Elkerülhetetlen a tandíjemelés - interjú Mészáros Tamással, a Corvinus korábbi rektorával

Publikálás dátuma
2019.05.04. 07:30

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Előbb-utóbb többet kell majd fizetni a Budapesti Corvinus Egyetemen az átalakítások miatt – véli Mészáros Tamás, az intézmény volt rektora.
Miért lesz jobb az egyetemnek, ha nem az állam, hanem egy alapítvány tartja fenn? Néhány hónapja magamnak is feltettem ugyanezt a kérdést. A fenntartóváltás azt érzékelteti, hogy a Corvinus egy szabadabb egyetem lesz, s az állam kivonul mögüle. Bár azt nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy ez a „kivonulás” azt jelenti, az államnak, a kormánynak, a minisztériumnak mostantól semmilyen beleszólása nem lehet az egyetem működésébe. Bár az irányítás hivatalosan az újonnan létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának kezében van, a kuratórium tagjait a miniszter nevezi ki. Ugyanakkor elmondható: annak, hogy a következő években jelentős minőségbeli javulást érjünk el, az alapítványi forma kedvez. Egy kvázi magánintézmény, mint amilyenné a Corvinus válik, „kiemelődik” a felsőoktatási rendszerből, a finanszírozás, az oktatás-kutatás és a személyzeti kérdésekben is szabadabb kezet kap, mint egy állami fenntartású egyetem.
Miért pont a Corvinus kaphatta meg ezt a lehetőséget? Egyrészt mert nyereségesen működtethető. Ez a legtöbb állami egyetem, s különösen a nagy tudományegyetemek esetében nem mondható el. Mi viszonylag kicsi egyetem vagyunk, három karral, ami azt jelenti, hogy a felépítésünk egyszerű, átlátható, s leginkább egy területre, az üzleti és gazdasági képzésekre fókuszál. Másrészt pedig a jelenlegi egyetemvezetés és a kormányzat együttműködése is felhőtlennek mondható.
Az alapítvány kuratóriumának elnökét, Hernádi Zsolt MOL-vezért Horvátországban vesztegetéssel vádolják. Az egyetem célja a nemzetközi hírnév erősítése, Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülés 2030-ra. Hernádi személye nem jelenthet gondot? Érthetőek az aggodalmak, de úgy gondolom, a kormányzat és Hernádi úr is átgondolta ezt a kérdést. Bízom abban, hogy az említett ügy mihamarabb lezárul. Hernádi is itt tanult, a Corvinus Rajk László Szakkollégiumának is tagja volt, az én rektorságom idején avattuk az egyetem díszpolgárává, a Corvinus és a MOL közötti együttműködés is hosszú évekre nyúlik vissza. Szerintem nagy baj nem lehet, a kuratórium összetételét egy „Corvinus-barát” testületnek tartom: tagja még Csák János korábbi MOL-elnök, aki évek óta kutatásokat vezet nálunk, Chikán Attila közgazdász professzor, aki mind a mai napig a Corvinus egyik meghatározó személyisége, Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és Lánczi András, a jelenlegi rektorunk. Igaz, én elegánsabb lépésnek tartottam volna, ha a tagok megválasztása úgy történik, hogy mondjuk két tagot az egyetem, kettőt a miniszter, egyet pedig a diákönkormányzat javasol. De a kuratórium összetételével így is elégedett vagyok.
Nem tartja furcsának, hogy néhány éve még a Corvinus megszűnése is szóba került, most pedig hirtelen kivételezett helyzetbe került? Az azóta eltelt években stabilizálódott a gazdasági helyzet. Valamint nyilvánvalóan személyi tényezőknek is szerepe van ebben: mint már említettem, a jelenlegi vezetés és a kormányzat viszonya felhőtlen, Lánczi András rektor közismerten közel áll a jelenlegi kormányhoz. Ami a mostani folyamatokban előny az egyetem számára. Az az irányvonal, amit én képviseltem, minden bizonnyal nem volt túl „komfortos” a 2010 utáni hatalom számára, 2011-et követően nyolcévi munkám úgy elszállt, mint egy kiszúrt lufi. De az egyetem megmaradt, és ez a lényeg.
Elég bizakodónak tűnik. Sikerülhet elérni a kitűzött célokat? Valóban bizakodó vagyok, és a célok sem elérhetetlenek, de azért még mindig vannak kérdőjelek. Például továbbra sem tudjuk, hogy az olyan hagyományos egyetemi testületeknek, mint a szenátus, milyen funkciói lesznek, milyen viszonyban lesz a kuratóriummal, vezetőit, tagjait hogyan nevezik majd ki. Ez kritikus kérdés, mert arról, hogy mit tanítsunk, mit kutassunk, eddig az oktatókból, tudósokból álló szenátus döntött. Jó lenne tudni, a szenátus mellett a dékánok, kari tanácsok kompetenciái hogyan alakulnak majd. Emlékezzünk csak, Magyar Bálint oktatási minisztersége idején milyen indokkal fúrta meg a döntési jogkörrel felruházott egyetemi gazdasági tanácsokat vizionáló törvényjavaslatot az Alkotmánybíróság: tudományról csak tudós testületek dönthetnek. Ha egy harmonikus kapcsolat megszülethetne ebben a kérdésben, valóban tehetnénk egy lépést abba az irányba, hogy egy jó egyetem még jobb lehessen.
