84 orvos mondta fel a túlóraszerződését a Péterfy Kórház baleseti központjában, nagy bajban az intézmény

Publikálás dátuma
2019.05.03. 13:15
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Közölték azt is, hogy mostantól szigorúan betartják az ÁNTSZ minimumelőírásait, ami fájni fog a kórháznak.
Óriási balhé van a Péterfy Kórház Manninger Jenő Baleseti Központban - írja a 444. A botrány azzal kezdődött a csődközelben lévő intézménynél, hogy kiderült: a közalkalmazotti státuszban levő aneszteziológusok magasabb bérért dolgoznak, mint a baleseti sebészek. Ez alapvetően nem szokatlan, évtizedek óta ezzel próbálták meg kompenzálni az altatóorvosok hálapénzmentes munkáját. Ugyanis az aneszteziológusok nem vagy csak ritkán kaptak hálapénzt, és ha nincs altatóorvos, akkor nincs hálapénzes műtét sem, így a mutyi eddig mindenkinek érdeke lehetett.
Mára azonban változott a helyzet, és úgy tűnik, hogy a baleseti sebészek is sokkal inkább a tisztességes bérből kívánnak megélni, mint hálapénzből. Ráadásul ebben az intézetben sokan nem is fogadnak el hálapénzt, így ez a hallgatólagos megoldás a jelek szerint nem működik. Most 84 orvos aláírásával egy levelet küldtek a főigazgatónak, amelyben kérték a bérfeszültség rendezését, azaz a baleseti sebészi bér altatóorvosi szintre emelését, valamint a kórházban uralkodó áldatlan állapotok felszámolását. Az igazgatóság azonban ebbe nem ment bele, hivatkozva a komoly adósságállományra - amely már márciusban elérte a csaknem 2,5 milliárd forintot -, sőt takarékoskodásra és a műtétek számának növelésére hívta fel a figyelmet. A baleseti sebészek erre a válaszra válaszul felmondták az önként vállalt túlmunkát és ígéretet tettek arra is, hogy az eddig hallgatólagosan elnézett szabálytalanságokban a továbbiakban nem fognak részt venni. Szakítanak például azzal a hagyománnyal például, hogy az ÁNTSZ szabályokkal szemben úgy látnak el betegeket a járóbeteg-ambulancián, hogy oda nincs nővér beosztva. Az intézet a 80-as évekbeli alapításakor és még sokáig rendkívül modern és világszínvonalú volt mind eszközparkban, mind tudásállományban - emlékeztet a portál - mára  azonban lepusztult, elrohadt.  
Szerző

Nem masírozhatnak szélsőséges "rendfenntartók" a romatelepeken

Publikálás dátuma
2019.05.03. 12:18
Korábban a Magyar Gárda vonult demonstratív jelleggel
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A Kúria is kimondta, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására.
A Kúria ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges politikusok közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket - közölte a TASZ. Az ügyben született döntések lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására. A TASZ 2016 márciusában fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), miután a tiszavasvári önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója nevű egyesülettel, valójában két közismert, szélsőséges politikussal: az akkor érpataki polgármester Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyulával. A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő „bejárások”, ellenőrzések zajlottak a szegregátumok területén, esetenként éjszaka is. (A 2016 februárjában kezdődött együttműködés egyébként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal utasítására három hónapon belül meg is szűnt.) A TASZ kérelmére az EBH 2017 májusi határozatában megállapította, hogy a tiszavasvári önkormányzat támogatásával és részvételével zajlott „bejárások” alkalmával zaklatták a cigánytelepek lakóit, és ezzel az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az EBH az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeni hasonló jogsértéstől, 300 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a határozat nyilvános közzétételét. Az EBH döntését a tiszavasvári önkormányzat megtámadta a bíróság előtt. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. december 8-i jogerős ítéletével elutasította az önkormányzat keresetét.  Tiszavasári vezetése azonban továbbra sem fogadta el a döntést, annak felülvizsgálatát kérte. A Kúria rendben találta az eljárást és egyetértett a döntéssel is. A Kúria kimondta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a zaklatás az önkormányzat mint a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett zajlott az önkormányzat tudtával és így beleegyezésével. A Kúria rámutatott, hogy “az egyes jogsértések tekintetében szükséges intézkedések megtétele nem járhat egyúttal zaklató magatartással, megfélemlítő, megalázó bánásmóddal együtt.” “A hatóság és a bíróságok döntése azért fontos és előremutató, mert gátat szabhat annak, hogy önkormányzatok a roma integráció címszava alatt, valóságos esélyteremtés helyett szélsőségesek közreműködésével megfélemlítsék, megregulázzák a mélyszegénységben élőket” - mondta el Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője.
Szerző

