Előfizetés

A Kúria szerint Tiborcz István nem közszereplő, nem lehet akárhogy kérdezni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.03. 13:16
Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István
Fotó: Népszava
Bár állami megbízásokból gazdagodott és a Parlamentben is megjelenik, Orbán Viktor veje egyből magánemberré válik, ha az utcán találják meg az újságírók.
Jogsértő volt, hogy a (még kormánykritikus) Hír TV videót tett közzé arról, ahogy a Célpont műsor riportere 2016-ban az utcán faggatja Tiborcz Istvánt - így döntött a Kúria, a Tiborcz és a 444.hu között zajló személyiségi jogi perben. A döntésről maga a hírportál számol be, felidézve, hogy a kérdéses felvétel akkor készült, amikor a Célpont stábja a kastélyvásárlások mögötti céghálót próbálta felfejteni, nem sok sikerrel. Hiába mentek el a vidéki helyszínekre, telefonáltak a céges elérhetőségeken, küldtek emailt a kérdéseikkel, senki nem akarta elárulni nekik, pontosan kihez vándorolnak a mesés kastélyok. Így aztán a stáb egyszer csak beállított az egyik érintett ingatlanos vállalkozás budapesti címére, ahol az iroda előterében a legnagyobb meglepetésükre Tiborcz Istvánba botlottak, mielőtt elhajtották őket. A ház előtt az utcán várakozva észrevették, hogy Tiborcz éppen távozik az épületből, a riporter utána szaladt, az operatőr pedig távolabbról vette, hogy a miniszterelnök veje mit és hogyan válaszol a neki feltett kérdésekre. 
Az ügyben úgy vált érintetté a 444.hu, hogy egy cikkben megosztották a Hír TV felvételeit, ezért pedig Tiborcz jogi képviselete beperelte őket. A Kúria szerint az, hogy közzétették a beszélgetésről készült felvételt, sértette Tiborcz István személyiségi jogait, azon belül is a képmáshoz és a hangfelvételhez fűződő jogát. Az ítélet lényege három pontban foglalható össze:
• Tiborcz István nem közszereplő, magánemberként szólították meg az utcán, és bár egy átlagembernél jobban, a közszereplőkhöz hasonlóan kell tűrnie a média figyelmét, de csak keretek között, a célpontos anyag pedig túlment ezen; • A Célpont videója titkosan, súlyosan visszaélésszerűen készült, mivel az érintett személy [Tiborcz] nem számolhatott azzal, hogy megnyilvánulása nyilvános kritika tárgyát képezheti, és nem volt abban a helyzetben, hogy a felvétel elkészítéséhez és felhasználásához való hozzájárulásról döntsön; • Tiborcz nyilatkozata az utcán rögtönzött riportban semmilyen többletinformációval nem szolgált a riporter kérdésével érintett közérdeklődésre számot tartó témához, és nem volt nélkülözhetetlen a műsor hitelességéhez.
A lap figyelmeztet arra is, hogy a köztudatban Tiborcz bizony közszereplőnek számít. Hiszen • ő a miniszterelnök lányának férje, • az ország egyik leggazdagabb vállalkozója, • aki vagyonának egy részét állami megbízásoknak köszönhetően szerezte, • aki rendszeresen vesz részt politikai eseményeken, • és szerepel saját elhatározásából üzleti ügyeivel és magánéletével is a nyilvánosságban. Közügynek számít az is, hogy korábbi cége, az Elios 13 milliárd forint értékben használt fel úgy uniós támogatásokat a botrányos közvilágítási tendereken, hogy a kormány később nem is próbálkozott a forrásfelhasználás számlás igazolásával – inkább vállalták, hogy a 13 milliárdos költség az államkasszát, az adófizetők befizetéseit terhelje. Nem mellesleg, Tiborcz István Bahreinben feleségével, Orbán Ráchellel tartott akkor is, amikor –  ki tudja miért – a miniszterelnök témában semmilyen felhatalmazással nem rendelkező lánya tárgyalt a bahreini energiaügyi miniszterrel, a két állam gazdasági közeledéséről.
Nem nagyon életszerű az ítéletnek az a része sem, ami az utcán magánemberként sétáló Tiborcz Istvánról szól, akit nem nyilvános szereplése közben kérdezett az újságíró -jegyzi meg a 444.hu.  A miniszterelnök veje (és nem csak ő) ugyanis a Magyarországon dolgozó újságírók számára elérhetetlen figura. A NER krémjével nem lehet „csak úgy” beszélni, nem válaszolnak a nekik mondjuk e-mail-ben feltett kérdésekre, a nyilvános rendezvényeken is gondosan elszeparálják őket, 100-ból 99 újságírónak egyszerűen esélye sincs olyan fizikai közelségbe kerülni velük, hogy egyáltalán feltehessenek egy kérdést. 
Tehát a Hír Tv riportere sem azért kérdezi Tiborczot az utcán, mert direkt ott szeretne, hanem mert nincs más választása.

