Szijjártó Péter megdöbbent és sokkolódott - hát persze, hogy megint Soros

Publikálás dátuma
2019.05.01. 09:47

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A külügyminisztert az ENSZ egyik jelentéstevője billentette ki a béketűrésből azzal, hogy deklarálta: mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, még akkor is, ha terrorizmus ellene a vád.
Levélben válaszolt Szijjártó Péter Fionnuala Ní Aoláin-nak, az ENSZemberi jogi biztosának, aki az emberi jogok védelméről a terrorellenes harccal összefüggésben beszámoló jelentéstevőjekét vizsgálatot indít a Magyarországon terrorizmusért elítélt Ahmed H. ügyében, írja a hvg.hu. A biztos kritikával illette a magyar törvényeket és az eljárást, valamint úgy vélte, a férfi nem terrorista és sérültek az emberi jogai.
 "Megdöbbentő és sokkoló, hogy Ön, az ENSZ magas rangú tisztségviselőjeként egy terroristát menteget. Megdöbbentő és sokkoló, hogy Ön egy olyan terrorista védőügyvédjeként jár el, aki támadást vezényelt a Magyarország határát védő magyar rendőrök ellen.", reagált a vizsgálatra  Szijjártó Péter. A külügyminiszter szerint  szégyen, hogy a biztos ilyen vizsgálatokra költi a - többek között a magyar polgároktól származó - befizetéseket. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kedd este az M1-en fejtette ki nézeteit a kérdésről, szerinte arról van szó, hogy az ENSZ egyik funkcionáriusa semmibe veszi a magyar bíróságot és a magyar jogállamot, amikor az Ahmed H. ügyében hozott ítéletet kritizálja. Bakondi György úgy fogalmazott: ez a biztos "a Soros-birodalom szoros szövetségese". Emlékeztetőül:a szír férfit a 2015 szeptemberi röszkei tömegzavargás résztvevőjeként terrorcselekmény miatt ítélték öt év börtönre. Ahmed H. jelenleg kiadatási őrizetben van, s Ciprusra szeretne eljutni – ahol a férfi felesége és a gyerekei is tartózkodnak –, miután terrorcselekményért kiszabott ötéves szabadságvesztése kétharmadának letöltését követően feltételesen szabadult, és kiutasították Magyarországról. Mivel Ahmed H. nem rendelkezik semmilyen érvényes személyes irattal, nem tudja elhagyni Magyarországot.
Szerző

Már megint vizes vébére pályázik a kormány

Publikálás dátuma
2019.05.01. 09:12
Elfolyó milliárdok - Világbajnokok elhallgatásban - MTI fotó
Lesz mire hivatkozva kiszórni néhány tízmilliárdot.
A keddi Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat, amivel a kormány támogatja, hogy a Magyar Úszó Szövetség pályázatot nyújtson be a FINA 2025-ös vagy a 2027-es Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság és Masters Világbajnokság rendezési jogának elnyerése érdekében - vette észre a 444. Az újabb vizes világbajnokság helyszíne a 2017-eshez hasonlóan Budapesten és Balatonfüreden lenne. A kormányhatározat szerint Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztosnak az emberi erőforrások miniszterének bevonásával a rendezési jog elnyerése esetén előterjesztést kell készítenie a világbajnokság rendezési költségeinek bemutatásáról. Ez már az előzőnél sem sikerült, azt 25 milliárd forintra tervezték, végül bőven 100 milliárd felett költöttek rá.    A FINA várhatóan július 11-én dönt az újabb helyszínekről.   
Szerző
Témák
vizes vb

Bérvalóság: az egészségügyben csökkentek a reálkeresetek, az oktatásban pedig alig mozdultak

Publikálás dátuma
2019.05.01. 09:10

Fotó: Vajda József / Népszava
Az emberek életminőségét és jövőjét meghatározó területekre roppant szűkmarkúan költ az állam.
Miközben a KSH azt jelenti, hogy az előző évhez képest átlagosan 12,1 százalékkal voltak magasabbak a bérek, mint egy éve, a portfolio.hu górcső alá vette a számokat, és durva ágazati különbségeket észlelet. A humánegészségügyi ellátásban, valamint az oktatásban dolgozók bérének éves emelkedési üteme ugyanis siralmas, pontosabban nincs.  Az előbbi szektorban foglalkoztatottak járandósága csupán 2,2 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Ha hozzátesszük a képhez a februári inflációs adatot, akkor lesz csak igazán szembetűnő az egészségügyben dolgozók elkeserítő bérhelyzete. 2019 februárjában ugyanis éves alapon 3,1 százalékkal emelkedtek az árak, így az egészségügyben dolgozók esetében idén februárban 1 százalékos reálkereset-csökkenés valósult meg. (Igaz, idén júliustól többlépcsős béremelési program indul (idén júliustól 8 százalékkal, jövőre 14 százalékkal, 2021-ben 20 százalékkal, 2022-ben pedig újabb 30 százalékkal nő.). Nem véletlen, hogy legutóbb az érdekvédők elszomorítónak nevezték, hogy a kormány nem foglalkozott az egészségügyi dolgozók béremelésével érdemben és nem vették fontolóra az érdekképviseleti vezetők által korábban beterjesztett három bértábla javaslatot. Ha ezek közül bármelyik is megvalósult volna, akkor idén júliustól 25%-os béremelés lett volna, nem 8%, amit a kormány most ismét bejelentett.  Az oktatásban februárban 4,2 százalékkal nőttek a keresetek - ez a második legalacsonyabb növekedés a nemzetgazdasági ágak között. Mindez azért következhetett be, mert a tanárok/tanítók fizetését évek óta nem emeli a kormányzat, ami miatt teljesen kimaradtak az elmúlt évek bérrobbanásából. A pedagógusok fizetése a 2014-es minimálbérhez van kötve, így azóta nem követi az országos béremelést, miközben a minimálbér azóta több mint 50 százalékkal emelkedett. Idén az a példátlan eset fordult elő, hogy a garantált bérminimum (köznapi nevén szakmunkás minimálbér) már meghaladta egy kezdő, diplomás tanító fizetését.
Szerző