Cs. Rózsikát lefújták

Publikálás dátuma
2019.05.04. 12:30
Nagy Kriszta Tereskova x-T piros festékkel fújta le plakátja inkriminált részeit
Fotó: FMC
Mai magyar mese, avagy Nagy Kriszta Tereskova és a reklámetika találkozása a Szövetség utcában.
Éppen 20 éve, hogy egy fiatal képzőművész 1998 novembere és 1999 márciusa között egy példányban óriásplakátot állított ki a Lövölde téren. A Kortárs festőművész vagyok felirat mellett a művész, Nagy Kriszta állt fehérneműben, azt (is) üzenve, hogy ekkor már nem elég, ha hiteles művész, ezt be is kell vinni a köztudatba. „Nyolc éve még nem volt piaca a kortárs művészetnek, csak kevés, szánalmasan működő galéria létezett, ahol egy-két férj eljátszhatta anyunak, hogy galériatulajdonos. Állítom, hogy a hülye tévészerepléseimnek is köze van ahhoz, hogy beindult a piac. Közben komolyan vettek, mint művészt, beírtam magam a művészettörténetbe, és fontos dolgokról is beszéltem, valószínűleg ezért nem lettem Kiszel Tünde, aki nem csinál semmit, és a médiaszereplései csak a médiaszerepléseiről szólnak” – nyilatkozta erről 2007-ben a Magyar Narancsnak. 2019. május 2-án aztán Nagy Kriszta Tereskova x-T újra ott állt az óriásplakátján és mellette. A hetedik kerületi Szövetség utcában állunk a plakát előtt, hogy az újságírók és fotósok megörökíthessék, ahogy a művész az óriásplakátján lefújhassa azokat a részeket, amelyeket az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottsága nem engedélyezett. Az történt ugyanis, hogy az idén Régi és új álmok címmel, május 25-én kezdődő szentendrei Art Capital kortárs művészeti fesztivál egyik kiállítójaként elkészítette a húsz évvel ezelőtti Kortárs festőművész vagyok mai parafrázisát, Csipke Rózsika halott címmel. (Nagy Kriszta Tereskova azonos című, helyspecifikus tárlata majd a szentendrei MűvészetMalomban lesz látható.)
Az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottsága viszont úgy találta: az alkotás közzététele sértené a Magyar Reklámetikai Kódexet, mivel a vizsgált reklámnak azon kívül, hogy egy mesehősre utal és a szexualitást hangsúlyozza (lenge öltözék, nemi szervhez érő kéz, mi egyéb), további, azonosítható üzenete nincs. A Bizottság álláspontja szerint a reklám a mesehősre utalással a gyermekek figyelmének felkeltésére alkalmas és ezen kívül kizárólag szexuális tartalmú képi üzenetet mutat, ami így öncélú, a botránykeltésen kívül más értelmezhető üzenete nincs. A gyermekek és a szexualitás öncélú összekapcsolása, a figyelemfelkeltéshez a szexualitást felhasználó és a gyermekeket indokolatlanul bevonó módja pedig nem etikus reklámozás és így nem is elfogadható.
Az Art Capital szervezői tiszteletben tartják a reklámetikai döntést – így Nagy Kriszta Tereskova x-T újabb óriásplakátja nem kerül majd ki köztéri plakáthelyekre. Ugyanakkor egyetlen példánya, mint egyedi műalkotás a 7. kerületi Szövetség utca 19. melletti plakáthelyen mégis kikerült, hogy az összegyűlt sajtómunkások előtt a művész a megváltozott korszellemnek megfelelően átalakíthassa azt. A rögtönzött sajtóeseményen Gulyás Gábor, az Art Capital főkurátora röviden azt is elmondta, hogy a Csipke Rózsika halott projekt ugyan a május végén kezdődő Art Capital fesztivál egyik kiállítása lesz, ami – különösen a történtek fényében – újabb értelmezést nyert, és azzal adta át a szót Nagy Krisztának, hogy ezt az egyedi plakátot is projekt részének és műalkotásnak is tekintik, amit csak egy valaki módosíthat: a művész.
Nagy Kriszta Tereskova x-T pedig módosította. Előbb beszélt a halott Csipke Rózsikáról, aki egy nyomasztó álma után született meg, amiben hiába ébred fel száz év múlva, a fehér lovon érkező hercegek sehol sincsenek. Pontosabban már csak csontváz alakban talál rájuk, mert a rózsák közben áthatolhatatlan, gyilkos falat képeztek köré – aztán később belőle is csak a csontváza marad, mert ő sem tud kiszabadulni a kastélyból. (A május végén nyíló kiállításban a rózsaszín ágyán fekvő csontváz Csipke Rózsikát több mint négyezer /mű/rózsa veszi majd körül, illetve választja el sikertelen hercegeitől.) Szó esett még a közerkölcsről is, mint olyanról („… a kezemet sem tarthatom ott… hol is?”), majd elmondta, hogy a reklámetikai értelmezés nyomán ő kénytelen kiskorúvá módosítani Csipke Rózsikát, aki így csak Cs. Rózsika 16 éves lesz. 

