A német kancellár elutasította Orbán Viktor követelését, kijelentve, hogy semmiféle együttműködés nem lehet a szélsőjobbos pártokkal a választás után. Merkel jelenleg Afrikában tesz körutat és egészen rendkívülinek számít, hogy egy ilyen alkalommal hazai dolgokra tér ki. Ám ezúttal kivételt tett és kizárta a kooperáció minden eshetőségét az európai kereszténydemokraták, illetve a jobboldali-populista tábor között. Egyben teljes támogatásáról biztosította Webert, aki előzőleg ugyanígy foglalt állást. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az EPP egyelőre jegeli a Fidesz tagságát.
Orbán egyre távolodik a Néppárttól
A magyar kormányfő még inkább eltávolodott a Néppárttól, miután közölte, hogy keresi az együttműködés lehetőségét az olasz Liga elnökével. Mint emlékezetes, az európai konzervatívok a jogállam, a sajtószabadság és a kisebbségi jogok megsértése miatt felfüggesztették a Fidesz tagságát. A pártcsaládnak már jó ideje igen bonyolult a viszonya Orbánnal, ám igyekezett elkerülni a teljes szakítást az egyik legsikeresebb kelet-európai vezetővel. A magyar kormányfő most úgy nyilatkozott, hogy szeretne az EPP-ben maradni, ám annak meg kellene szabadulnia ellenérzéseitől a szélsőjobbal szemben. A tegnapi találkozó során azonban nem mutatta, hogy töréspontig akarná vinni a viszonyt. Viszont azt sem volt hajlandó elárulni, csatlakozna-e a Salvini fémjelezte nacionalista tömörüléshez. Az olasz politikus azt mondta, hogy nem szeretne beleszólni a kereszténydemokratákon belüli vitába, de reméli, hogy a végén Orbán lesz a győztes.
Salvini Orbánt fűzi
Salvini udvarol Orbánnak, hogy az csatlakozzon a szélsőjobbos, populista szövetséghez. A Fidesz kétharmados győzelem elé néz az európai választáson. A Liga jelenleg 30 százalékra számíthat. A vendég reményét fejezte ki, hogy a nacionalista tömb új fejezetet kényszerít ki az európai történelemben. Viszont enyhített azon a követelésén, hogy az EU-nak szét kell osztania a menedékkérőket, hiszen Orbán élesen ellenzi a kvótákat. Mint mondta, számára az a lényeg, hogy Brüsszel hatékonyan birkózzon meg a kérdéssel. Bejelentette: mindketten megígérték, hogy támogatják a másik fele, ha netán jogi vita támad az unióval. Ez a jogállami eljárásra utalt, amelynek végén Budapest elvesztheti akár a szavazati jogát is. Habár a házigazda nem állt ki határozottan a Salvini-féle tömb mellett, de jelezte, hogy megkérdőjeleződik a magyar párt helye az EPP-ben, ha az összeáll a baloldallal.
Orbán egyébként mostanában sorra tesz lépéseket, hogy szorosabbra fonja a viszonyt a bevándorlás-ellenes erőkkel. Ugyanakkor a CSU elnöke rosszallással fogadta a budapesti egyeztetés hírét. Söder a maga részéről kizártnak nevezte az együttműködést a populistákkal, legyen szó akár Le Penről, akár az AfD-ről.
Salvini és Orbán populista lázadása
Salvini csatlakozik Orbánhoz, hogy együtt szítsanak populista lázadást Európában, mert fel akarják forgatni az unió politikai rendjét a hó végén esedékes választáson. A vendég csodálta, hogy Magyarország erődszerű védelmet alakított ki a migránsok ellen. A keményvonalas olasz miniszter őrkutyákat simogatott a határkerítés mellett és azt üzente, hogy Olaszországba, Magyarországra és Európába csak az juthat be, akinek megengedik. A formálódó jobbos szövetség várhatóan nem tudja majd irányítani az EP-t, de képes lesz beleszólni a biztosok kinevezésébe. A csoport ideológiájába tökéletesen beleillik az, amit a Fidesz testesít meg.
