Május közepén találkozhat Orbán Trumppal

Publikálás dátuma
2019.05.01. 19:52

Fotó: AFP
Utoljára 2005-ben utazott magyar miniszterelnök elnöki látogatásra a Fehér Házba. Az Európai Parlamenti választások előtt úgy tűnik, Trump több közép-európai vezetővel is tárgyalni akar.
Bár már tavaly augusztusban felröppentek a hírek arról, hogy Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő találkozója létrejön, pontos dátumról nem esett szó. Washingtoni források szerint május 13-ára esik majd látogatás - írja a Direkt 36 - amelyet egyelőre a magyar kormány még hivatalosan nem erősített meg. A találkozó különös jelentőséggel bírna Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatában, utoljára ugyanis 2005-ben, Gyurcsány Ferenc ment hivatalos elnöki meghívásra a Fehér Házba. A magyar miniszterelnök egyébként nem az egyetlen a régióból, aki találkozik Trumppal ebben az időszakban: a cseh miniszterelnök, Andrej Babis március elején járt Washingtonban, a szlovák kormányfő, Peter Pellegrini pedig május 3-án utazik majd. Orbán három évvel ezelőtt az elsők között volt, akik gratuláltak Donald Trump beiktatásához, ám az amerikai elnök ezt a gesztust 2018-ban feltűnően későn viszonozta. A magyar-amerikai viszonyokban több ügy is feszültséget okozott, mint az orosz fegyverkereskedők kiadatásának ügye, a CEU-ügy, vagy a Budapestre költöző Nemzeti Beruházási Bank.
David B. Cornstein amerikai nagykövet már korábban is célzott arra, hogy a találkozó lehetségessé válhat, amennyiben bizonyos előfeltételek megvalósulnak – ilyen például a védelmi együttműködési megállapodás, amelyet április elején Szijjártó Péter és az amerikai külügyminiszter-helyettes, John Sullivan alá is írtak. Nagykövetség-közeli forrásaink szerint Cornstein és csapata nagy erőkkel dolgozik azon is, hogy az amerikai elnök is ellátogasson majd hazánkba. „Ha úgy látom, hogy mindezen dolgok révbe érnek, boldogan el fogok beszélgetni egy másik régi barátommal a Fehér Házban, és javasolni fogom neki, hogy hozzunk létre egy találkozót” – mondta egy korábbi, rádiós interjúja során.
Témák
Orbán Trump
Frissítve: 2019.05.01. 21:49

Lehetséges az amerikai katonai beavatkozás Venezuelában

Publikálás dátuma
2019.05.01. 16:52

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Mike Pompeo kiemelte, hogy Washington a békés hatalomátadást részesítené előnyben, de szükség esetén katonai úton vetnének véget a felfordulásnak.
Az Egyesült Államok szükség esetén kész a katonai beavatkozásra Venezuelában, hogy véget vessen a felfordulásnak - jelentette ki Mike Pompeo szerdai televíziós interjújában.   „Lehetséges a katonai beavatkozás. Ha erre lesz szükség, az Egyesült Államok megteszi” - mondta a tárcavezető a Fox Business Network műsorában. Pompeo ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 
Washington a békés hatalomátadást részesítené előnyben a latin-amerikai országban.

Donald Trump  nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton szerint Pompeo a nap folyamán orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval készül telefonon egyeztetni a venezuelai válság miatt Moszkva és Washington között kialakult feszültségekről. Bolton nem részletezte, hogy az Egyesült Államok mennyit tud a venezuelai elnök terveit illető orosz beavatkozásról, de leszögezte,
Oroszország ténykedése nem kívánatos. „Ez a mi féltekénk”

- hangoztatta az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház előtt összesereglett újságíróknak. Ez nem az a hely, ahol az oroszok beavatkozhatnak. Ez hiba a részükről, és ez nem fogja a kapcsolatok javulását szolgálni” - fűzte hozzá Bolton.  Az amerikai külügyminiszter kedd este a CNN hírtelevíziónak adott interjújában azt állította: 
„Nicolás Maduro venezuelai elnök aznap készen állt arra, hogy elhagyja az országot és Kubába meneküljön, de Moszkva maradásra bírta.”

Juan Guaidó ellenzéki vezető kedden felhívást intézett a hadsereg tagjaihoz, hogy segítsenek eltávolítani a hatalomból Nicolás Maduro elnököt, ám a jelek arra mutatnak, hogy felszólítása nem talált követőkre. A venezuelai elnök és Vladimir Padrino védelmi miniszter kedden este közösen jelent meg a többségében a kormány finanszírozta Telesur televízióban, és Maduro bejelentette, hogy a hadsereg továbbra is mellette áll. Az elnök közölte: államcsínykísérletet hiúsítottak meg.
Szerző
Témák
Venezuela

Ötven hetet kapott Julian Assange Londonban

Publikálás dátuma
2019.05.01. 14:14

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Ez csak egy mellékbüntetés, mert nem jelent még hét évvel ezelőtt a tárgyalásán.
Ötven hét börtönbüntetésre ítélte szerdán egy londoni bíróság Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem hét évvel ezelőtti megszegése miatt. Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt, de április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. A letartóztatási parancsot Assange ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága adta ki 2012. június 29-én, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által kijelölt tárgyalási időpontban. A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Assange majdnem a maximumot kapta.      A londoni Southwark kerület koronabírósága, amelyhez a magisztrátusi testület a 47 éves Assange ügyét továbbította, szerdai végzésében hangsúlyozta: Julian Assange nem is választhatta volna súlyosabb formáját az általa elkövetett bűncselekménynek, mivel azzal, hogy egy külföldi ország diplomáciai képviseletére menekült, gyakorlatilag elérhetetlenné tette magát a brit igazságszolgáltatás számára. Assange azzal védekezett, hogy annak idején igen nehéz körülmények között hozott egy döntést, amelyről akkoriban azt gondolta, hogy a lehetséges legjobb, sőt talán az egyetlen lehetséges döntés volt számára. A WikiLeaks alapítója elnézést kért a bírósággal és a brit igazságszolgáltatással szemben tanúsított "tiszteletlen" magatartásáért. A korábbi svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint "dickensi körülmények között", majd házi őrizetbe került. Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen diplomáciai menedékjogot kért és kapott, és őrizetbe vételéig ott élt. Őrizetbe vételének előzményeként Lenín Moreno ecuadori elnök megvonta az Assange-nak nyújtott diplomáciai menedékjogot azzal az indokkal, hogy többször megsértette a nemzetközi egyezményeket. Nem kizárt, hogy Assange-t nagy-britanniai börtönbüntetése után a brit hatóságok kiadják majd az Egyesült Államoknak, ahol összeesküvési vádak alapján körözik. Az ellene felhozott vádak alapján a WikiLeaks alapítóját - akit jogi szakértők szerint halálbüntetés nem fenyeget - öt évig terjedő börtönre ítélhetik Amerikában.