Nem masírozhatnak szélsőséges "rendfenntartók" a romatelepeken

A Kúria is kimondta, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.

A Kúria ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges politikusok közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket - közölte a TASZ.

Az ügyben született döntések lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.

A TASZ 2016 márciusában fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), miután a tiszavasvári önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója nevű egyesülettel, valójában két közismert, szélsőséges politikussal: az akkor érpataki polgármester Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyulával. A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő „bejárások”, ellenőrzések zajlottak a szegregátumok területén, esetenként éjszaka is. (A 2016 februárjában kezdődött együttműködés egyébként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal utasítására három hónapon belül meg is szűnt.)

A TASZ kérelmére az EBH 2017 májusi határozatában megállapította, hogy a tiszavasvári önkormányzat támogatásával és részvételével zajlott „bejárások” alkalmával zaklatták a cigánytelepek lakóit, és ezzel az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az EBH az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeni hasonló jogsértéstől, 300 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a határozat nyilvános közzétételét. Az EBH döntését a tiszavasvári önkormányzat megtámadta a bíróság előtt. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. december 8-i jogerős ítéletével elutasította az önkormányzat keresetét.

Tiszavasári vezetése azonban továbbra sem fogadta el a döntést, annak felülvizsgálatát kérte. A Kúria rendben találta az eljárást és egyetértett a döntéssel is. A Kúria kimondta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a zaklatás az önkormányzat mint a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett zajlott az önkormányzat tudtával és így beleegyezésével. A Kúria rámutatott, hogy “az egyes jogsértések tekintetében szükséges intézkedések megtétele nem járhat egyúttal zaklató magatartással, megfélemlítő, megalázó bánásmóddal együtt.”

“A hatóság és a bíróságok döntése azért fontos és előremutató, mert gátat szabhat annak, hogy önkormányzatok a roma integráció címszava alatt, valóságos esélyteremtés helyett szélsőségesek közreműködésével megfélemlítsék, megregulázzák a mélyszegénységben élőket” - mondta el Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője.