A világon mintegy 300 millió asztmás ember él, számuk 2025-re meghaladhatja a 450 milliót. Magyarországon 300 ezer gondozott asztmás él, de feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség; évente 15-20 ezer új beteget diagnosztizálnak. Súlyos asztmával 15-30 ezer ember él itthon, egy részüknek a korszerű biológiai terápia jelenthet megoldást - hívta fel a figyelmet Tamási Lilla tüdőgyógyász, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese.
Az asztma a légutak tartósan fennálló gyulladásos megbetegedése, amely miatt a légutak beszűkülnek és fulladás, nehézlégzés, köhögés, mellkasi feszülés jelentkezik spontán, gyakran a hajnali órákban vagy fizikai terhelés, sportolás hatására. A beteg életében vannak tünetmentes periódusok is. A betegség kialakulása pontosan nem ismert, de a fő kockázati tényezők közé sorolják a genetikai hajlamot és a belélegzett anyagok kombinációját, amely allergiás reakciókat idézhet elő, vagy irritálhatja a légutakat.
Megfelelő életvezetéssel és a gyógyszerek előírás szerinti alkalmazásával az asztmás betegek túlnyomó többsége tünet- és panaszmentessé tehető, ugyanolyan aktív életet élhet, mint az egészségesek. A legtöbb beteg esetében nem feltétlenül kell elfogadni azt, hogy az asztma korlátozza a mindennapi életet - mondta Tamási Lilla.
A szakember szerint nagy problémát okoz, hogy a betegek körülbelül 50 százaléka nem használja rendszeresen az asztmagyógyszereit, amelyek pedig 90 százalékos tb-támogatással elérhetőek, és az asztmában szenvedőknél az esetek többségében tünetmentes időszakban is folyamatosan alkalmazni kell a megelőző gyulladásgátló terápiát.
Az asztma világnapját 1998 óta május első keddjén tartják.
