Hat lemezen Szászcsávás öröksége

Publikálás dátuma
2019.05.07. 11:00

A Fonó gondozásában megjelenő szászcsávási sorozat immár hat albumon mutatja be a magyar zenetörténetben kivételes helyet elfoglaló Maros megyei falu folklórkincsét.
Szánthó Zoltán, a hanglemez-sorozat szerkesztője és producere civilben a Műegyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének docense. Még egyetemista volt, amikor barátai hatására bekerült a táncházmozgalomba, s egyik alapítója lett a BME Kerekes Néptáncegyüttesnek. Azt mondja, a népzenegyűjtéssel „kalandvágyból és a megismerés iránti kíváncsiságból” kezdett foglalkozni. Így jutott el Szászcsávásra, amely „a magyar népi éneklésben teljesen általános egyszólamúság kivételeképpen talán az egyetlen olyan falu, ahol több szólamban énekelnek. Ez a 18. század végén, nyugati egyetemeket megjárt protestáns teológusok által meghonosított templomi éneklés sajátos, folklorizálódott formája.” Szánthó úgy látja, korántsem véletlen, hogy az 1980-as években, Erdélyben még igen aktív hagyományőrző falusi zenészek közül éppen a szászcsávásiak váltak világhírűvé. A több évszázados tradíciót hordozó vonósbandákat 1990 után a legtöbb településen kiszorították a szintetizátoros-gitáros-dobos lakodalmi zenekarok. Ennek következtében szinte mindenhol megszűnt a hagyományok nemzedékről nemzedékre való átörökítése. A falusi muzsikusok gyerekei – ha egyáltalán tanultak zenélni – már valami „korszerűbb” hangszeren kezdtek játszani. Szászcsávás azonban ebben is kivétel: az említett többszólamú énekes tradíció kifejezetten szükségessé tette a vonós muzsikusok jelenlétét, mert ezt a zenét lehetetlen szintetizátorral vagy gitárral kísérni. „Amikor a Ceaușescu-diktatúra összeomlása után a faluban megindultak a rendszeres népzenei gyűjtések, a Szászcsávási Zenekar gerincét adó idősebb zenészek 40 év körüli, életerős, aktív emberek voltak, kiforrott repertoárral és érett technikával. Húsz év körüli gyermekeik nemzedéke pedig teljesen természetesen kapcsolódott ebbe a hagyományba” – írta egy korábbi tanulmányában Szánthó Zoltán.  A Fonó gondozásában megjelenő szászcsávási sorozat első darabja a falusi tánczenei hagyománynak ezt az 1990 körüli állapotát tükrözi. Itt nem a technikai vagy zenei perfekció volt a döntő tényező, hanem az atmoszféra megörökítése. A második és harmadik lemez viszont már stúdiószerű körülmények között, audiofil technikával készült, lehetőséget biztosítva az esetleges hibák kiszűrésére. A széria negyedik darabja a zenekar 1998-as amerikai koncertjének felvétele, amely Live in Chicago címmel már korábban megjelent CD-n. A 2016-ban indított sorozatot a Fonó most két újabb értékes lemezzel bővítette. A Szászcsávási Dalárda című album az 1990-es évek elején, már digitális technikával rögzített kórusfelvételekből gyűjt csokorba 25 tételt. A Szászcsávás Band 6. című CD pedig 1996 és 2007 között készült felvételek segítségével ad keresztmetszetet a falu és közvetlen környékének magyar, román és cigány táncdallamaiból. 

A mikrokörnyezet

A falu Marosvásárhelytől mindössze 30 kilométerre, a Kis-Küküllő folyó völgyében található. Keletről szőlők, délről lombhullató erdőségek veszik körül. Szászcsávást a közeli községközponttól (Mikefalva) 4 km hosszú bekötőúton lehet elérni. Két utcája van: a Nagy utca és a Kis utca. Három részre oszlik: Alszeg, Középszeg, Felszeg. A 2011. évi népszámláláson a falu 917 lakosa közül 591 fő vallotta magát magyarnak.   

Témák
népzene

Újévi lakoma az éhező városban

Publikálás dátuma
2019.05.07. 09:00

Az orosz állami média lejáratási akciója 2 millió megtekintést hozott egy független filmnek a YouTube-on.
Alekszej Kraszovszkij Ünnep című filmje még el sem készült tavaly októberben, amikor a köztévé elnökpárti hírháttér-műsora, a Vesztyi nyegyeli pellengérre állította. Az ürügy az volt, hogy a rendező a sajtóban, jobb műfaji megjelölés híján, vígjátéknak nevezte munkáját, amely a leningrádi blokád alatt játszódik, panaszkodott, hogy fenyegetéseket kap, és kijelentette, a film sorsa fényt deríthet arra, van-e cenzúra Oroszországban. Mindez annyira felbőszítette a politikai propagandától sem idegenkedő műsorvezetőt, Dmitrij Kiszeljovot, hogy hosszú blokkban tette helyre az alkotó nyafogásait, és dokumentumokkal felidézve a leningrádiak szenvedését, figyelmeztette: aki vígjátékot akar csinálni a történelem tragikus, egyben hősies eseményeiből, megérdemelten számíthat a társadalom elutasítására. Ezek után az Ünnep, amely mindenféle állami és egyéb támogatás nélkül, kizárólag az alkotók pénzéből készült el, valahogy nem is jutott el a mozikba. Így Kraszovszkijék számára nem maradt más út, mint az internetes terjesztés. Ami (választható angol felirattal) a mai napig sikeres. És a film ellen felhozott vádakat is eloszlatja. Az Ünnep legfeljebb csehovi értelemben nevezhető vígjátéknak. Humora fájdalmas, és egyáltalán nem a blokád szívszorongató eseményeire, a kitartás hősiességének megkérdőjelezésére irányul. Abszurd alaphelyzetből fakad. Egy privilegizált helyzetben lévő család (a férj titkos hadügyi kutatóintézetben dolgozik) az újév ünneplésére készül. A város éhezik, de ők kaptak egy csirkét, van kenyerük, salátájuk, szalonnájuk, fenyőfájuk. (Kiszeljov persze azt is bizonygatta műsorában, hogy ekkora különbségek nem léteztek.) Ám a gondtalan szilveszterezést megzavarja, hogy a gyerekek vendégeket hoznak – az ostromlott, éhező városból. Anyjuk, aki morgó nagyasszonyként szeret viselkedni, nem tudja, hogyan kezelje a helyzetet. Elszégyelli magát, és ügyetlen magyarázatokat eszel ki privilégiumaikra. Később az apa megrémül: nem találja laboratóriuma kulcsát, úgy érzi, kutatásai az ellenség kémeinek kezébe kerülhettek. Ezernyi szorongás tör elő a szereplőkből, percenként változtatva a helyzetet, az emberi viszonyokat. És kiderül, nem aljas emberekről és tiszta lelkű áldozatokról van szó. Összeköti őket, hogy mindannyian csak élni akarnak a történelem viharában. Ami szakadékot teremt közöttük: az Egyenlőtlenség. Ami békében talán nem is olyan feltűnő, de végveszélyben életről és halálról dönt. Az Ünnep a társadalmi egyenlőtlenségek ellen lép fel, nem kis aktuális töltéssel. Ez zavarhatta igazán az orosz egyenlőtlenség rendszerének elitjét. De a botránykeltéssel csak felerősítették a film üzenetét, és annak társadalmi hatását. A minimalizált vizuális eszközökkel készült, inkább tévéfilmre emlékeztető alkotás alighanem észrevétlen maradt volna a mozikban. De olyan csatornára száműzték, ahol a színészi játéknak köszönhetően művészi értékei kiszikráznak, és közéleti lelket megmozgató élményt nyújt.
Témák
orosz film
Frissítve: 2019.05.08. 11:35

Új fejezet a kultúrharcban: közpénzzel kitömött nemzeti erőközponttá tehetik a Petőfi Irodalmi Múzeumot

Publikálás dátuma
2019.05.07. 08:00
Petőfi Irodalmi Múzeum
Fotó: Google Street View
Új korszakra van szükség a magyar kultúrában, mondta Orbán a 2018-as választás után, és az Emmi ki is dolgozott erre egy alapos előterjesztést.
"Magyarország Miniszterelnöke a 2018-as országgyűlési választásokat és az új kormány megalakulását követően több alkalommal is kifejtette, hogy a magyar kultúrában, kultúrpolitikában új korszakra van szükség" - vezeti fel a kormány újabb terveit egy a hvg.hu birtokába jutott dokumentum, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) készített, és többek közt Kásler Miklós hagyott jóvá. A címe alapján kifejezetten a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) "hosszú távú fejlesztési és működési koncepciójáról" szóló, ugyanakkor ennél jóval továbbmutató dokumentum egy komplex, "nemzeti" jellegű javaslatsorozatot vázol fel, amelyben központi szerepet szánnak a múzeumnak, írja a lap. Káslerék anyaga olyan "új víziót" ismerteti, aminek köszönhetően
a PIM "nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá" válik, sőt azt tűzik ki célként, hogy "közép-európai szinten meghatározó ikonikus helyszínné és szervezőközponttá" váljon.

Az utóbbi idők kormányzati kulturkampfjának egyik csataterévé váló múzeum "erőközponttá" változtatásának fő eszköze a közpénz: 2019-ben PIM költségvetésére fordított 2,9 milliárd forinthoz képest duplájára emelnék a intézményre költött összeget. A felvázolt programra 2020-ban 6,1 milliárd forintot, 2021-ben 5,8 milliárd forintot, 2022-ben pedig 5,4 milliárd forintot irányoznak elő.
Azt is megállapítja az előterjesztés, hogy a PIM "teljesítőképességének határán van". Ezért mindenképpen "radikális fejlesztés szükséges". Ez alatt részben központosított működést, a "feladatok koncentrált átrendezését" és az intézményi feladatkörök, jogosítványok felülvizsgálatát értik. De az előterjesztés kimondja azt is:
a múzeum "ha úgy tetszik: politizáljon. Álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe. Generáljon társadalmi vitákat. Provokáljon ki produktív konfliktusokat"

- sürgeti a dokumentum. Szót ejt továbbá arról, hogy a PIM szélesebb társadalmi közönséget megszólító programok helyszíne lehetne - ezt viszont úgy keretezi, mint az "író-centrikusság", illetve az "író ír írónak" nem részletezett "gyakorlatával" való leszámolást. Egyúttal az előterjesztés feltörekvő kortárs szerzőknek a Magyar Művészeti Akadémia-tagság előtti lépcsőfokká is tenné a múzeumot, illetve - átszabott ösztöndíj-rendszer és kötelező fellépések melletti - inkubátorházává. Ösztöndíjat osztanának a jövőben a 40-60 éves korosztálynak is. Hadat üzen továbbá a német közvetítésnek az irodalomban,valamint
a külföldi szerzők magyarra, magyar szerzők idegen nyelvre történő fordításának koncepciózus összefogását is a PIM feladatául jelöli meg a dokumentum.

Az újságírókra is gondoltak az előterjesztés megalkotói: a PIM-et valamiféle újságíróképzővé tennék azzal, hogy hozzácsapnák a a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t. A jelenleg az Emmi alá tartozó Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. tulajdonában lévő kft célja a "magyar érdekeket szem előtt tartó újságírók" képzése, akik "akik képesek lesznek alakítani, ezáltal jobbá tenni a világot". A javaslat a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea feladatává teszi, hogy intézze az ehhez szükséges rendeletmódosításokat.
A jövőben a központként funkcionáló Károlyi-palotát és a PIM tagintézményeit - az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) a Kassák Múzeum és a Mesemúzeum ingatlanjait - egy rendszerbe szerveznék. Az átalakított erőközpont-inkubátorházba más módon is pezsgőbb életet generálnának: a jövőben ez lenne a székhelye „minden nagyobb írószervezetnek”. Így helyt adna többek közt a Magyar Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, a József Attila Körnek (JAK), a Fiatal Írók Szervezetének (FISZ) is - sorolják. Ez lenne a "PIM-ökoszisztéma".
Az előterjesztésből nem derül ki, hogy mikor kerül a kormány elé, így mikor dönthetnek róla. A hvg.hu azt írja, a szöveg terjedelme miatt még csak be sem tudta mutatni az egészet egyetlen cikkben, és folytatást is ígér.
Szerző