Nem megy el a bizottság meghallgatására az amerikai igazságügyi miniszter

Az amerikai igazságügyi tárca vezetője nem ment el az egyik képviselőházi bizottság előtti meghallgatásra, mert ott a törvényhozók mellett szakjogászok is kérdéseket tettek volna fel neki.

William Barr minisztert szerdán a republikánus többségű szenátus igazságügyi bizottsága faggatta a Mueller-jelentés kezelésmódjáról, csütörtökön pedig az ugyanazon szakirányú képviselőházi bizottság előtt kellett volna megjelennie. Az ellenzéki demokraták által irányított képviselőházi testületben azonban nem csupán maguk a bizottsági tag képviselők, hanem az általuk alkalmazott jogi szakértők is kérdezhették volna Barrt. A miniszter erre már nem volt hajlandó, és lemondta megjelenését. Minisztériuma egyúttal azt is közölte: nem tesz eleget Jerrold Nadler, a képviselőházi igazságügyi bizottság demokrata párti elnöke azon kérésének, hogy bocsássák a bizottság rendelkezésére a Mueller-jelentés teljes, szerkesztetlen, az egyelőre kitakart részeket is láthatóvá tevő változatát.

A szóban forgó jelentést a különleges ügyészként eljáró Robert Mueller készítette, aki 2017 májusától, vagyis 22 hónapon át azt vizsgálta, összejátszott-e Donald Trump republikánus kampánycsapata a 2016-os elnökválasztás kimenetelét befolyásolni - Hillary Clinton demokrata párti jelöltet lejáratni - próbáló oroszokkal, illetve hogy az elnökké választott Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást menetét a nyomozás hátráltatásával.

Miután Mueller végső formába öntötte erről szóló, 448 oldalas beszámolóját, eljuttatta azt a „megrendelő”, vagyis az igazságügyi minisztérium – személyében időközben lecserélt, immár Trumphoz hűséges – vezetőjének. Barr a terjedelmes dokumentum alapján március 24-én közzétett egy négy oldalas összefoglalót. Ebben megállapította, hogy a két gyanúpontban Mueller nem teljesen azonos következtetésre jutott. A büntetőjogilag értékelhető összejátszást a kampánycsapat részéről nem találta igazolhatónak, Trump magatartását illetően azonban – miközben ott sem jutott arra a következtetésre, hogy vádemelést kell kezdeményeznie az igazságszolgáltatás akadályozása miatt – nem minősítette tisztázottnak az elnököt a vádpont alól.

Barr azonban úgy szövegezte meg összefoglalóját, hogy annak alapján Trump diadalittasan bejelentette: minden gyanú alaptalannak bizonyult. A demokraták nem nyugodtak, kikérték a teljes szöveget, és – bizonyos részeket, adatokat kitakarva – lényegében megkapták az egész jelentést, amiből az derült ki, hogy a miniszter bizony „kozmetikázott”, Mueller igenis fényt derített az elnök számos olyan kijelentésére, illetve megnyilvánulására, amely nem fedte a valóságot, illetve a nyomozás akadályozásának a szándékára utalt, csak éppen a különleges ügyész a maga részéről nem kívánt fekete-fehér következtetést levonni.

Mueller március 27-én levelet is írt Barrnak, amelyben tiltakozott a négy oldalas összefoglaló sommás kitételei miatt, és kérte őt, hogy tegyen közzé bővebb verziót a jelentéséből, de a miniszter a kérést elutasította. Szerdán aztán a szenátusi szakbizottság előtt kitartott amellett, hogy a jelentés alapján nincs ok bűnvádi eljárás megindítására.