Az Európai Bizottság elnökét legjobban az aggasztja, hogy a tagállamok egyre intenzívebben feszülnek egymásnak, írja a hvg.hu Magyarország 15 éves uniós tagságának apropóján készített cikkében. Igaz, Jean-Claude Juncker szerint az elmúlt 30 év számtalan válságot hordozott, és ezek mindig megoldódtak, (majd jött helyettük másik). Jucker úgy érzi, az ő lelkiismerete tiszta, amikor a nyugati és keleti tagállamok megosztottsága szóba kerül.
Frans Timmermans másként rakja össze a korábbi események tapasztalatait, bár hasonló következtetésre jut: jól láthatóan minden tagállam meghülyült 10-15 évvel a belépése után, ez szinte szükségszerűség, így volt a britekkel, a spanyolokkal vagy a skandinávokkal. Az unió ugyanis - magyarázta az Európai Bizottság alelnöke - mélyreható társadalmi átalakulást hoz magával, amelynek rövid távon vesztesei vannak, és sokan elbizonytalanodnak, nem találják a helyüket az új, immár nemzetközi versenyben.
A mostani krízis azért súlyosabb a korábbiaknál, mert egyrészt a közép-európai társadalmak elődeiknél lényegesen nagyobb átalakuláson esnek át a rendszerváltást megelőző egypártrendszer elnyomása miatt, másrészt az uniót nem csak belső, de számos külső válság is tépázza.
Arra a kérdésre, hogy ma felvennék-e Magyarországot Balázs Péter úgy válaszolt, hogy "számos olyan kifogást tett az elmúlt években több olyan uniós intézmény is, ami azt jelzi, hazánkat ma nem vennék fel az Európai Unióba". Ugyanakkor a volt külügyminiszter – hiába tudja elképzelni Orbánról, hogy szándékában állhat kivezetni hazának az EU-ból – úgy véli, a közösségen belül a helyünk, a magyarok elsöprő többsége EU-párti. „Sokkal többet jósolok, mint pusztán újabb 15 év. Magyarországnak egy erős európai foglalatban van a helye, az EU-nak nincs alternatívája."