Tud részleteket mondani a várható átalakításokról? Ez egy másik olyan pont, ahol még mindig sok a kérdőjel: nem látjuk még biztosan, pontosan milyen változtatásokat akar a kuratórium. Hogyan, milyen módon érjük el a céljainkat? Lesz-e nagyobb együttműködés a karok között? Kell-e új intézeteket létrehozni? Másképp akarunk-e a vállalati szférával együttműködni? Ezek stratégiai kérdések, s bár megvannak a kitűzött célok, kiforrott stratégia még nincs. Jó lett volna, ha ez már az induláskor a kezünkben van.
A kormány és az egyetem képviselői is emlegettek nemzetközi példákat. Valóban vannak hasonló működésű alapítványi egyetemek, de pont olyan, mint amilyen a Corvinus lesz, tudtommal nincs. Sokan hoznak fel példaként olyan egyetemeket is, amelyeknek akkora a költségvetésük, mint a teljes magyar felsőoktatásnak. Ezekkel nyilván nem tudunk majd versenyezni.
Többször felmerült a finn Aalto Egyetem példája – igaz, a fenntartói modellt ott évekig készítették elő és viszonylag nagy konszenzussal fogadták el. A Corvinus átalakításáról alig egy éve jelentek meg az első hírek: nem sietős ez egy kicsit? Talán. Pedig nem gondolom, hogy olyan nyomás lenne rajtunk, ami sürgetné az átalakítást. A Műegyetemmel én is részt vettem anno egy integrációs stratégia kidolgozásában, az is majdnem két évig tartott. De bízom benne, hogy nem lesz gond.
Tanszékek, intézetek szűnhetnek meg? Nem látom indokoltnak. Noha valóban vannak olyan félelmek, hogy például a társadalomtudományi képzés háttérbe szorulhat, szerintem ettől nem kell tartani. Az üzleti oktatást mindig is erős közgazdasági és társadalomtudományi alapokra tettük. A társadalomtudományi kar a hallgatói létszámok és a finanszírozás tekintetében is rendben van, nagy presztízsű, az ott végzett hallgatóink, oktatóink számos területen jó szakértőként állnak helyt. A minőség érdekében elképzelhető, hogy egyes képzéseket egyszerűsítenek, kiküszöbölik a párhuzamosságokat, de tanszékek, intézetek bezárást nem tartom valószínűnek.
Létszámleépítés szóba kerülhet? Mennyiségi kényszer nincs létszámleépítésre. Jelenleg egy oktatóra 26 hallgató jut, ez nemzetközi viszonylatban is sok. Ha nem akarjuk a hallgatói létszámot csökkenteni, akkor több oktató kell. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kerülhet sor „minőségi cserére”. Jelenleg annyit tudunk, minden oktatóval személyesen fognak majd elbeszélgetni. Nem titkolt cél, hogy több külföldi oktatónk legyen: olyan, nemzetközileg elismert és jó kapcsolatokkal rendelkező, a tudományos hálózatokban könnyen mozgó személyek kellenek, akik hírét viszik az egyetemnek a nagyvilágban, a tudományos közegben. Az átalakítás személyzeti része is homályos, de az biztos, hogy nem lesz egyszerű. Ha tényleg azt akarjuk, hogy egy komoly külföldi oktatói gárda alakuljon ki, őket meg kell fizetni. Elképzelhető, hogy lesznek bérfeszültségek, de a nemzetköziesítés talán felfelé húzza majd a béreket és a jövedelmeket is.
Mire számíthatnak a hallgatók? Egyelőre annyit tudunk, hogy a bekerülés feltételei 2020-ig változatlanok maradnak – ugyanannyian lesznek ösztöndíjasok, mint eddig. Lesz majd egy új ösztöndíjrendszer, de hogy pontosan mekkora összegekről lehet szó és kik lesznek a döntéshozók, még nem teljesen világos. Cél, hogy több legyen a külföldi hallgató, és közülük is a jobb képességűek válasszanak minket. Ez persze nem azt jelenti, hogy eljutunk majd arra a szintre, hogy a Harvard elől halásszuk el a diákokat. De már most is úgy tűnik, hogy van egy tartós kereslet a Corvinus iránt. A tandíj oldaláról ennek még nem próbáltuk ki a lehetőségeit.
Vagyis lesz tandíjemelés? Igen, úgy gondolom, ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. De csak akkor kerülhet szóba, ha már kialakult egy jó ösztöndíjrendszer és a tandíj nem kontraszelekciót jelent majd. Határozottan ellene lennék, ha az a szegényebb rétegekből származó, de tehetséges fiatalok kiszorulásához vezetne. Erre nagyon oda kell figyelnie az egyetem mindenkori vezetésének.

