapozása. Épp ezzel van a legtöbb baja a településeknek, köztük Ajkának is, hisz a város már többször is rosszul járt az elszámolásnál. Schwartz Béla polgármester példaként említette, hogy a városban működő cégek állítják elő a hazai GDP 1 százalékát, sok helyi adót fizetnek, erre hivatkozva a szociális segélyekre fordítható keretet egyik pillanatról a másikra százmillió forinttal csökkentette a kormány, majd a szociális intézményekben ellátottak után járó központi támogatásból is visszavett. Erről határozatot, vagy legalább értesítést nem kaptak, csak az éves költségvetésük tervezésekor szembesültek a döntéssel. Ugyanígy számít minden fillér a közfoglalkoztatottak engedélyezett létszámának meghatározásakor is. Az ASP rendszer ma már rálát a többségi önkormányzati tulajdonban lévő cégek gazdálkodására, például sporttámogatásaikra is. Ha akár ezek a vállalkozások, akár a településen működő piaci cégek tao támogatást adnak és a fejlesztéshez az önkormányzat teszi hozzá az önrészt, netán a polgármesteri keretből, könnyen jöhet a központi válasz, hogy ide nem kell több fejlesztési pénz – fogalmazta meg a jobb helyzetben lévő városok aggodalmát Ajka vezetője. Hogy ez mennyire valós veszély, azt Schwartz Béla szerint az is mutatja, hogy ha valamihez év közben eseti támogatást kérnek, a kincstári nyilvántartás minden feltöltött adatát átbogarásszák a döntéshozók, mielőtt jóváhagyják a város igényét. Visszafelé azonban nehezebben működik a rendszer – utalt Ajka polgármestere arra, hogy amikor a MAL Zrt. a 2010-es vörösiszap katasztrófa után egyetlen fillért sem fizetett be helyi adóként a város kasszájába, négy évbe telt, mire a kormány elfogadta a tényt és nem számította be a 3-400 millió forintot feltételezett adóbevételként a következő évi támogatások tervezésekor. 

Online ügyintézés

 Az ügyfélkapun keresztül elérhető központi szolgáltatások használói mellett az év eleje óta ugrásszerűen nő az Önkormányzati Hivatali Portál lakossági felhasználóinak száma is – hangzott el a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség keddi tájékoztatóján. Az önkormányzati ASP rendszer országossá tétele mellett a most zárult fejlesztési csomag fontos része volt ennek az elektronikus ügyintézési felületnek a létrehozása is. Jelenleg 150 féle ügyet lehet intézni online az iparűzési adó bevallástól a szociális támogatás igényléséig.