Tényleg ilyen világban élünk

Publikálás dátuma
2019.05.04. 10:30
Aaz Index munkatársának képe a hír, eseményfotó kategória harmadik díját kapta
Fotó: Huszti István
Életünk, mindennapjaink gyakran elhallgatott kérdéseit feszegetik idén is a Magyar Sajtófotó Kiállítás képei.
Rabszolgatörvény, #metoo, a Magyar Nemzet utolsó napja, medvekrízis Székelyföldön – néhány téma, amelyektől napokig hangos volt a hazai sajtó az elmúlt év során. Néhány nap, óra vagy pillanat, amely megelevenedik előttünk a 37. Magyar Sajtófotó Kiállítást szemlélve. A Capa Központban kiállított négyszáz pályamű – több mint fele díjazott alkotás – idén is sokszínű, összetett képet kínál az elmúlt év médiában megjelent fotóiból. Emellett olyan képeket is láthatunk, amelyek nem kizárólag a közéleti hírek témakörét érintik. Megjelenik a cigányokat érintő hétköznapi szegregáció, a férfi test jelentésváltozásai, az autizmussal, Down-szindrómával vagy fogyatékossággal élők mindennapjai, a környezetszennyezés vagy a kulturális szokások változatossága is, pozitív és negatív kontextusban egyaránt.
Talán ennyiben más az idei kiállítás a korábbiakhoz viszonyítva: jobban felvillan a szép, a szerethető. De csak annyira, hogy a következő pillanatban újra átvegyék helyét az olyan képsorok, mint a Családok éve képriport, amely egy kilakoltatást dokumentál, vagy a 2018. október 15-én életbe lépett hajléktalanokat érintő törvény kapcsán készült fotók.
A kiállítás az előző évekhez hasonlóan ugyanazokat a kérdéseket teszi fel nekünk: tényleg ilyen világban élünk? Olyan világban, ahol az erőszak és a kiszolgáltatottság mindennapos? Abban a magyar valóságban, ami kicsit mesebelinek, kicsit fanyarnak, de leginkább abszurdnak hat? Ahol megfér a tüntetések romantikája mellett a mindennapi élet harcainak és megaláztatásainak segélykérése? Mikor váltak a hírek kizárólag az erőszak színtereivé? Évről évre hasonló felvetéseket fogalmazzuk meg a képeket szemlélve, majd megyünk tovább és ismét dokumentáljuk őket. Kinek a felelőssége ez? És miért gondoljuk, hogy épp nem a miénk? E kérdésekre nincsenek válaszaink. Még.

*** 37. Magyar Sajtófotó Kiállítás Látogatható május 12-ig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban
„Ha nekünk mennünk kell, Niki is követni fog minket.” Bődey János André Kertésznagydíjas képe
Szerző

Az ENSZ kibukott azon, hogy Magyarország éhezteti a menekülteket

Publikálás dátuma
2019.05.03. 16:33

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Akadt, aki öt napig nem kapott ételt, és a kormány hiába ígérte, hogy változtatni fog ezen a gyakorlaton, nem tette.
Az ENSZ emberi jogi főbiztossága közleményt adott ki, melyben szóvá tette, hogy Magyarország éhezteti az embereket a tranzitzónában, írja a hvg.hu. A szervezet szerint az ételmegvonással a kormány felrúgja a nemzetközi jogi előírásokat és szabályokat. Az ENSZ az egész tranzitzónás megoldást elítéli, mondván nem alkalmas az esetek egyedi megítélésére, egyedül az indokolná a szabadságmegvonást, ha ezzel biztosítani tudná az állam a kérelmek egyedi elbírálását. Most viszont ha elutasítással indít az elbíráló Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH), és ez kiutasítást von maga után, akkor megvonják az ételt a kérelmezőtől, kivéve, ha terhes vagy szoptatós anya. Ez embertelen és ártalmas az egészségre. 2018 augusztusa óta legalább 21 ilyen eset történt, állítja az ENSZ, volt, hogy valaki 5 napig nem kapott ételt. Bár a kormány az Ember Jogok Európai Bíróságának közbelépése után változást ígért a gyakorlatban, a mai napig folytatódtak ezek az incidensek. Azt az érvelését sem fogadja el a világszervezet a kormánynak, hogy a menedékkérők szabadon távozhatnak Szerbia felé, így nem tekinthetőek fogvatartottnak, mert ez kényszerítés, amit az ENSZ nem tud elfogadni.
Szerző