A tudósítás emlékeztet arra, hogy a Helsinki Bizottság szerint a hatalom akár öt napon át is éhezteti a menedékkérőket a tranzitövezetben. Krekó Péter úgy látja, hogy Orbán kettős játékot űz: az Európaellenesség bajnokaként flörtölni igyekszik a vele azonos nézeteket valló olasz belügyminiszterrel. De szeretne bent maradni a Néppártban, mert az pénzt és befolyást hoz számára. Egyébként pont akkor, amikor a két populista a határon pózolt, a pápa a Vatikánban bírálta az erősödő nacionalizmust és azokat a kormányokat, amelyek keltik az ellenségességet az idegenekkel szemben. Mint mondta, a történelemből tudjuk, hová vezet ez az út.
Egyre közelebb a hivatalos együttműködés a Fidesz és a populisták között
Orbán Viktor a Salvini vezette migrációellenes tömbbel kokettál. A két politikus a tegnapi tárgyalások során közelebb került a hivatalos együttműködéshez az EP-választás kampányának hajrájában. Azt ígérték, hogy megakadályozzák egy „iszlám kalifátus” kialakulását a földrészen. Hogy marad-e a Néppártban, az Orbán szerint attól függ, a pártcsalád milyen irányban halad tovább a választás után. Ő maga csakis a „bevándorlás leállítására” összpontosít a korteskedés során. Salvini jó két hét múlva milánói nagygyűlésre várja az EU-ellenes pártokat.
Salvini Budapesten riogatott
Salvini arra sürgette a választópolgárokat Budapesten, hogy szavazzanak a nacionalista pártokra, nehogy „iszlám kalifátus legyen Európában. Azt állította, hogy mindent megtesz a földrész megmentésére, mert ha baloldali vezetés alakulna ki Strasbourgban, az mindenképpen egy ilyen kalifátust eredményezne. Igaz, az állítását semmivel sem támasztotta alá. Orbán, akit antiszemita, illetve rasszista kijelentésekkel vádolnak, arról beszélt, hogy az EU-nak a keresztény értékeken alapuló kultúrát kell előnyben részesítenie. Szerinte a menekültek lerohanják Európában. Egyben utalt arra, hogy elhagyja a Néppártot a választás után, ami szintén afelé mutat, hogy erősíteni igyekszik a kapcsolatokat az olasz politikussal.
Még hogy Orbán lenne Kohl politikai örököse!
A magyar miniszterelnök sokakat dühít a Néppártban azzal, hogy fogadta Salvinit, de Németország is gyanakvással reagált a fejleményre. Saját bevallása szerint Orbán paktumot akar összehozni az „új Európa” érdekében – a kontinens jobboldali erőiből. Tegnap jelentős lépést tett ebben az irányban., de hétfőn találkozik a hasonszőrű osztrák Szabadságpárt vezérével is. Majd végre ellátogathat a Fehér Házba. Volt abban némi rejtett öndicséret, amikor hősnek nevezte az olasz vendéget, mondván, hogy az le tudta zárni a tengeri utat az illegális migránsok előtt. Hiszen saját magáról azt állítja, hogy ő meg a szárazföldön tette meg ugyanezt.
A sorozatos látogatások rossz vért szülnek a CDU-CSU-nál. Kramp-Karrenbauer arra figyelmeztette a magyar vezetőt, hogy ha még jobban eltávolodik az EPP-től, akkor számára nincs visszaút a pártcsaládba. Továbbá hogy a spanyol eredmény megmutatta: teljesen téves út közeledni a jobboldali populistákhoz. Söder úgy fogalmazott, hogy a Budapestről érkező hírek rossz előjelnek számítanak és bizonyosan belejátszanak abba, milyen jelentést küld a bölcsek tanácsa a tagság ügyében a magyar állapotokról.