Névjegy

Mészáros Tamás közgazdász, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 1965-ben felvételizett az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem néven működő Budapesti Corvinus Egyetemre, ahol 1984 óta különböző vezető funkciókban tevékenykedett, 2003-ban az egyetem rektorává választották, az intézményt nyolc évig, 2011-ig vezette.

Szerző

Zendülés a Péterfyben: egyelőre nincs fennakadás az ellátásban

Publikálás dátuma
2019.05.04. 06:45
Képünk illusztráció
A traumatológusok legalább annyi óradíjat szeretnének maguknak, mint amennyit az aneszteziológusok kapnak.
Most éppen a fővárosi Péterfy kórházhoz tartozó országos baleseti intézetben szakadt át a gát. A 444.hu számolt be arról, hogy itt mondta fel 84 orvos az önkéntes túlmunkaszerződését, mert a főigazgató nem tudta teljesíteni a bérkövetelésüket. Jelezték azt is, hogy a jövőben kínosan ügyelni fognak arra, hogy csak akkor dolgoznak ha van mellettük elegendő beosztott asszisztens. Információink szerint a traumatológusok tiltakozó akciója egyelőre nem okoz problémát az ellátásban, sem a májusi, sem a következő havi ügyletek beosztásánál. A kórház 30 százalékkal több traumatológust foglalkoztat, mint amennyi az ügyelet megszervezéséhez feltétlenül szükséges. A traumatológusok két hete kérték, hogy kezdődjenek el a bértárgyalások, mert legalább annyi óradíjat szeretnének maguknak, mint amennyit az aneszteziológusok kapnak. Szerintük ugyanis elfogadhatatlan, hogy miközben ugyanazokat a betegeket látják, az aneszteziológus bér jelentősen magasabb. A két szakma bére közötti különbség most óránként egy-két ezer forint, ami havonta már a vállalt ügyeleti óráktól függően kétszázezret is kiadhat. Traumatológust, aneszteziológust nem egyszerű találni, belőlük országszerte hiány van. Tagadhatatlan, miután altatóorvos nélkül semmilyen műtét nincs, nekik kicsit jobb a tárgyalási pozíciójuk. Ez látszik meg a balesetiben kialakult bérkülönbségeken is. Ugyanakkor a Péterfy az egyik legeladósodottabb kórház. Gazdálkodását költségvetési felügyelő kontrollálja, az ő ellenjegyzése nélkül egyetlen számlát sem fizethetnek ki. Ha a főigazgató azonnal teljesítené a traumatológusok követelését, akkor havonta 16, évente 200 millióval ugrana meg az intézmény adóssága. A költségvetési felügyelő viszont nem szereplője ennek a béralkunak. A helyzet abszurd: a főigazgató csak az eladósodás növekedése mellett fizethetne több bért, miközben börtönbüntetéssel fenyegetik, ha fedezetlen kiadást vállal. - Amíg nincs egy átfogó, érdemi béremelés az ágazatban, addig folyamatosan rendre előfordulhatnak az ilyen helyzetek – reagált lapunknak a történtekre Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Aki emlékeztettet arra, hogy tavaly nyáron a Honvéd kórházban, illetve más, vidéki intézményekben okozott feszültséget a bérköveteléseknek nyomatékot adó túlmunkaszerződések felmondása. Ha nem történik központi intézkedés a bérek rendezésére, kezelhetetlenné válhat a helyzet – véli a kamara elnöke.    

