Az ország oszlopainak kétharmadán tuti nem lesznek választási hirdetések – és a fővárosban is meglepően kaotikus a helyzet. Ez leginkább az ellenzéket szomorítja, az oppozíció pártjai ugyanis más közterületi hirdetési felületen alig tudnak megjelenni. Ráadásul úgy tűnik, törvényi gátja nem lenne a politikai plakátolásnak, az ellenzék azért bukja ezt a lehetőséget mert a történet piaci szereplői úgy gondolják: jobb a "kormányzati békesség".
Az előzményekről röviden annyit, hogy a közelmúltban változott szabályok szerint a közmű-cégek oszlopait akkor lehet politikai hirdetésekkel színesíteni, ha ezt a tulajdonos írásban engedélyezte. És itt van a kutya elásva.
A Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. bevállalta a plakátokat, és közzétette, hogy milyen feltételekkel engedélyez – a dolog szépséghibája annyi, hogy a társaság legfeljebb az ország oszlopainak egyharmada fölött diszponál. A magánkézben lévő cégek egyöntetűen egy hirdetési ügynökségre mutogatnak.
A maximális plakátlefedettség érdekében az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, a DK, a Momentum, az LMP és a Magyar Liberális Párt közös levélben fordult a legnagyobb hazai áramszolgáltatókhoz (például az E.ON Hungária Zrt.-hez, az ELMŰ Nyrt.-hez, és ÉMÁSZ Nyrt.-hez). Az ellenzék azt a választ kapta, hogy mindegyik oszlopot az Esma Zrt. vette bérbe, így a reklámcég dönt a politikai plakátolásról.
Ezután az Esma kapott az MSZP-től egy kérést, amit azzal a kifogással hárított, hogy az oszloptulajdonosokkal kötött szerződésekre tekintettel nem áll módjában oszlophasználati engedélyt/ajánlatot adni – így az ország villanyoszlopainak nagy részén nem lesznek politikai plakátok. (Megjegyzendő: fideszes hirdetések sem, ugyanis a szabályok szerint a szolgáltatók vagy mindenkinek engedélyezik azonos feltételekkel a plakátolást, vagy egyiknek sem. Igaz, a kormánypárt ezt a felülethiányt meg sem érzi, hiszen a médiában a hatalom túlsúlya háromnegyedes.)
Hogy a kontraktus milyen esetleges tiltó kitételt tartalmaz, arról a reklámcég és áramvállalatok egyike sem beszél. Azt mindenképp érdemes megemlíteni, hogy az Esma Zrt.-t egy 2015-ös tulajdonváltás után az Orbán-oligarchák közé sorolt Garancsi István érdekeltségébe került.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az oszlopok egy részéről egyszerűen nem lehet tudni, ki a gazdája. Jó példa erre Budapest. A fővárosban akadnak olyan oszlopok, amelyek fele részben az ELMÜ-höz, fele részben az önkormányzat tulajdonában lévő BDK Kft. tulajdonában van. És ezeken jelentek is meg Fidesz-plakátok, ugyanis az ELMŰ (lásd: fenn) hárítja a politikai plakátokat, a BDK Kft. viszont engedélyezi. Csakhogy egy csomó oszlopnak nem az áramszolgáltatók és nem a BDK Kft. a gazdája, hanem például önkormányzatok. De a tulajdonos kilétét nem könnyű kideríteni – az MSZP például több konkrét oszlop „birtokviszonyaira” rákérdezett azoknál az önkormányzatoknál, melyek területén a pózna állt, ám választ nem kapott. Így viszonylag nehéz engedélyt szerezni, következésképpen a szocialisták azt szorgalmazzák, hogy legyen egy nyilvános oszlopkataszter.
