Kivágták Magyarország legidősebb erdejét

Publikálás dátuma
2019.05.06. 11:11

Fotó: Gálhidy László / WWF
Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.
A Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában egy védett, nemzeti parki területen álló, 180 éves bükkösben végzett egyhektáros fakitermelést az Egererdő Zrt. állami erdőgazdaság. Magyarország egyik legidősebb, természetvédelmi szempontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott erdejében olyan ritka madárfajok fordultak elő, mint a fehérhátú fakopáncs vagy a kék galamb, emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj példányainak adott otthont. A kitermelt mintegy 600 m3 faanyag – részben éppen a fák igen magas kora miatt – nagyrészt csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának alkalmas.
WWF Magyarország 2016-ban publikált elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt – ami az országos erdőterületnek kevesebb, mint fél ezreléke. 
„Sajnos tény, hogy Magyarország természeti és turisztikai szempontból legértékesebb erdeinek fennmaradása még a nemzeti parkokban, védett területen sem minden esetben biztosított. Az idős erdők felbecsülhetetlen értéket képviselnek, amelyek újbóli kialakulásához több emberöltőnyi idő szükséges”

– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Gálhidy László a farönkök előtt
Fotó: WWF
Hazánk erdeinek mintegy húsz százaléka áll védettség alatt. Nem köztudomású, hogy ezek legnagyobb részét állami erdőgazdaságok kezelik, a nemzeti parki területeken is. Az erdőgazdaságok számára előírt, túlzott mértékű fakitermelési elvárások sajnos évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoznak a természeti értékekben, amelynek mindannyian kárát látjuk. Egyes erdőtípusok – alföldi tölgyesek – idős állományainak a puszta léte is veszélyben van. A magyar társadalomnak nemcsak a faanyagra van szüksége, hanem – megfelelő nagyságú területen – a sértetlenül megőrzött természet egy-egy darabjára is. A védett állami területek kezelését a tájkép, a klíma, valamint az egészségünk védelme érdekében is szükséges lenne új alapokra helyezni.
A WWF Magyarország javasolja, hogy az erdészeti és a természetvédelmi ágazat működéséért egyszerre felelős Agrárminisztérium prioritásként támogassa a védett területek kezelési terveinek kidolgozását, és hozza tető alá nemzeti parki övezeti rendszer 1996 óta függőben lévő kialakítását. Ez biztosíthatná – többek között – a börzsönyi Csarna-völgy háborítatlanságát is. A 2017. év során módosított erdőtörvény természetvédelmi célú korlátozásait minél előbb szükséges helyreállítani – reméljük, hogy ez ügyben az Alkotmánybíróság mielőbbi döntése várható. Javasolják továbbá, hogy az ország erdőterületének alig több mint egynegyed százalékát (2016-ban 6875 hektárt) kitevő, 150 évesnél idősebb erdőkben – azok különleges természetvédelmi értéke miatt – fák kivágására csak természetvédelmi kezelés keretében legyen lehetőség.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 11:44

Meccsek helyett fákat lehet nézni egy osztrák stadionban

Publikálás dátuma
2019.05.06. 10:10
Illusztráció
Fotó: firo Sportphoto/Picture-Alliance / AFP
Ausztria legnagyobb nyilvános művészeti installációját készíti Klagenfurtban Klaus Littmann bázeli művész, aki kereken 300 fával fogja betelepíteni a karintiai város Wörthersee stadionját.
 A szeptember 9-től október 27-ig látható For Forest: the Unending attraction of Nature (Erdőért - a természet végtelen vonzereje) című művészi projektet Max Peintner osztrák képzőművész, építész 1970-ben készült rajza ihlette. A kép egy stadiont ábrázol, ahol a nézők nem futballistákat, hanem sok-sok fát, szinte egy teljes erdőt néznek. Klaus Littmann 30 éve látta először a rajzot, és felvetette az osztrák művésznek, hogy a való életben rekonstruálja azt.
Littmann egy Közép-Európa növényvilágát bemutató erdőt tervez felállítani 12-14 méter magas lombos és tűlevelű fákkal. A projekt kivitelezését Enzo Eneas neves tájépítész fogja felügyelni. A látogatók a lelátókról nézhetik meg majd az erdőt. Az installációhoz szerveznek kiállításokat is a természetről a Karintiai Modern Művészetek Múzeumával és a Klagenfurti Állami Galériával közösen. A projekt lezárultával, a fákat elültetik a közeli köztereken.
Klaus Littmann több mint 80 művészeti projektet valósított már meg, olyan képzőművészekkel dolgozott együtt, mint Christo és felesége, Jeanne-Claude, Tony Cragg, Guillaume Bijl és Cesar.
 A klagenfurti Wörthersee stadiont a 2008-as futball Európa-bajnokságra építették, és azóta sporteseményeknek, koncerteknek, kulturális rendezvényeknek egyaránt helyet ad. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 11:38

Fenntartható és menő: megunt ruhák új élete

Publikálás dátuma
2019.05.04. 11:11

Fotó: FacebookSwappis ReFashion - RuhaForgó
A Svédországból importált ruhacsereprogram, mivel újrahasználaton alapul, fenntartható, ennek köszönhetően olcsó kincslelőhely is.
Szinte minden nő érzi, sőt mondja is néha: még akkor sincs egy felvehető rongya, ha tele van a szekrénye ruhákkal. És, bár sokan fogadják meg egy új ruhadarab vásárlásakor, hogy kidobnak egy régit, kevesen teszik is ezt meg. Ezen a kettős problémán segít a Swappis nevű, ruhacserélős program
Aki a megunt, kinőtt, de jó állapotban lévő ruháit, táskáit, ékszereit a RuhaForgóban leadja, tagságot és kedvezményes vásárlásra jogosító pontokat kap. Az újrahasználatra bocsátott holmikért cserébe féláron válogathat a mások által behozott, megkímélt, sokszor márkás termékek közül. A használtruha-bázis jelenleg egy pesthidegkúti raktárban vásár formájában működik, de ruhát leadni a Grundon is lehet. A kitalálója tervezi a bővülést és a webáruház létrehozását is.
A Swappis nem turkáló, létrehozója, Fritzson-Bajdor Tünde fenntartható divatmárkának tartja. Mint a Népszavának elmondta, azt tapasztalta, az emberek, éljenek bárhol, belefáradtak az „eldobhatóság kultúrájába”, már nem érzik megfelelőnek az olcsón, a „hülyének is megéri”-akciókon megszerzett, majd hamar tönkre is menő termékek használatát.
A fenntartható és újrafelhasználható ruhacsereprogramot Svédországban kísérletezte ki és tette minden szempontból sikeressé. Miután Uppsalában fenntartható fejlődésből diplomát szerzett, több svéd divatcéggel is kapcsolatba került. Az árnyoldalakat és a kihívásokat megismerve úgy döntött, a „forradalom” oldalára áll. Önkénteskedett egy környezetvédelmi egyesület ruhacsere rendezvényén, majd maga is elkezdett ilyeneket szervezni. Olyan kreatívan rendezte be a belvárosi üzletét, hogy sokan nem is vették észre, hogy az használtruhás. Amikor aztán a családja élete több ponton is fordulóponthoz ért, úgy érezte, „lejárt a Svédországra rendelt idő,” tíz év után, 2017-ben hazaköltöztek. 
Bár Svédországban komoly kultúrája van az újrahasználatnak, a Swappis Magyarországon is hamar népszerűvé vált. Tünde szerint azért, mert itt kapnak is, akik adnak. A „nyílt lapokkal játék”, a ruhák láthatósága mellett a személyes és a közösségi médiás aktív kapcsolat is sokaknak szimpatikus. A kategóriánként sorakozó ruhák mellett a berendezés: a feliratok, bábuk azt jelzik: itt „foglalkoznak” a behozott holmikkal. Annyira, hogy Tünde szerint minden ruhának egyénisége és története van, a legtöbbet ismeri és gyakran el is meséli az új tulajdonosnak. 

Miért Swappis?

Az angol csere (swap) szó és a svéd kicsinyítőképző ötvözete. A Svédországban már bevezetett márkanevet a kitalálója itthon sem változtatta meg, csak hozzátette a ReFashion magyar megfelelőjét, a RuhaForgót. 

Az újrafelhasználás a környezet védelme szempontjából fontos, de pénztárcabaráttá is teszi a vásárlást. Az árazást Tünde még „próbálgatja”. Régebben minden darabot külön osztályozott, most kategóriánkénti a díjszabás.

Megéri

A blúzok, a nadrágok, a szoknyák, a blézerek, a mellények, a táskák és az ékszerek is 500 forintba kerülnek, a tagoknak. Csak úgy: üres kézzel betérve a dupláját kell fizetni.

Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 08:15