Orbán oligarchája miatt nem lesznek kampányplakátok az ország nagy részén

Publikálás dátuma
2019.05.03. 14:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az áramszolgáltatók egy hatalomközeli reklámcég mögé bújva akadályozzák meg, hogy az ellenzék plakátolhasson a villanyoszlopokon.
Az ország oszlopainak kétharmadán tuti nem lesznek választási hirdetések – és a fővárosban is meglepően kaotikus a helyzet. Ez leginkább az ellenzéket szomorítja, az oppozíció pártjai ugyanis más közterületi hirdetési felületen alig tudnak megjelenni. Ráadásul úgy tűnik, törvényi gátja nem lenne a politikai plakátolásnak, az ellenzék azért bukja ezt a lehetőséget mert a történet piaci szereplői úgy gondolják: jobb a "kormányzati békesség". Az előzményekről röviden annyit, hogy a közelmúltban változott szabályok szerint a közmű-cégek oszlopait akkor lehet politikai hirdetésekkel színesíteni, ha ezt a tulajdonos írásban engedélyezte. És itt van a kutya elásva. A Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. bevállalta a plakátokat, és közzétette, hogy milyen feltételekkel engedélyez – a dolog szépséghibája annyi, hogy a társaság legfeljebb az ország oszlopainak egyharmada fölött diszponál. A magánkézben lévő cégek egyöntetűen egy hirdetési ügynökségre mutogatnak. 
A kormány üzenetei az oszlopokon
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A maximális plakátlefedettség érdekében az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, a DK, a Momentum, az LMP és a Magyar Liberális Párt közös levélben fordult a legnagyobb hazai áramszolgáltatókhoz (például az E.ON Hungária Zrt.-hez, az ELMŰ Nyrt.-hez, és ÉMÁSZ Nyrt.-hez). Az ellenzék azt a választ kapta, hogy mindegyik oszlopot az Esma Zrt. vette bérbe, így a reklámcég dönt a politikai plakátolásról. Ezután az Esma kapott az MSZP-től egy kérést, amit azzal a kifogással hárított, hogy az oszloptulajdonosokkal kötött szerződésekre tekintettel nem áll módjában oszlophasználati engedélyt/ajánlatot adni – így az ország villanyoszlopainak nagy részén nem lesznek politikai plakátok. (Megjegyzendő: fideszes hirdetések sem, ugyanis a szabályok szerint a szolgáltatók vagy mindenkinek engedélyezik azonos feltételekkel a plakátolást, vagy egyiknek sem. Igaz, a kormánypárt ezt a felülethiányt meg sem érzi, hiszen a médiában a hatalom túlsúlya háromnegyedes.) Hogy a kontraktus milyen esetleges tiltó kitételt tartalmaz, arról a reklámcég és áramvállalatok egyike sem beszél. Azt mindenképp érdemes megemlíteni, hogy az Esma Zrt.-t egy 2015-ös tulajdonváltás után az Orbán-oligarchák közé sorolt Garancsi István érdekeltségébe került. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az oszlopok egy részéről egyszerűen nem lehet tudni, ki a gazdája. Jó példa erre Budapest. A fővárosban akadnak olyan oszlopok, amelyek fele részben az ELMÜ-höz, fele részben az önkormányzat tulajdonában lévő BDK Kft. tulajdonában van. És ezeken jelentek is meg Fidesz-plakátok, ugyanis az ELMŰ (lásd: fenn) hárítja a politikai plakátokat, a BDK Kft. viszont engedélyezi. Csakhogy egy csomó oszlopnak nem az áramszolgáltatók és nem a BDK Kft. a gazdája, hanem például önkormányzatok. De a tulajdonos kilétét nem könnyű kideríteni – az MSZP például több konkrét oszlop „birtokviszonyaira” rákérdezett azoknál az önkormányzatoknál, melyek területén a pózna állt, ám választ nem kapott. Így viszonylag nehéz engedélyt szerezni, következésképpen a szocialisták azt szorgalmazzák, hogy legyen egy nyilvános oszlopkataszter.
Szerző

Merkel és a német kereszténydemokraták nem kérnek Orbán szélsőjobboldali álmaiból

