Ritka ragadozómadarakat mentettek meg romániai állatvédők

Publikálás dátuma
2019.05.07. 11:01
Illusztráció
Fotó: Philippe Clément / AFP
Juan és Kutelka a többhetes gyógykezelés után már jól van, és visszatért Bulgáriába, ahol nemsokára szabadon is engedik őket.
Romániai állatvédők két, jeladóval ellátott, legyengült barátkeselyűt mentettek meg a pusztulástól és juttattak vissza Bulgáriába. Mint a marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület a közleményében írta, a kiéhezett, legyengült állatoknak aligha lett volna esélyük a túlélésre.
A Juan névre keresztelt nagyméretű hím ragadozómadarat a jeladója segítségével Nagyszeben közelében találták meg, és a jeladóját felszerelő bulgáriai egyesülettel egyeztetve befogták, majd a marosvásárhelyi madárrehabilitációs központba szállították, ahol majdnem egy hónapig gyógyult. A szintén bulgáriai jeladóval ellátott, Kutelka névre keresztelt tojó, hasonló módon a Kárpátokon túli Focsani közelében levő vadállat-rehabilitációs központba került.
A több mint háromhetes gondozás és bőséges táplálás után a Marosvásárhelyen és Focsaniban tágas röptetőkben pihenő madarakat visszaszállították Bulgáriába, ahol rövid megfigyelés után szabadon engedik őket.
A két keselyű egy átfogó balkáni visszatelepítési program résztvevője, amelyet jelentős nemzetközi összefogással Bulgáriából irányít a Green Balkans egyesület. 
Az Európából csaknem teljesen kipusztult nagyméretű dögevő madár testhossza 100-110 centiméter, szárnyának fesztávolsága a három métert is eléri, testtömege pedig akár 7-12 kilogramm is lehet. A barátkeselyű-állományt Európában Spanyolországban sikerült stabilizálni. Innen származik a Nagyszeben közelében befogott példány is, amelyik nevét arról a kutatóról kapta, aki Mallorca szigetén dolgozott a keselyűk visszatelepítésén.
Szerző

"A szokásos üzletmenetnek véget kell vetni" - Egymillió faj pusztulhat ki az ember miatt

Publikálás dátuma
2019.05.07. 09:09
A Kékúszójú tonhalat au ipari halászat miatt kihalás fenyegeti
Fotó: Jeffrey Rotman / AFP/Biosphoto
Példátlanul sok fajt veszélyeztet kihalás - figyelmeztetett egy hétfőn közzétett átfogó jelentés, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze. A kutatók szerint azonnal lépni kell.
Az emberi közösségek jövőjéhez szükséges ökoszisztémákat az összeomlástól csak a globális gazdasági és pénzügyi rendszer széleskörű megváltoztatása óvhatja meg - erre a következtetésre jutott a jelentés, amelyet 130 ország, köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is támogatott.
"Az élet alapvető, összekapcsolódó hálózata a Földön egyre kisebb lesz, fennmaradása egyre küzdelmesebb. Ezt a veszteséget az emberi tevékenység okozza, amely közvetlen fenyegetést jelent az emberiség jóllétére a világ minden régiójában"

- hangsúlyozta Josef Settele professzor, a jelentés társszerzője hétfőn Párizsban, a Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) tanácskozásán.

 Az 50 ország 145 szakértője által jegyzett tanulmány sarokköveként szolgálhat az egyre sokasodó kutatásoknak, amelyek arra utalnak, hogy a világnak egy posztnövekedési gazdasági modellt kell elfogadnia, ha el akarja kerülni a légszennyezés, az élőhely-pusztulás és a széndioxid-kibocsátás egymást kölcsönösen felerősítő, életet fenyegető kockázatait.
A Globális értékelés (Global Assessment) címet viselő jelentés szerint a Föld becsült 
nyolcmillió növény-, rovar- és állatfajából mintegy egymilliót veszélyeztet a kihalás, nagyon sokat évtizedeken belül.

A méhpusztulásról már mindenki hallott
Fotó: Wassilios Aswestopoulos / AFP/NurPhoto
A szerzők szerint elsősorban a nagyüzemi földművelés és halászat okolható a fajkihalás ilyen elképesztő mértékéért, amely akár több tízszerese-százszorosa is lehet az elmúlt tízmillió év átlagának. A jelentés leszögezte, hogy súlyosbítja a veszteségeket a klímaváltozás, amelyet nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okoz.
Robert Watson brit környezettudós, az IPBES elnöke azt mondta: a természet megőrzésére, helyreállítására és fenntartható használatára csak akkor van esély, ha a társadalmak hajlandóak szembeszállni a status quo megőrzése mellett elkötelezett érdekeltségekkel. Hozzátette: a jelentés szerint 
még nincs késő a változtatáshoz, de csak akkor, ha az máris elkezdődik a helyitől a globális szintig mindenhol.