Sok ügyelettel a milliót is elérheti a fizetés

A baleseti intézetben most egy gyakorlott traumatológus szakorvos átlagosan havi, nettó 500-600 ezer forintot kap, az aneszteziológusok pedig nettó 700-800 ezer forintot. Ebben a kórházban a havi 208 ledolgozott órák után hét-nyolcezer forintos kiemelt óradíj jár aneszteziológusoknak, és 5500 forint a traumatológusoknak. Összességében a sok ügyeletet vállaló aneszteziológusok nettó egymillió forintot, míg a sokat ügyelő traumatológusok nettó 700-800 ezer forintot vihetnek haza.

Szerző

Közös listán Soros és az Orbán-kormány

Publikálás dátuma
2019.05.04. 06:00

Fotó: PELSŐCZY CSABA
Közös projektben érdekelt az Egyesült Államokban a hazai kabinet és Soros György: egy konzervatív amerikai think tank legnagyobb támogatói közé tartoznak – igaz, a magyar fél csak közvetve, egy közpénzből működő alapítványon keresztül.
"Az arizonai republikánus szenátor, John McCain a sikertelen 2008-as elnökválasztási kampányából megmaradt többmillió dolláros támogatási összegből hozta létre 2012-ben a nevét viselő McCain Nemzetközi Vezetőképző Intézetet. Most olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint Soros Györgytől a szaúdi és marokkói állami cégekig számtalan érdekes támogatója volt a republikánus szenátor magánalapítványának, ami kellemetlen helyzetbe is hozhatja a neokon héjaként ismert washingtoni politikust" - írta két évvel ezelőtt a kormányközeli, döntően állami hirdetésekből élő 888.hu. John McCain tavaly elhunyt, az általa alapított és a volt elnökjelölt nevét viselő intézmény viszont időközben a konzervativizmus jelentős, vezetőképző programjába a világ számos pontjáról (Magyarországról is) hallgatókat toborzó intézményévé vált. A McCain Institute honlapja a legfontosabb, azaz legalább 100 ezer dollárt (nagyjából 30 millió forintot) adományozó támogatók listáján tünteti fel a The Hungary Initiatives Foundation (THIF) nevű szervezetet.
A magyar alapítványról a 2014 őszi kitiltási botrány idején írt sokat a sajtó, amikor az USA egy, a magyar kormányzatot érintő korrupciós ügy miatt megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. Az eredetileg Friends of Hungary néven megalapított THIF-t költségvetési pénzből – 15 millió dollár, azaz 4,5 milliárd forint alaptőkével – hozta létre a kormány, az alapító okirat szerint kulturális funkciókkal (statútuma szerint „Küldetésünk, hogy hogy tartós értékeket hozzunk létre az Egyesült Államok és Magyarország közötti kulturális és oktatási kapcsolatok újjáélesztésével és megerősítésével”), de a valóságban politikai PR-tevékenységet is végez.
A THIF kuratóriumát a honlap alapján April H. Foley volt budapesti amerikai nagykövet, Fellegi Tamás, az Orbán-kormány korábbi fejlesztési minisztere, Edith K. Lauer, a Magyar Amerikai Koalíció elnöke, George Pataki, New York állam volt kormányzója, és Kurt Volker, a Trump-kormányzat jelenlegi ukrajnai különmegbízottja alkotja. (A kitiltási botrány idején szinte a teljes akkori kuratórium lemondott – a korabeli sajtóhírek szerint George Pataki is, ám ő továbbra is szerepel az alapítvány portálján a tagok között). Az USA-ban továbbra is kritikusan kezelt Orbán-kormány a THIF-t mindig szívesen használta szimpátiaszerzésre, ebbe a vonulatba illeszkedhet a McCain Institute kiemelt támogatása is. Csakhogy ezt a fajta befolyásvásárlást a magyar kormánysajtó a közelmúltig keményen elítélte. „Ez egy ahhoz hasonló modell, mint amelyet a Clinton Alapítványnál találtunk. Ott a külföldi kormányok és a külföldi érdekeket képviselő lobbisták nagyon sok pénzt áldoztak arra, hogy befolyást vásárolhassanak maguknak” - írta az intézetről a 888.hu a már idézett cikkben. A bírálat központi eleme, hogy a McCain Institute Soros György köreitől is kap támogatást. Nem is keveset: a honlap adatai szerint a Soros-féle Open Society Foundation ugyanúgy a legbőkezűbb, 100 ezer dollár fölötti kategóriájú donorok között van, mint a magyar kormányalapítvány, de maga Soros György is adományozott az intézetnek egy 25 ezer és 100 ezer dollár közötti, vagyis szintén jelentős összeget.
Frissítve: 2019.05.06. 16:15