Publikálás dátuma
2019.05.03. 13:42

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Angela Merkel kancellár mellett a CDU új elnöke is leszögezte: szó sem lehet arról, hogy Salvini-féle radikális jobboldali szövetséggel egyezkedjenek.
Hiába akarja a szélsőjobb sodrásába vinni Néppártot Orbán Viktor, egyre többen utasítják vissza egyértelműen törekvését, azt, hogy Néppártot összeházasítsa a Salvini szélsőjobbos pártcsaládjával, a Népek és Nemzetek Európai Szövetségével (EAPN) .
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a nigeri látogatáson résztvevő Angela Merkel határozottan elutasította Orbán Viktor követelését, kijelentve, hogy semmiféle együttműködés nem jöhet létre a szélsőjobbos pártokkal a választás után – egyben teljes támogatásáról biztosította Manfred Webert az EPP csúcsjelöltjével, aki korábban  ugyanígy foglalt állást. A kancellár emlékeztetett arra is, hogy az EPP egyelőre jegeli a Fidesz tagságát. 
Nem kér a közeledésből a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer sem, aki Angela Merkelt váltotta a pártelnöki tisztségben. Mint az MTI írja, a politikus német hírportálokon idézett nyilatkozatában hangsúlyozta , hogy 
„ha Orbán még inkább eltávolodik az EPP-től, nem lesz visszaút számára és a Fidesz számára.”

Annegret Kramp-Karrenbauer hozzátette: a spanyolországi parlamenti választások eredménye is mutatja, hogy a közeledés a jobboldali populistákhoz „teljes tévút”. 
Orbán Viktor csütörtökön Budapesten találkozott Matteo Salvinivel, a Liga elnökével; közös sajtótájékoztatójukon arról beszélt, hogy meghatározó tényező, ki az, aki a bevándorlást támogatja, és ki az, aki ellenzi.  Orbán teóriája szerint az EPP-től balra eső pártok a bevándorlás mellett vannak, az attól jobbra lévő pártok pedig - köztük a Salvini által alapított Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) - ellenzik azt. A magyar miniszterelnök szorgalmazta, hogy az EPP legyen nyitott az együttműködésre a tőle jobbra álló pártokkal - például a Ligával -, mert szerinte Európának bevándorlásellenes politikai erők szövetségére van szüksége.
Szerző

A Kúria szerint Tiborcz István nem közszereplő, nem lehet akárhogy kérdezni

Publikálás dátuma
2019.05.03. 13:16
Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István
Fotó: Népszava
Bár állami megbízásokból gazdagodott és a Parlamentben is megjelenik, Orbán Viktor veje egyből magánemberré válik, ha az utcán találják meg az újságírók.
Jogsértő volt, hogy a (még kormánykritikus) Hír TV videót tett közzé arról, ahogy a Célpont műsor riportere 2016-ban az utcán faggatja Tiborcz Istvánt - így döntött a Kúria, a Tiborcz és a 444.hu között zajló személyiségi jogi perben. A döntésről maga a hírportál számol be, felidézve, hogy a kérdéses felvétel akkor készült, amikor a Célpont stábja a kastélyvásárlások mögötti céghálót próbálta felfejteni, nem sok sikerrel. Hiába mentek el a vidéki helyszínekre, telefonáltak a céges elérhetőségeken, küldtek emailt a kérdéseikkel, senki nem akarta elárulni nekik, pontosan kihez vándorolnak a mesés kastélyok. Így aztán a stáb egyszer csak beállított az egyik érintett ingatlanos vállalkozás budapesti címére, ahol az iroda előterében a legnagyobb meglepetésükre Tiborcz Istvánba botlottak, mielőtt elhajtották őket. A ház előtt az utcán várakozva észrevették, hogy Tiborcz éppen távozik az épületből, a riporter utána szaladt, az operatőr pedig távolabbról vette, hogy a miniszterelnök veje mit és hogyan válaszol a neki feltett kérdésekre. 
Az ügyben úgy vált érintetté a 444.hu, hogy egy cikkben megosztották a Hír TV felvételeit, ezért pedig Tiborcz jogi képviselete beperelte őket. A Kúria szerint az, hogy közzétették a beszélgetésről készült felvételt, sértette Tiborcz István személyiségi jogait, azon belül is a képmáshoz és a hangfelvételhez fűződő jogát. Az ítélet lényege három pontban foglalható össze:
• Tiborcz István nem közszereplő, magánemberként szólították meg az utcán, és bár egy átlagembernél jobban, a közszereplőkhöz hasonlóan kell tűrnie a média figyelmét, de csak keretek között, a célpontos anyag pedig túlment ezen; • A Célpont videója titkosan, súlyosan visszaélésszerűen készült, mivel az érintett személy [Tiborcz] nem számolhatott azzal, hogy megnyilvánulása nyilvános kritika tárgyát képezheti, és nem volt abban a helyzetben, hogy a felvétel elkészítéséhez és felhasználásához való hozzájárulásról döntsön; • Tiborcz nyilatkozata az utcán rögtönzött riportban semmilyen többletinformációval nem szolgált a riporter kérdésével érintett közérdeklődésre számot tartó témához, és nem volt nélkülözhetetlen a műsor hitelességéhez.
A lap figyelmeztet arra is, hogy a köztudatban Tiborcz bizony közszereplőnek számít. Hiszen • ő a miniszterelnök lányának férje, • az ország egyik leggazdagabb vállalkozója, • aki vagyonának egy részét állami megbízásoknak köszönhetően szerezte, • aki rendszeresen vesz részt politikai eseményeken, • és szerepel saját elhatározásából üzleti ügyeivel és magánéletével is a nyilvánosságban. Közügynek számít az is, hogy korábbi cége, az Elios 13 milliárd forint értékben használt fel úgy uniós támogatásokat a botrányos közvilágítási tendereken, hogy a kormány később nem is próbálkozott a forrásfelhasználás számlás igazolásával – inkább vállalták, hogy a 13 milliárdos költség az államkasszát, az adófizetők befizetéseit terhelje. Nem mellesleg, Tiborcz István Bahreinben feleségével, Orbán Ráchellel tartott akkor is, amikor –  ki tudja miért – a miniszterelnök témában semmilyen felhatalmazással nem rendelkező lánya tárgyalt a bahreini energiaügyi miniszterrel, a két állam gazdasági közeledéséről.
Nem nagyon életszerű az ítéletnek az a része sem, ami az utcán magánemberként sétáló Tiborcz Istvánról szól, akit nem nyilvános szereplése közben kérdezett az újságíró -jegyzi meg a 444.hu.  A miniszterelnök veje (és nem csak ő) ugyanis a Magyarországon dolgozó újságírók számára elérhetetlen figura. A NER krémjével nem lehet „csak úgy” beszélni, nem válaszolnak a nekik mondjuk e-mail-ben feltett kérdésekre, a nyilvános rendezvényeken is gondosan elszeparálják őket, 100-ból 99 újságírónak egyszerűen esélye sincs olyan fizikai közelségbe kerülni velük, hogy egyáltalán feltehessenek egy kérdést. 
Tehát a Hír Tv riportere sem azért kérdezi Tiborczot az utcán, mert direkt ott szeretne, hanem mert nincs más választása.

Ráadásul a stáb aligha sértette aránytalanul Tiborcz magánszféráját, nem a lakásába befotózva, vagy a gyerekei bölcsődéjénél faggatták, hanem az utcán, amikor kijött az irodájából.
Ha a Kúria azt mondja – márpedig azt mondja –, hogy a sajtó nem rohanhat oda Tiborcz Istvánhoz az utcán, hogy a vagyonosodásáról kérdezze, és adhatja le az erről készült felvételt, akkor ezzel azt mondja ki, hogy gyakorlatilag nem lehet kérdezni a vagyonáról Tiborcz Istvánt – véli a portál Az már csak hab a tortán, hogy Tiborczot egyébként az ügyben Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája képviselte, a bírósági ítéleten maga Bajkai szerepel ügyintézőként. Őt tartják a legesélyesebbnek igazságügyi miniszternek, miután a májusi EP választás után Trócsányi László uniós biztos lesz. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.03. 13:23