Megszüntették a 4-es metró ügyében zajló nyomozást

Publikálás dátuma
2019.05.02. 09:52
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: Népszava
Két év alatt sem talált bűncselekményt a rendőrség, megszüntették az eljárást, akárcsak az Elios-botrány esetében.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a 4-es metró-ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu.  A lap értesülését kérdésünkre az ORFK kommunikációja is megerősítette.
A kormánypárti portál a rendőrségtől értesült a megszüntető határozatról. Mint írják, a nyomozás célkeresztjében a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó – elsősorban építési és tanácsadói – szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések voltak, de, mint kiderült, a két éves eljárás során egyik tényállásban sem állapítottak meg bűncselekményt. Az ügyben 2012-ben az OLAF kezdett vizsgálatot, az Állami Számvevőszék jelzése alapján. Az uniós ellenőrző szerv jelentést tett közzé, vizsgálatuk eredményeit bemutatva:  e szerint a metróépítés projektjével kapcsolatban többszörösen felmerült az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja. 
Az OLAF szerint a csalással érintett összeg nagysága elérheti a 272 milliárd forintot, ezek pénzügyi összehatása – vagyis az okozott kár pedig közel 167 milliárdra rúghat. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása.

A visszaélések kapcsán a Miniszterelnökség is feljelentést tett, majd az ügy 2017-ben több vádhatóságon is „átfutott”, míg az NNI-hez került. Hiába volt azonban az uniós és a hazai vészjelzést, rendőrség végül nem talált bűncselekményekre utaló nyomot.

Akadnak még külön akták

Bár a nyomozást most lezárták, a Siemens-akta kivételnek számít. A Siemens a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott, az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében. A vállalati aktát az alapügytől pár hónapja elkülönítettek, majd április 11-én egy évre felfüggesztették a nyomozást arra hivatkozva, hogy olyan új információk derültek ki, amely szerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozók munkáját, ezért a magyar hatóság bűnügyi jogsegély keretében a német igazságügyi szervekhez fordult. Azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a jogsegély megérkezése hosszabb időt vehet igénybe. A Siemens-ügyhöz hasonlóan, ugyancsak külön eljárásban vizsgálták korábban  az Alstom-botrányt, amivel összefüggésben április elején emelt vádat négy személy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Ebben az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében – írja a Pesti Srácok.
Szerző

Már hivatalos: május 13-án lesz a Trump-Orbán találkozó

Publikálás dátuma
2019.05.02. 09:32

Fotó: STEFAN ROUSSEAU / AFP
Szijjártó Péter közlése szerint az energiabiztonság, a védelmi együttműködés, a kétoldalú kapcsolatok és a regionális biztonsági kérdések lesznek napirenden.
Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök május 13-án Washingtonban találkozik – írja az Origo.  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányközeli portálnak elmondta: az amerikai elnök munkalátogatásra hívta meg Orbánt. A szerda délután átadott hivatalos meghívó szerint a találkozóra május 13-án kora délután kerül majd sor. A programjavaslat értelmében a tárgyalás szűk körben zajlik majd. A külügyminiszter arról is tájékoztatott, hogy a napirenden az energiabiztonság, a védelmi együttműködés, a kétoldalú kapcsolatok és a regionális biztonsági kérdések szerepelnek.
Bár már tavaly augusztusban felröppentek a hírek arról, hogy Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő találkozója létrejön, pontos dátumról nem esett szó. Washingtoni források már szerdán arról számoltak be, hogy május 13-án megtörténik a találkozó.   A találkozó különös jelentőséggel bír Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatában, utoljára ugyanis 2005-ben, Gyurcsány Ferenc ment hivatalos elnöki meghívásra a Fehér Házba. A magyar miniszterelnök egyébként nem az egyetlen a régióból, aki találkozik Trumppal ebben az időszakban: a cseh miniszterelnök, Andrej Babis március elején járt Washingtonban, a szlovák kormányfő, Peter Pellegrini pedig május 3-án utazik majd. David B. Cornstein amerikai nagykövet már korábban is célzott arra, hogy a találkozó lehetségessé válhat, amennyiben bizonyos előfeltételek megvalósulnak – ilyen például a védelmi együttműködési megállapodás, amelyet április elején Szijjártó Péter és az amerikai külügyminiszter-helyettes, John Sullivan alá is írtak. Nagykövetség-közeli forrásaink szerint Cornstein és csapata nagy erőkkel dolgozik azon is, hogy az amerikai elnök is ellátogasson majd hazánkba. „Ha úgy látom, hogy mindezen dolgok révbe érnek, boldogan el fogok beszélgetni egy másik régi barátommal a Fehér Házban, és javasolni fogom neki, hogy hozzunk létre egy találkozót” – mondta egy korábbi, rádiós interjúja során. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.02. 11:51

