Kiderült, hogy emelik a nyugdíjakat

Publikálás dátuma
2019.05.03. 06:51

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Lelőjük a poént: nem nagyon.
Nyoma sincs a kormány csütörtökön benyújtott konvergencia programjának makrogazdasági előrejelzésben a magyar gazdaság lassulásától való félelemnek - írja a Világgazdaság. A Brüsszelnek küldött jelentés szerint a kormány 2019 és 2023 között minden évben 4 százalék vagy azt hajszálnyival meghaladó növekedés vár: 2021-ben 4,1, 2022-re 4,2 százalékos GDP-bővülést jósolnak.  A kormány inflációs prognózisában nincs nagy meglepetés: a harmonizált fogyasztói árindex az idei 2,7 százalék tán jövőre 2,8 százalékra emelkedik, majd 2021-23 között beáll a 3 százalékos szintre. A kormány tervei szerint jövőre a nyugdíjak januárban 2,8 százalékkal emelkedhetnek – idén és jövőre is sor kerül nyugdíjprémiumok kifizetésre, hisz a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Ezzel szemben a bérek az idei 9,2 százalékos emelkedés után jövőre 8,1 százalékkal nőhetnek. Tovább folytatódik az államháztartási hiány csökkentése, az idei 1,8 százalékos GDP hiánnyal szemben 2020-ben 1,5 százalékra csökkentik a hiány és 2023-ra elérik a nullszaldó államháztartási egyenleget. Az államadósság csökkenő pályán maradhat, az az idei 69,2 százalékról jövőre a GDP 66,7 százalékára csökkenhet, 2022-re pedig 59,3 százalékra.
Szerző

Csökkent a Mol eredménye az első negyedévben, 48 milliárd forint a tiszta nyereség

Publikálás dátuma
2019.05.03. 06:17

Fotó: Népszava
De ez nem baj, a tervek szerint alakul.
A Mol-csoport 144 milliárd forint (514 millió dollár) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el az idei első negyedévben, ami 18 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett jelentésből. A társaság közleménye szerint az elért EBITDA összhangban van az éves célkitűzésekkel. A Mol az idei évre 2,3 milliárd dollár EBITDA-ra számít a tavalyi 2,69 milliárd dollár (728,2 milliárd forint) után, amely az utóbbi hét év legmagasabb eredménye volt. A nettó profit 48,6 milliárd forint (174 millió dollár) volt az első negyedévben, a tavalyi azonos időszakban elért 60,3 milliárd forint után. A jelentés idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki hangsúlyozta: az első negyedévi EBITDA és a pozitív szabad cash flow megfelelő alapot ad a 2019-es célkitűzések eléréséhez és a beruházások megvalósításához. A vállalatcsoport nyeresége a korábbi magas bázisról csökkent, mivel a finomítói árrések lényegesen alacsonyabbak voltak az első negyedévben, és ezt csak részben tudta mérsékelni a javuló belső teljesítmény.
Szerző
Témák
MOL

Kamatfixálásra buzdít az MNB

Publikálás dátuma
2019.05.02. 18:48

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A hitelkamatok ugyan még nem indultak növekedésnek, a jegybank és a Magyar Bankszövetség mégis célszerűnek tartaná, ha a lakossági ügyfelek a változó kamatozású jelzáloghiteleket fix kamatozásúra váltanák át. Ennek érdekében a bankok 129 ezer szerződés kapcsán küldenek ki - három ütemben - tájékoztató levelet  a hiteleseknek. Ez mintegy 894 milliárd forintos hitelállományt érint. Freisleben Vilmos, az MNB igazgatója csütörtöki tájékoztatóján azt mondta: július 15-ig az a 15 300 ügyfél kap levelet, akiket a törlesztésük biztonsága szempontjából és pillanatnyi jövedelmi helyzetük alapján a legkockázatosabbnak, szerződésük hátralévő futamideje pedig legalább 15 év. Ezt követően szeptember 30-ig azzal a 35 700 ügyféllel veszik fel a kapcsolatot, akiknek hátralévő futamideje ugyancsak minimum 15 év, de hitelük kevésbé kockázatos. Végül 2020. január 31-ig a legnépesebb, 78 ezer szerződést felölelő  körrel zárul a tájékoztatási kampány.  Az érintett hiteleseknek 30 napjuk van arra, hogy eldöntsék, élnek-e a bank személyre szóló ajánlatával, és áttérnek-e változóról fix kamatozású hitelre. (Függetlenül attól, hogy valaki megkapta-e már a tájékoztató levelet vagy sem, kérheti bankjánál a hitele fixálását, az új szerződés megkötése esetükben azonban nem biztos, hogy belefér a 30 napba. A levél alapján jelentkezők a jelentkezésük időpontjában érvényes kamaton rögzíthetnek, a többiek viszont csak az új szerződés megkötésekor aktuális szinten. Az átváltás senki számára nem kötelező.) Egy népes ügyfélkör azonban nem kap levelet a bankoktól: létszámukról és  hitelállományuk nagyságáról később ígértek adatokat. Ezen adósok jelzáloghitelének futamideje nem éri el a 10 évet, de nem értesítik a  90 napon túli késedelemmel rendelkezőket sem, mivel velük amúgy is kapcsolatban vannak.  A rögzített kamatú hitelek aránya az új szerződéseknél teljesnek mondható: eléri a 96,5 százalékot, szemben az egy évvel ezelőtti 67,7 százalékkal.  A változó kamatozásról a fixre való áttérés azonban növeli a havi törlesztőrészletet.  Az MNB számítása szerint egy mintaügyletnél havi 2700 forintnyit többlet-törlesztőrészlet bevállalásával 5 évre rögzíthető a befizetés összege. Viszont, ha  emelkednek a változó kamatok, akkor az ügyfél a fixálással jól járhat.  Az ajánlás nem minősül hitelkiváltásnak: az adósok számára szerződésmódosítással teszik lehetővé a fix kamatperiódusra váltást, így például előtörlesztési díj felszámítása nem nevezhető indokolható költségnek. Közjegyző bevonására azonban sor kerülhet, amelynek költsége az ügyfelet terhelheti.
Szerző