Orbán kijelentette, hogy a választás után két opció kínálkozik: vagy a migrációbarát erők vezetik Európát, vagy azok, akik nem kérnek a bevándorlásból. Ez attól függ, hová teszik le voksukat a konzervatívok. Ő természetesen a nacionalista tömb mellett van. Ám nem kötelezte el magát amellett, hogy hajlandó volna-e összeszűrni a levet Le Pennel vagy az AfD-vel.
A lap másik cikkében megállapítja: Orbán Viktor olyan politikus, aki szerint a demokrácia akkor valósul meg, ha ő van a kormánykeréknél. Az elemzés, amely „Eszmetársak” címmel jelent meg, nem egészen érti, hogy ilyen felfogással a magyar vezető miként tekintheti magát Kohl politikai örökösének. Talán még ő maga sem látja világosan.
El lehet képzelni, hogy a néhai kancellár zárt ajtók között miként bánt volna egy olyan faragatlan fickóval, mint amilyen Salvini, Orbán viszont a lehető legszívélyesebben fogadta. A római eszmetárs igyekszik megnyerni magának a magyar fél jóindulatát. Ellenben a házigazda és annak pártja egyre kínosabb a Néppárt számára. Ezért most az volna logikus, ha Orbán emberei az új EP-ben a nacionalista frakcióhoz ülnének át. Ez ugyan gondot okozna az EPP-nek, ám a rossz társaság nem alkalmas jó célra.
Saját képükre formálnák a Néppártot
Az biztos, hogy egymásra talált Orbán és Salvini: az európai jobboldali tábor két szócsöve politikailag uralni akarja a földrészt és hadat üzen az EU-nak. Mindenesetre vagy jól megértették egymást, vagy sok megbeszélnivalójuk volt, de a tervezettnél fél órával később álltak a sajtó elé. A hangulat kitűnő tűnt kettejük között. Nem győzték dicsérni egymást, és láthatólag az volt a fő gondjuk, hogy az uniót nem olyan férfiak vezetik, mint ők. Amit a vendég kifejtett, hogy ő nem jobboldalon áll, viszont pártjával alternatívát kínál a földrésznek, az úgy hangzott, mintha az AfD mondaná.
Az egész eseményt belengte azonban, hogy szakít-e a Néppárt Orbánnal, és ha igen, akkor összeáll-e a Fidesz és a Liga. A sajtótájékoztató azt sugallta, hogy ők ketten nem is tudnának szebbet elképzelni, mint a közös politizálást. Hogy ez azután válást jelent-e a magyar párt és a konzervatívok között, az nem volt egyértelmű. De mindketten jelezték, jó volna, ha az EPP végre olyan lenne, mint ők.
Viszont minden eddiginél jobban kirajzolódtak a jobboldali együttműködés körvonalai a választás utáni időkre. Vonatkozik a szoros kapcsolatok terve a magyar és az olasz pártra is, mint ahogy az is, hogy le akarják dönteni a falakat, amiket a kereszténydemokraták húztak fel a jobboldali-populista erők felé. Ám elképzelésnek aligha lehet megnyerni Dault és Webert. Orbán nem hagyott kétséget afelől, hogy számára Salvini fontosabb, mint a konzervatívok listavezetője, aki a szemében bizonyosan a „megfáradt” uniós elit „erőtlen” megtestesítője. De még nem dőlt el, hogy magyar részről mi lesz a Néppárttal kötött érdekházasság sorsa.
Orbán új barátja
A kisebbik német kereszténypárt vezetője minden eddiginél egyértelműbben elhatárolódott Orbán Viktortól. Söder jelezte, hogy egyelőre vége a különleges kapcsolatoknak a Fidesz és a CSU között, egyébként pedig bírálatát egyeztette Weberrel. A politikus szófiai tárgyalásaitól persze az Orbán-Salvini-találkozó ellopta a show-t. A magyar vezető vörös szőnyeget terített az olasz vendég lábai elé. Ugyanakkor Söder láthatólag azon volt, hogy tűzfalat emeljen maga és a magyar politikus közé. A házigazda bolgár miniszterelnök pedig némi malíciával arról beszélt, amikor Magyarországról kérdezték, hogy már csak így van ez, ha valakit ennyire körüludvarolnak. Egyébként pedig nagyon is el tudja képzelni, hogy a BMW Bulgáriában létesítsen üzemet.