Az LMP és a Jobbik szavazói is összefogást akarnak – a pártoknak ez még nem esett le

Publikálás dátuma
2019.05.02. 08:51
Az ellenzék egy részének már a fővárosi előválasztás kapcsán is sikerül együttműködnie
Fotó: Tóth Gergő
Még a két, különutas ellenzéki párt szimpatizánsai is örülnek a Budapesten formálódó együttműködésnek, amiből egyelőre kimaradnak – derül ki a Závecz Research felméréséből.
Az ellenzéki szavazók nagyon is díjazzák azt, ha a pártjaik összefognak a Fidesz ellen. A Závecz Research kutatás szerint még a budapesti együttműködésből kimaradó LMP-s és jobbikos szavazók is lelkesek - írja az Index, Závecz Research friss adatsorát bemutatva.
A lap emlékeztet: április elején jelentette be az MSZP, a DK, a Momentum és a Párbeszéd, hogy közös polgármesterjelöltekben állapodtak meg Budapesten, és mindenhol egy jelöltet indítanak a Fidesz ellen. Az LMP ugyan részt vett a tárgyalásokon, de nem állapodott meg a többiekkel, a Jobbik részvételének szükségességéről nincs konszenzus. A megegyezés bejelentése után nem sokkal közös közleményt adott ki a Jobbik és az LMP, illetve a Sétáló Budapest kampányfőnöke (Puzsér Róbertet ők jelölik főpolgármesternek). Eszerint „ez a megállapodás nem a változást és nem az ellenzéki győzelmet szolgálja, hanem a parkolási maffiát és a korrupt szocialista világ túlélését” – írták. Majd azóta is folyamatosan támadták a megállapodást. 
A  Závecz Research április 15-25 között készített telefonos kutatást 1000 fős országos mintán, hogy megtudja a választók véleményét is a (fél)összefogásról. Az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum megállapodást kötöttek Budapesten, ennek értelmében minden kerületben csak egy, közösen támogatott polgármester-jelöltet állítanak a fideszes jelölt ellen. Ön ezzel egyetért?– szólt a kérdés. Az Index által elkért adatsor szerint az ellenzéki pártok szavazói jellemzően díjazzák ezt a megegyezést. A következő arányban értenek egyet az adott párt szavazói: • MSZP: 84% • DK: 96% • Momentum: 91% • Jobbik 67% • LMP: 94% • Bizonytalan: 58% • Összes ellenzéki szavazó: 71%  Megjegyezendő, hogy a többi válaszadó sem feltétlenül ellenzi a megállapodást: a bizonytalanok 24, az összes ellenzéki szavazó mindössze 17 százaléka fejezte ki egyet nem értését (a többiek nem tudom-mal válaszoltak). Az MSZP-sek és DK-sok álláspontja nem meglepő, ezek a pártok régóta szorgalmazzák az összefogást. Bár a Momentum felől érkeztek olyan hangok, hogy belső megosztottság van azzal kapcsolatban, helyes lépés volt-e összefogni, a szavazóik többsége támogatja az összefogást. Érdekesebb az LMP és a Jobbik esete, amely pártok ugyebár támadják a megállapodást. 
A jobbikos szavazók kétharmada a felmérés szerint örül az összefogásnak, az LMP-sek pedig még inkább összefogáspártiak. Vagyis a jelek szerint e pártok vezetése szembekerült a választói akarattal.

A fideszes szavazók véleménye azért nem szerepel az adatsorban, mert ebben az esetben az ő véleményük kevésbé releváns. 
Szerző