Pozsony egyre jobban teljesít

Publikálás dátuma
2019.05.05. 15:08

Fotó: JIM WATSON / AFP
Szlovákia határidő előtt eleget tesz kötelezettségvállalásának a védelmi kiadások növelésével – közölte Donald Trumppal Peter Pellegrini a Fehér Házban.
A szlovák miniszterelnök szerint országának védelmi költségvetése már 2022-ben el fogja érni a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát. Az atlanti szövetség tagországai két évvel későbbi határidővel tettek erre ígéretet még az előző amerikai elnöknek, Barack Obamának. Trump viszont hivatali idejének kezdete óta éles hangon követeli az európai szövetségesektől és Kanadától, hogy gyorsítsák a felzárkózást. A 2 százalékos célkitűzésnek még csak néhány tagország tesz eleget, és évtizedek óta az Egyesült Államok biztosítja a NATO védelmi összkiadásának zömét, hullámzóan mintegy kétharmadát-háromnegyedét. Szlovákia, azon túl, hogy megfogadja Trump sürgető szavait, ráadásul jelentős részben amerikai hadiipari termékek beszerzésére fordítja a katonai kiadásokra szánt pénzt: tavaly decemberben szerződést írtak alá a Lockheed Martin céggel 14 darab F-16-os amerikai harci repülőgép vásárlásáról, amit a Fehér Ház lakója a Pellegrinivel folytatott pénteki washingtoni megbeszélésén meleg szavakkal méltatott. A szlovák média szerint a 14 repülőgépre szóló megrendelés négyszáz fővel javítja az egyébként is imponálóan javuló amerikai foglalkoztatottsági adatokat. A statisztikák szerint áprilisban 3,6 százalékosra csökkent az Egyesült Államokban a munkanélküliség, amire pontosan fél évszázada – 1969 óta – nem volt példa. Trump és Pellegrini megbeszélésén olyan gazdasági kérdések is szóba kerültek, amelyek jelentőségükben túlmutatnak Szlovákián, és az amerikai-európai viszony fontos témái. Így beszéltek az európai gépkocsik amerikai importjával kapcsolatban Washington részéről felvetett és lebegtetett vámtarifa-emelés, illetve az importkvóták ügyéről. Megállapodásra nem jutottak, de a szlovák kormányfőnek legalább módja nyílt arra, hogy érzékeltesse az amerikai elnökkel, milyen következményekkel járna az amerikai szigorítási tervek megvalósítása. Pellegrini utóbb úgy nyilatkozott szlovák újságíróknak, hogy Trump meglepődött, amikor hallotta tőle, milyen sok gépkocsit állítanak elő Szlovákiában. Az ország az ötödik legnagyobb gépkocsiexportőr az amerikai piacon, ahol különösen kedvelik a Pozsonyban összeszerelt Porsche Cayenne és Volkswagen Touareg típust. Megvitatták az energetika kérdéseit is, és megállapították, hogy mindkét fél ellenzi az Északi Áramlat 2 elnevezésű gázvezeték tervét, amely az orosz gázt a tenger alatt lefektetendő vezetéken juttatná el Németországba. Az amerikai média visszatérő megállapítása, hogy Washington azért szorgalmazza a kelet-közép-európai országokkal a kapcsolatok építését, mert gátat akar vetni a térségben a túlzott orosz és kínai befolyásnak. Az energetikát illetően azonban nem csupán politikai-stratégiai törekvésről, hanem egészen konkrét üzleti érdekekről is szó van – nevezetesen arról, hogy az amerikai cseppfolyósított gáznak (LNG) keresnek piacot Európában. A Trump-Pellegrini találkozó nyomán közzétett beszámolókból az derül ki: Szlovákia ugyanazzal a dilemmával küzd, ami már Andrej Babis cseh miniszterelnök márciusi washingtoni vizitje során is megmutatkozott: szeretne Amerika jó szövetségesének bizonyulni, de az LNG egyelőre túlságosan drága ahhoz, hogy kiváltsa az orosz gázimportot. A szlovák sajtó mindazonáltal felveti: a megfelelő interkonnektorok kiépítésével Lengyelországból – vagy akár Litvániából – érkezhetne az országba amerikai cseppfolyósított gáz. Peter Pellegrini szlovákiai látogatásra hívta meg Donald Trumpot. Ennek konkrét időpontját nem rögzítették, de a pozsonyi Pravda úgy értesült: elképzelhető, hogy az amerikai elnök a nyár végén tehetne eleget a meghívásnak. Trump részt vesz Franciaországban a G7 csoport augusztus 27-én végződő találkozóján, majd a tervek szerint 31-én Lengyelországba utazik, hogy ott másnap jelen legyen a második világháború kirobbanása nyolcvanadik évfordulója alkalmából tervezett megemlékezésen. A két időpont között, augusztus 29-én emlékeznek meg Szlovákiában az 1944-es antifasiszta Szlovák Nemzeti Felkelésről, és nem kizárt, hogy az amerikai elnök ebből az alkalomból útba ejti Szlovákiát. Ezt az elképzelést látszik alátámasztani az is, hogy már a Pellegrini washingtoni látogatását bejelentő amerikai közlemény is úgy fogalmazott: a vizitre a csehszlovák „bársonyos forradalom” 30. valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 75. évfordulójának esztendejében kerül sor. 

Rakétaeső hullott Izraelre - Netanjahu a masszív támadások folytatását rendelte el

Publikálás dátuma
2019.05.05. 13:14

Fotó: MAHMUD HAMS / AFP
A gázai övezetet uraló szélsőséges Hamász a támadásokkal megpróbálja kihasználni, hogy a zsidó állam számára fontos időszak következik.
Több mint hatszáz rakétát lőtt ki Izraelre a hét végén a gázai övezetet uraló radikális Hamász és az Iszlám Dzsihád. A támadások még vasárnap is folytatódtak, négy izraeli veszítette életét, és többen megsebesültek. Nem maradt adós a válasszal az Izraeli Védelmi Erők sem, több mint 260 csapást mértek a terroristákra, melyekben legkevesebb tizenöten életüket vesztették. Hosszú idő után először hajtottak végre úgynevezett célzott gyilkosságot: a Hamász egyik olyan tisztjét vették célba, akinek a feladata az Iránból érkező források kezelése volt. Palesztin híradások szerint egy terhes anya és gyermeke is meghalt a légicsapásokban, az izraeliek szerint azonban valójában egy rosszul indított rakéta végzett velük. A török Anadolu hírügynökség is azt állította, találat érte az épületet, melyben irodájuk működik. Vasárnapra a támadások intenzitása valamelyest csökkent, az izraeli hadsereg azonban így is erősítést küldött az övezet határára, Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig elrendelte, hogy folytassák a gázai terroristák elleni masszív támadásokat. A heves harcok kirobbanásának nem volt kifejezett kiváltó oka. Közvetlen előzménye csupán annyi volt, hogy pénteken egy palesztin orvlövész meglőtt és megsebesített két izraeli katonát az övezet határánál, mire az izraeli légierő két áldozatot követelő válaszcsapást hajtott végre. Az effajta esetek azonban koránt sem példa nélküliek a blokád alatt álló gázai övezetnél. Az ENSZ nemrégiben közzétett jelentése szerint 2018. március 30-tól az év végéig 183 palesztin tüntetővel végeztek és több mint hatezret megsebesítettek éles lőszerrel, miközben egy izraeli katona is meghalt, három másik pedig megsérült. Egyszer már idén márciusban rakétáztak is Gázából, ám akkor az ütésváltást egyiptomi közvetítéssel gyors tűzszüneti megállapodás követte. Elemzők egyetértenek abban, hogy a támadások sokkal inkább annak köszönhetőek, hogy a Hamász „vérszagot kapott”. Izraelben ugyanis a következő hetekben három fontos esemény várható. Jövő héten tartják az úgynevezett emlékezés napját, melynek során az elesett katonák előtt tisztelegnek. Ezután következik az Izrael Állam megszületését ünneplő függetlenség napja, amelyet a palesztinok hazájuk elvesztésének gyásznapjaként tartanak számon. Végül május 14-18-ig az egész világ az országra figyel majd, Izrael ad otthont ugyanis az idei Eurovíziós Dalfesztiválnak, amelyre rengeteg külföldi turistát is várnak. A terrorszervezet tehát jó alkupozícióban van: ha az izraeliek nem akarnak rakétatűz alatt ünnepelni, és folyamatos szirénázás mellett megrendezni a világ egyik legnagyobb dalversenyét, akkor gyorsan megegyezésre kell jutniuk. A Hamász valószínűleg semmi mást nem akar, csak több pénzt, szabadabb hozzáférést a Katar által felajánlott forrásokhoz. Az övezet gazdasági ugyanis romokban van, a humanitárius katasztrófa szélén táncol: a munkanélküliség már 50 százalék körüli, – a fiatalok körében még magasabb – az áram – és vízellátás is akadozik.