Ezen "alapvető, a technológiai, gazdasági és társadalmi tényezőket is érintő, rendszerszintű átszervezést értünk" - hangsúlyozta.
Az átfogó jelentés 15 ezer tudományos cikk hároméves felülvizsgálata nyomán értékelte a globalizált ipari társadalom növekedésének mélyreható hatását az elmúlt fél évszázadban. A jelentés szerint az őshonos fajok átlagos populációja a legtöbb jelentős szárazföldi élőhelyen legalább 20 százalékkal csökkent, legnagyobb részben az 1900-as évektől. A veszélyeztetett listán szerepel a kétéltű fajok több mint 40 százaléka, a zátonyképző korallok majdnem 33 százaléka és a tengeri emlősök több mint egyharmada. A rovaroknál nem ennyire tiszta a kép, de becslések szerint tíz százalékukat fenyegeti kihalás.
"Egyik határtól a másikig futunk, hogy olcsó (kihasználható) természetet találjunk a bolygó minden táján. A legfontosabb üzenet az, hogy 
a szokásos üzletmenetnek véget kell vetni"

- figyelmeztetett Eduardo Brondizio antropológus, az Indianai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

Kínai halászhajó flotta
Fotó: AFP/Imaginechina
A Természetvédelmi Világalap (WWF) kezdeményezésére hétfőn több száz tekintélyes személyiség szólította fel a kormányokat, hogy adjanak hathatós választ "a riasztó ENSZ-jelentésre". Az iCall4nature című nyílt levél követeli a világ vezetőitől, hogy vessenek véget az erdőirtásnak, a talajpusztításnak, védjék meg az édesvizeket, az óceánokat és a tengeri élővilágot, főképpen a műanyagoktól, és ösztönözzék az áttérést a fenntartható mezőgazdaságra. Az aláírók között szerepel Jean Jouzel klimatológus, Jane Goodall primatológus, Nicolas Hulot volt francia környezetvédelmi miniszter és három francia színésznő, Marion Cotillard, Juliette Binoche, Isabelle Adjani is. 
Az IPBES az ENSZ keretein belül 2012 áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében. A bonni székhelyű tanácsadó testület legfontosabb tevékenységi köre, hogy feltárja azokat az alapvető tényeket és tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája uniós és világszinten is meghatároz. Fő feladata, hogy független grémiumként mérje fel a világ biológiai sokféleségét, a rá leselkedő veszélyeket, pusztulásának mértékét. Jelenleg 132 ország a tagja. A tagországok és a tagszervezetek korlátozott időre neveznek ki szakértőket a jelentések összeállítására.
Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 10:17

Budapesti gimnazisták ételpazarlást csökkentő alkalmazása nyerte a dublini programozóverseny nagydíját

Publikálás dátuma
2019.05.06. 18:26

Fotó: Procomm
A feleslegessé vált élelmiszerek újrahasznosítását és egyszerű elosztását segítő interaktív közösségi alkalmazásukkal, a FoodOverflow-val két díjat is elnyert a hétvégén Dublinban rendezett nemzetközi ifjúsági programozóversenyen a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulóiból álló háromfős csapat.
A FoodOverflow (korábbi nevén FoodCoin) csapata még februárban lett a hazai mezőny legjobbja a UPC Magyarország, a SKOOL és a Kódgarázs gyerekeknek szóló programozóversenyén, a Future Makers Nagydíjon, amelyen azt mutatták be a versenyzők, hogy miként tudják élhetőbbé és fenntarthatóbbá tenni környezetüket kreatív informatikai megoldások, fejlesztések segítségével. A verseny első helyezettjeként elnyerték azt a lehetőséget is, hogy kiutazzanak a Dublinban megrendezett nemzetközi ifjúsági programozóversenyre, a The Coolest Projects eseményre, ahol nemzetközi közönség előtt is bemutathatták alkotásukat.
A verseny vasárnapi döntőjén több mint hétszáz, a világ 22 országából érkezett tizenéves programozó mérte össze tudását és mutatta meg fejlesztéseit a nemzetközi szakmai zsűrinek és a több ezer látogatónak. Az erős versenyben végül két kategóriában is sikeresen szerepelt a Boér Bence, Tóth Ambrus és Szigeti Péter alkotta magyar csapat, hiszen FoodOverflow elnevezésű közösségi fejlesztésükkel 
elhozták a Future Makers Nemzetközi Nagydíját, valamint a The Coolest Projects weboldal kategóriának 3. helyezését is.

A FoodOverflow arra az ellentmondására kínál lehetséges megoldást, hogy bár a világ egyik fő problémája az éhezés, a fejlett országokban tonnaszámra kerülnek a szemétbe olyan ételek, amely még fogyaszthatóak lennének. A közösségi platformon a felhasználók megoszthatják egymással a számukra feleslegessé vált élelmiszert. Az interaktív felület számos kreatív elemet tartalmaz; a készítők például arra is figyeltek, hogy értesítést küldjön, ha egy általuk feltöltött termék lejárati dátuma közeleg, és egy integrált térkép segítségével megmutatja, hol vehető át az élelmiszer. A felhasználók aktivitásukkal pontokat, úgynevezett étel-érméket gyűjthetnek, amelyeket aztán különböző kedvezményekre használhatnak fel.
Szerző
Témák
ételpazarlás