Az újság beszámol Salvini magyarországi útjáról is, és sokatmondónak nevezi Orbán és Salvini látogatását a határtérségben, 3 héttel az európai választás előtt. Az olasz politikus próbálja megnyerni magyar partnerét a jobboldali szövetségnek, ám Weber, a Néppárt csúcsjelöltje minden lehetséges alkalommal rögzíti, hogy a konzervatívok részéről nem lesz ilyen együttműködés. De a magyar és az olasz vezetőnek szüksége van egymásra, hogy belülről változtassák meg az EU-t. Közben Orbán Berlusconit méltatta, merő számításból persze, mert bízik abban, hogy a volt kormányfő meg tudja győzni az EPP-t, mármint hogy az ne a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal álljon össze, hanem a nacionalistákkal. Ha azt nézzük, milyen agresszívan nyomul az olasz belügyminiszter az unió destabilizálására, akkor a magyarországi út esetében többről van szó, mint szokványos hivatalos látogatásról.
Söder már a mostani hármas körútja előtt utalt arra, hogy igencsak lehűlt a magyar párthoz fűződő viszony, hiszen a programból látványosan kihagyta Budapestet. Ugyanakkor Salvini arra számít, hogy Orbán kaput nyit neki a Néppárt felé. Nemigen remélheti ugyanis, hogy sokat elérhet az új szövetség élén. Maximum a mandátumok negyedét tudja megszerezni, ezért beszél a magyar politikus szája íze szerint, amikor „iszlám kalifátust” emleget és kirohan Soros ellen. Olasz földön az a hír járja, hogy Salvini mindenképpen beleszólást akar az európai ügyekbe, mert azt szeretné, ha Brüsszel elnézőbb lenne, ha Róma túllépi a költségvetési kereteket. Ám már jó ideje éppen a baráti nacionalisták dühöngenek amiatt, hogy az EU ennyire megértő az olasz államháztartás gondjai láttán.
3. „A bezárkózás politikája” című kommentár azt fejtegeti, hogy Orbán és Salvini az a két barát, aki legszívesebben kötelet rakna Brüsszel és az Európabarát tábor nyakába. Saját bevallásuk szerint igen szép barátság fűzi össze őket, ám az igazából csak nemrégiben alakult ki, és mindössze egyetlen tényezője van: a migráció elutasítása. A mostani tárgyalás célja, hogy a vékony szálból erős köteléket fonjanak, amire azután szívesen fellógatnák az uniós elitet, valamint az EU támogatóit. Képletesen, persze. Salvini „Nacionalista Internacionáléja” számára Orbán lehetséges hídfőállást jelent. Ha a Néppárt egy része nyitna a jobboldali populisták felé, a barátság központi helyre kerülne az európai politikában. De arra nézve már nincs közös elképzelésük, hogy milyen is legyen az új Európa. Ám rákényszerítik programjukat az unióra, noha a terv csakis a bezárkózásról szól, földön, vízen és – a fejekben.
Orbán egy fenékkel két lovat akar megülni
Orbán Salvinivel pózol, csak éppen eközben egyre jobban elszigetelődik a Néppártban. És bár nem kíván kiválni az EPP-ből egyre távolabb került Európától. A szerb határ mentén mind ő, mind olasz vendége hitet tettek a menekültekkel szembeni bezárkózás mellett. És bár a konzervatívok felfüggesztették a Fidesz jogait, a magyar politikus zavartalanul felszólította jelenlegi szövetségeseit, hogy nyissanak a Salvini-féle tömb felé. Ám a jelek szerint Orbán egy fenékkel két lovat próbál megülni.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet igazgatója szerint nem akar kilépni a mostani pártcsaládból, mert az védelmet és tekintélyt ad neki, egyidejűleg a szélsőjobbal gyakorolja a völkisch beütésű populizmust. Ám a szakértő szerint nagy valószínűséggel elveszti a csatát a kereszténydemokrata frakció átalakításának tervével.
Szijjártó: Magyarország és az USA barátok
Szíjjártó Péter úgy nyilatkozott a portálnak, hogy bár Amerika szuperhatalom, Magyarország pedig közepes méretű közép-európai állam, a két fél mégis barátnak számít. Összeköti őket a nagyon is hasonló megközelítés egy sor kérdésben. Megjegyezte, hogy amióta Trump hivatalban van, Washington részéről nincsenek kísérletek, hogy az USA nyíltan, erőteljesen és látványosan beleavatkozzon a magyar belügyekbe. Immár a kölcsönös tisztelet jellemzi a kétoldalú kapcsolatokat. Az energiabiztonság kapcsán kitért arra, hogy az Egyesült Államoknak meg kell értenie: Magyarország függ az orosz olaj- és földgázszállításoktól. De milyen más beszerzési források vannak, amikor az Exxon nem termeli ki a gázt – kérdezte. (A megjegyzés vélhetően az újonnan talált romániai készletekre vonatkozik – a szerk. megj.)
Közép-európai vezetők Trumpnál
A lap azt taglalja, vajon a közép-európai vezetők szerelemből vagy pénzért járulnak mostanában sorra Trump elé. Babis már járt a Fehér Házban, szlovák kollégája ma hivatalos oda és 13-ra elment a meghívó Orbánnak is. A lengyel kormányfő a múlt hónapban kereste volna fel az elnököt, de az utat elhalasztották. Hogy valamennyien szeretnének tárgyalni az amerikai vezetővel, abban nincs semmi meglepő. Viszont az Obama-időszakhoz képest drámaian megváltozott Washington hozzáállása a térséghez, amióta, 2017 végén megjelent a színen Wess Mitchell, a térségért felelős külügyi illetékes. A bírálók szerint az előző kormányzat kerülte a volt szocialista országokban a mind inkább illiberális figurákat, azok emberi jogi mérlege miatt. Az új politika viszont arra összpontosít, hogy a négy államot be kell vonni az Oroszország és Kína feltartóztatását célzó küzdelembe.
Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója úgy gondolja, hogy az USA mind jobban aggódik a nagyhatalmak közép-európai versengése miatt. A kiindulópont az, hogy jelen kíván lenni a térségben, de anélkül, hogy túlságosan felidegesítené az ottani kormányokat. Viszont azt is látni kell, hogy utóbbiak nem tették meg, amit az amerikai külügyminiszter nemrégiben személyesen kért tőlük, sőt éppen ellenkezőleg. Magyarország pl. befogadta az orosz fejlesztési bankot. És változatlanul időszerűek olyan kérdések, amelyek megterhelik a kétoldalú viszonyt, lásd a CEU kipaterolását vagy az Ukrajnával fennálló vitát.
Emiatt egy amerikai elemző azt mondja, hogy a nyitás nyilvánvalóan nem vált be, mert a magyar és a cseh vezetés csak még inkább elmélyíti az együttműködést Moszkvával és Pekinggel. Ideértve, hogy az Orbán kabinet nem csupán diplomáciai mentességet adott a Nemzetközi Beruházási Banknak, de szintén tárt karokkal fogadja a Huaweit. Csupán egy valamiben látszik, hogy eleget tesz az amerikai kívánságnak: hírek szerint nagy értékű fegyvervásárlásról folyik párbeszéd.
Ám szakértők szerint a régió politikusai sokkal inkább azért zarándokolhatnak el a Fehér Házba, mert Trump bővíteni akarja a tekintélyuralmi klubot és próbál támogatást nyújtani a populista vezetőknek az EP-választás előtt. Mással nemigen lehet igazolni, hogy fogadnak egy olyan ellentmondásos politikust, mint Orbán. Aki a maga részéről a saját nemzetközi tekintélyét igyekszik megerősíteni a látogatással. A V4-ek, akárcsak az elnök, kifejezetten elutasítják a bevándorlást és szenvedélyesen nacionalisták.