Ráadásul a stáb aligha sértette aránytalanul Tiborcz magánszféráját, nem a lakásába befotózva, vagy a gyerekei bölcsődéjénél faggatták, hanem az utcán, amikor kijött az irodájából.
Ha a Kúria azt mondja – márpedig azt mondja –, hogy a sajtó nem rohanhat oda Tiborcz Istvánhoz az utcán, hogy a vagyonosodásáról kérdezze, és adhatja le az erről készült felvételt, akkor ezzel azt mondja ki, hogy gyakorlatilag nem lehet kérdezni a vagyonáról Tiborcz Istvánt – véli a portál Az már csak hab a tortán, hogy Tiborczot egyébként az ügyben Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája képviselte, a bírósági ítéleten maga Bajkai szerepel ügyintézőként. Őt tartják a legesélyesebbnek igazságügyi miniszternek, miután a májusi EP választás után Trócsányi László uniós biztos lesz. 

84 orvos mondta fel a túlóraszerződését a Péterfy Kórház baleseti központjában, nagy bajban az intézmény

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.03. 13:15
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Közölték azt is, hogy mostantól szigorúan betartják az ÁNTSZ minimumelőírásait, ami fájni fog a kórháznak.
Óriási balhé van a Péterfy Kórház Manninger Jenő Baleseti Központban - írja a 444. A botrány azzal kezdődött a csődközelben lévő intézménynél, hogy kiderült: a közalkalmazotti státuszban levő aneszteziológusok magasabb bérért dolgoznak, mint a baleseti sebészek. Ez alapvetően nem szokatlan, évtizedek óta ezzel próbálták meg kompenzálni az altatóorvosok hálapénzmentes munkáját. Ugyanis az aneszteziológusok nem vagy csak ritkán kaptak hálapénzt, és ha nincs altatóorvos, akkor nincs hálapénzes műtét sem, így a mutyi eddig mindenkinek érdeke lehetett.
Mára azonban változott a helyzet, és úgy tűnik, hogy a baleseti sebészek is sokkal inkább a tisztességes bérből kívánnak megélni, mint hálapénzből. Ráadásul ebben az intézetben sokan nem is fogadnak el hálapénzt, így ez a hallgatólagos megoldás a jelek szerint nem működik. Most 84 orvos aláírásával egy levelet küldtek a főigazgatónak, amelyben kérték a bérfeszültség rendezését, azaz a baleseti sebészi bér altatóorvosi szintre emelését, valamint a kórházban uralkodó áldatlan állapotok felszámolását. Az igazgatóság azonban ebbe nem ment bele, hivatkozva a komoly adósságállományra - amely már márciusban elérte a csaknem 2,5 milliárd forintot -, sőt takarékoskodásra és a műtétek számának növelésére hívta fel a figyelmet. A baleseti sebészek erre a válaszra válaszul felmondták az önként vállalt túlmunkát és ígéretet tettek arra is, hogy az eddig hallgatólagosan elnézett szabálytalanságokban a továbbiakban nem fognak részt venni. Szakítanak például azzal a hagyománnyal például, hogy az ÁNTSZ szabályokkal szemben úgy látnak el betegeket a járóbeteg-ambulancián, hogy oda nincs nővér beosztva. Az intézet a 80-as évekbeli alapításakor és még sokáig rendkívül modern és világszínvonalú volt mind eszközparkban, mind tudásállományban - emlékeztet a portál - mára  azonban lepusztult, elrohadt.  

Nem masírozhatnak szélsőséges "rendfenntartók" a romatelepeken

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.03. 12:18
Korábban a Magyar Gárda vonult demonstratív jelleggel
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A Kúria is kimondta, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.
A Kúria ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges politikusok közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket - közölte a TASZ. Az ügyben született döntések lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására. A TASZ 2016 márciusában fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), miután a tiszavasvári önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója nevű egyesülettel, valójában két közismert, szélsőséges politikussal: az akkor érpataki polgármester Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyulával. A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő „bejárások”, ellenőrzések zajlottak a szegregátumok területén, esetenként éjszaka is. (A 2016 februárjában kezdődött együttműködés egyébként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal utasítására három hónapon belül meg is szűnt.) A TASZ kérelmére az EBH 2017 májusi határozatában megállapította, hogy a tiszavasvári önkormányzat támogatásával és részvételével zajlott „bejárások” alkalmával zaklatták a cigánytelepek lakóit, és ezzel az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az EBH az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeni hasonló jogsértéstől, 300 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a határozat nyilvános közzétételét. Az EBH döntését a tiszavasvári önkormányzat megtámadta a bíróság előtt. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. december 8-i jogerős ítéletével elutasította az önkormányzat keresetét.  Tiszavasári vezetése azonban továbbra sem fogadta el a döntést, annak felülvizsgálatát kérte. A Kúria rendben találta az eljárást és egyetértett a döntéssel is. A Kúria kimondta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a zaklatás az önkormányzat mint a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett zajlott az önkormányzat tudtával és így beleegyezésével. A Kúria rámutatott, hogy “az egyes jogsértések tekintetében szükséges intézkedések megtétele nem járhat egyúttal zaklató magatartással, megfélemlítő, megalázó bánásmóddal együtt.” “A hatóság és a bíróságok döntése azért fontos és előremutató, mert gátat szabhat annak, hogy önkormányzatok a roma integráció címszava alatt, valóságos esélyteremtés helyett szélsőségesek közreműködésével megfélemlítsék, megregulázzák a mélyszegénységben élőket” - mondta el Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője.