Hányszor érezheti egy nő alkalmatlannak magát az anyaságra? A táplálási nehézségek és az anyatejversenyen elszenvedett csúfos vereség idején. A megsemmisítő pillanatban, amikor a kórházi orvos az esést követő napon lesajnálóan figyelmeztet: a beütött fej és a gyors elalvás minden bizonnyal agyrázkódást jelzett. Az óvodai farsangon, amikor a többiek otthon, kézzel készített káprázatos és kreatív jelmezben érkeznek, az ő gyerekének arcán kigyúló szégyenpírt viszont a kísértetjelmeznek kikiáltott lepedőnek kell lepleznie. Az iskolai sütivásáron, amikor a gyönyörűen megkomponált, finom házi készítésű sütik között egyedül az ő meggyespitéje rontja az összképet. Hosszan lehetne sorolni a rengeteg kudarcélményt, amelyek a „nem vagyok jó anya” szorongását okozzák. Mert a legtöbb nő bizony nem felel meg az ideális anya médiából sugárzott és szép lassan önkéntelenül magáévá tett képének.
Hadas Krisztina nyugodtan vállalhatná az idealizált anyakép elleni kampány arcának szerepét, ahogy hét évvel ezelőtt valójában meg is tette az Egy tökéletlen anya naplója című könyvével. Televízióriporterként 2013 óta a Jön a baba című dokureality-sorozattal kalauzol a valódi való világba. Nem engedte el a széria szereplőit, évekkel később újra találkozott tizenegy anyával, és folytatta tizenegy család történetét. Az Anyasorsban olvasható sztorikban többek között kapcsolatok tönkremeneteléről, kivándorlásról, itt anya, ott gyerek betegségéről, szülés utáni depresszióról, lakásotthont gyerekével együtt segítő nőről ír. Sorsukon keresztül pillanatfelvételeket kapunk a 2016 utáni magyar társadalomról is, képeket, amelyek nem túl hízelgőek. Az empátiával, olykor a kívülálló tisztánlátásával bíró szerző sem bújik szereplői mögé: saját sztorijai, karakteres véleménye, öniróniával viselt anyai tökéletlensége is helyet kap a könyvben.
Az azonban kiderül, hogy hiába minden ember egy mese, nehéz úgy választani érdekes szereplőket, hogy a hétköznapi olvasók is magukra ismerhessenek. A tizenegy nő megtépázott élete nem elég átlagos ahhoz, hogy egy szerencsésebb sorsú, de a mindennapokkal szintén küzdő anya azt érezhesse: ez róla is szól. Mint ahogy a 252. oldal utolsó soráig jutva némi hiányérzetet is hagy maga után a kötet. A kínlódások, bajok és kudarcok mellett kevés teret kap az, ami talán kevésbé izgalmas, túlságosan természetes és nagyon egyszerű: anyának lenni öröm.
***
Hadas Krisztina: Anyasors
A Jön a baba szereplői tovább mesélnek
Bookline, 2019. 252 oldal