Kamerák előtt lakoltatták ki Bíró Icát a végrehajtók (videó)

Publikálás dátuma
2019.05.03. 11:16
Bíró Ica megafonba kiabálva tiltakozik a szerinte jogsértő kilakoltatás ellen
Fotó: Facebook/ Mérce
Lejárt a kilakoltatási moratórium, az egykori fitneszsztárhoz rendőri biztosítással érkeztek meg a végrehajtó emberei.
Május harmadikán, pénteken Bíró Ica fitneszedzőhöz látogattak el a végrehajtók XII. kerületi házához hogy utcára rakják és lefoglalják ingóságait – írja a Mérce, ami élőben követte a felkavaró jeleneteket. Az eljárást civil aktivisták élőlánccal próbálták akadályozni, de a rendőrök egyenként kivittek mindenkit az udvarról – eközben kisebb dulakodás is kialakult. A rendőrség technikusa végül fúróval törte fel a lakás ajtaját, és megkezdődött az ingatlan kiürítése is.
A lakáselkobzási végzésről tavaly számolt be Facebook-oldalán Bíró, még a moratórium kezdete előtt, akkor úgy nézett ki, még tél előtt kilakoltatják: „Kedves barátaim! A deviza kifosztás miatt a végrehajtó úr kilátásba helyezte, hogy még a kilakoltatási moratórium előtt, november 15. előtt, családostól az utcára teszi  Bíró Icát és a lányát! Nem tudom pontosan mikorra tervezi, de perceim meg vannak számlálva, pedig mindenki, még a végrehajtók is tudják, hogy embertelen, jogtalan, kisemmiző és főbűn a devizások életének és vagyonának, ilyen módon való elrablása. A szüleim és az én életem munkájával megkeresett otthonunkat a 12. kerület Trencséni utca 34. szám alatti házat, egy off-shore és adóspecialista ügyvéd licitálta el féláron. Ügyes és gazdag ember, aki a jogi tudását, nagy haszonnal tudta kamatoztatni, más kárára jól járni, fura opció, örülhet, ha tud a mi otthonunkban” A lakáselkobzással végül megvárták a kilakoltatási moratórium végét, az esemény megakadályozása érdekében a helyszínen szimpatizánsok teherautókkal állták el a ház előtti utcarészt, megjelent Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője, devizahiteles jogvédők, aktivisták, Bíró ügyvédje, valamint rajtunk kívül több hagyományos és online média képviselői.
Bíró ügyvédje, Ravasz László szerint európai és magyar jogba ütközik földönfutóvá, hajléktalanná tenni családokat olyan szerződések miatt, melyek „jogilag semmisek”. A lapnak nyilatkozva emlékeztetett arra is, a környező országokban a devizahitelesek már pert nyertek a bankok ellen, a devizahiteleket semmissé tették. Bíró Icát péntek délután másik ingatlanjából is kilakoltatják, ezzel kapcsolatban Ravasz elmondta, hogy Bíró mindkettőre felvett hitelt, mégpedig oly formában, hogy egy hitel fedezete több ingatlan, ami egyáltalán nem szokatlan a devizahitelek esetében. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.03. 21:41