Rohac úgy gondolja, hogy Pompeo budapesti útja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot kiengedjék a karámból. Orbán jó benyomást tette az amerikai diplomácia első emberére, és Washingtonban most úgy tekintenek a magyar kormányfőre, mint fontos európai szereplőre, akinek a befolyása csak nőni fog a választás után. A bibi ott van, hogy Közép-Európában egyesek nem szeretik, ha egy kalap alá veszik őket a többiekkel. Valamennyien kemények a migráció ügyében, de a magyarok és a lengyelek összecsaptak az EU-val. Ezért Pellegrini ma valószínűleg azt hangsúlyozza Trumpnak, hogy ő más helyet akar országának Európában, mint a maga részéről a Fidesz vagy a PiS. Rohác szerint azt is egyértelművé teszi, hogy a térségben bizonyos körök nem díjazzák, ahogyan az USA viszonyul az unióhoz, bár ez nem biztos. Hiszen végül is az ideológiai rokonság révén mehetnek egyenként a Fehér Házba.
Vége Orbán washingtoni elszigetelődésének
Washingtonban változik az illiberalizmus megítélése, ezért Trump fogadja a nacionalista Orbán Viktort. Ily módon vége szakad a magyar kormányfő sokéves elszigeteltségének, annál is inkább, mivel Washington azon van, hogy az orosz és kínai befolyás ellensúlyozására megerősítse a NATO keleti szárnyát. Az Egyesült Államok sokáig nem volt hajlandó tárgyalni a magyar vezetővel, mivel az megszegte a demokratikus normákat és szoros kapcsolatokat épített ki Moszkvával, valamint Pekinggel. Magyar részről jelenleg szó van a többi közt közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerek vásárlásáról, de arról is, hogy 2026 után amerikai vadászgépekkel váltsák fel a Gripeneket.
Meglepetés Orbán washingtoni meghívása
Guardian
A Trump-kormányzat 180-fokos fordulatot hajtott végre a Magyarországgal kapcsolatos megnyilvánulásokban, amit jól jelképezett, hogy az elnök barátját nevezték ki budapesti nagykövetnek, egy ékszermágnást. Cornstein feladata az volt, hogy baráti kapcsolatokat alakítson ki a két ország között, jóllehet a State Departmentben sokan morogtak a szorosabb együttműködés miatt.
Ezzel együtt a meghívás meglepetésnek számít, mert úgy látszott, hogy a legfelső szintű személyes találkozó nincs benne a pakliban. A múlt év végén még olyan diplomáciai feljegyzés szivárgott ki, miszerint Washingtonba rosszallással nézik a magyarok hajthatatlanságát olyan fontos kérdésekben, mint a CEU. Viszont azóta megszületett a katonai megállapodás és hírek szerint a magyar vezetés kész amerikai fegyvereket venni.
Európai választási vita
Az európai pártcsaládok listavezetőinek választási vitájában a szociáldemokrata Timmermans többször is támadta Weber, amiért a Néppárt nem zárta ki a nacionalista Orbán és a Fideszt, noha az aláásta a demokratikus normákat és az alapjogokat. A vita Firenzében, az Európa-egyetemen zajlott, a liberális és a zöld képviselő bevonásával. Weber úgy reagált a vádra, hogy a magyar kormányfőnek nincs befolyása az EPP-re. Ugyanakkor az állította, hogy baloldali riválisa, aki a Bizottság alelnökeként a normák betartásáért felelős, nem volt elég kemény a hatalmon lévő román Szociáldemokrata Párttal szemben a korrupcióellenes harc ügyében. A környezetvédők nevében a német Ska Keller arról beszélt, hogy cselekedni kell, mivel a demokráciát igen nagy veszély fenyegeti, miután a tagállamokban megsértik a jogállamot és a polgári szabadságjogokat.