A Vaskupola sem véd meg mindentől

Az Izraelre kilőtt rakétáknak csak elenyésző aránya ért célba, hála az izraeli Vaskupola nevű elhárítórendszernek. Azonban ez sem véd meg mindentől: mint arra a Jerusalem Postnak nyilatkozó szakértők rávilágítottak, ha túl közelről, néhány kilométerről indítják a kilövést, a rendszernek nincs ideje reagálni. Ráadásul ha a számítások szerint a lövedék lakatlan területre hullana, akkor nem is fog beavatkozni, ritkán azonban előfordulhat, hogy a rakéta így is talál – például egy autót. Rámutattak, hogy az ilyen kezdetleges rakéták kilövése nem sok időt vesz igénybe, főleg ha nem is igazán céloznak velük. A Hamásznak még az előző egyiptomi rendszer segítségéből megmaradt, továbbá saját gyártmányú rakétái lehetnek.

Szerző
Frissítve: 2019.05.05. 19:41

Amerikát puhítja „csapásmérő gyakorlatával” Kim Dzsong Un

Publikálás dátuma
2019.05.05. 11:20
A Japán-tenger felé kilőtt rakétákkal Kim Dzsong Un valójában Amerikának üzent
Fotó: KCNA VIA KNS / AFP or licensors
A szombat reggeli rakétazápor egy hadgyakorlat része volt, amin a phenjani diktátor személyesen is részt vett. Trump értett az erődemonstrációból.
Észak-Korea rakéta-sorozatvetőivel és célra vezethető, harctéri ballisztikus rakétáival "csapásmérő gyakorlatot" tartott szombat reggel - jelentette az ország állami médiája vasárnap hajnalban, csaknem egy nappal a történtek után.  A dél-koreai hadsereg az észlelt katonai tevékenységről rögtön azután számolt be, hogy Észak-Korea a vonszani rakétabázisról kilőtt több rövid hatótávolságú rakétát a Japán-tenger felé, írja az MTI.. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség hozzátette a beszámolójához, hogy személyesen Kim Dzsong Un, az ország vezetője felügyelte a gyakorlatot. Ennek célja "nagy űrméretű, nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvetők és harctéri ballisztikus rakéták működőképességének és találati pontosságának felmérése" volt. Kim Dzsong Un emlékeztette a rakétacsapatok katonáit, hogy "a békét és a biztonságot csak az erő birtokában lehet garantálni".  

Szakértők szerint a rakétagyakorlat szemmel láthatóan gondosan megtervezett lépés volt: nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy az Egyesült Államok legyen rugalmasabb Phenjannal nukleáris tárgyalásaikon,

de nem olyan súlyos, hogy miatta Washington megszakítsa ezeket a tárgyalásokat. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un második, idén februári csúcstalálkozója után ugyanis megrekedtek e tárgyalások amiatt, hogy a felek összekülönböztek egyrészt Phenjan nukleáris leszerelési lépéseinek ütemén, másrészt az amerikai szankciókönnyítések elmaradásán.
Kim Dzsong Un egy tábornok társaságában megtekinti a rakétakilövést
Fotó: KCNA VIA KNS
Mindenesetre Trump amerikai elnök a rakétagyakorlat hírének hallatán ezt írta a Twitteren: "Minden lehetséges ebben a rendkívül érdekes világban, de feltételezem, hogy Kim Dzsong Un teljesen tisztában van Észak-Korea nagy gazdasági potenciáljával, és nem fog tenni semmi olyat, ami megakadályozná ezt, és véget vetne ennek (a fejlődésnek).”

„Azt is tudja, hogy én az ő oldalán állok, és ő nem akarja megszegni a nekem tett ígéretét. Meglesz a megállapodás."

Kim áprilisban azt mondta egy beszédében, hogy hajlandó ismét találkozni Trumppal, ha az amerikai elnök még az év vége előtt tesz Phenjannak egy elfogadható megállapodási javaslatot. Egy elemző szerint ha ez nem történik meg, akkor elképzelhető, hogy Észak-Korea felújítja a kísérleteket nagy hatótávolságú rakétáival. A helyzet azért is fenyegető, mert Északon hamarosan újra úrrá lehet az éhínség, miután a lakossági élelmiszerfejadagokat napi 300 grammra szállították le. A legutóbbi vészhelyzet 3 millió ember életét követelte.   A Reutersnek nyilatkozó katonai szakértő szerint Phenjan szombaton  legfeljebb 500 kilométeren belül bevethető föld-föld rakétákat lőtt ki szombaton; az orosz Iszkander helyi változatának megfelelő ballisztikus rakéták az Egyesült Államokra ugyan nem jelentenek fenyegetést, de Dél-Koreára igen, és eltalálhatnák a kimondottan nagy hatótávolságú rakéták ellen telepített THAAD elhárító rendszer déli indítóállásait is. 
Szerző