Tóth Bertalan: olyan Európa kell, ami gondoskodik a benne élő emberekről

Publikálás dátuma
2019.05.07. 10:24

Fotó: Népszava
240 ezres minimálbér, 95 ezres nyugdíjminimum és 48 ezres minimális családi pótlék egész Európában - sorolta az MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője programjukat.
Óriási jelentősége van ennek az évnek az európai parlamenti választás és az önkormányzati választás miatt - mondta Tóth Bertalan, az MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője az M1 kedd reggeli műsorában. Majd arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sértődött kisgyerekként viselkedik, szélsőjobboldali populistákat hív Magyarországra, velük igyekszik gyengíteni az uniót, hogy kevesebb közös szabályt kelljen betartania, míg köre, "birodalma" gazdagodik.

Eközben emberek ezreit teszik ki az utcára, családok ezreit lakoltatják ki

- tette hozzá a köztévében még ekkor is megszakítatlanul beszélő Tóth. Az egészségügy romokban hever - példaként hozta erre a budapesti Péterfy kórház napokban túlóraszerződését felmondó egyszerre 84 orvost -, a magyar munkavállalók bére pedig több mint harmadával alacsonyabb az európai átlagkeresetnél.
"Mi nem ilyen Magyarországot szeretnénk" - jelentette ki a listavezető. Az MSZP-Párbeszéd olyan Európában gondolkodik, ami a benne élő emberek anyagi és fizikai biztonságát az együttműködés révén teremti meg – mondta el a műsorban. Hozzátette: ezért jött létre az MSZP és a Párbeszéd közös listája a május végi európai parlamenti választásra. Tóth programjuk kulcselemeit is zavartalanul felsorolhatta. Ezek:
Tóth ezen túl az Európai Ügyészséghez való csatlakozás fontosságát hangsúlyozta, hogy az uniós forrásokat "ne a miniszterelnök közvetlen környezete hordja haza". A menekültek kapcsán szintén a közös európai megoldás fontosságát hangsúlyozta. Probléma a bevándorlás, de probléma az is, hogy béremelés helyett a rabszolgatörvényről hoz döntést az Orbán-kormány, tette hozzá.
Szerző

Mértani sorozattal, vektorokkal, gráfokkal folytatják az érettségizők

Publikálás dátuma
2019.05.07. 09:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Matematikával folytatódnak az írásbeli érettségi vizsgák.
Mértani sorozat, módusz és medián, vektorok, százalékszámítás, geometria, gráfok, halmazok – többek között ilyen témájú feladatokat kaptak a diákok a középszintű matematikaérettségi első részében - tudta meg az Eduline
A második, hosszabb és összetettebb feladatokból álló részben egyenlőtlenség, koordinátageometria, sík- és térgeometria, gráfok, valószínűségszámítás szerepel. A korábbi évekhez hasonlóan több szöveges feladatot is kaptak, amelyek közül kettő aktuális témához: a Föld vízkészletéhez, illetve elektromos autókhoz kapcsolódik.
A matematikából középszinten vizsgázók először két feladatsort kapnak: az első 10-12 feladatot tartalmaz, amely alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. Ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első feladatlap megoldására 45 percet kapnak a diákok, ha letelik az idő, a felügyelő tanárok összeszedik a lapokat – derül ki az Oktatási Hivatal tájékoztatójából.
Ezeknek a feladatoknak a megoldásával 30 pontot lehet szerezni - több pontot ér a második, hosszabb, összetett feladatokból álló része, azzal maximum 70 pontot gyűjthetnek a vizsgázók.
A második feladatlap megoldására 135 percet kapnak a diákok. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, mindegyik több részkérdésből áll. A II/B rész három, egyenként 17 pontot feladatból áll – ezek közül az érettségizőknek kettőt kell választaniuk, és csak annak a kettőnek a megoldását értékelik majd a tanárok. Mindegyik feladat összetett, több matematikai témakört érint.
Megengedett segédeszköz - közép- és emelt szinten is - a függvénytáblázat - egyidejűleg akár többféle is -, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, amiről a diákoknak kell gondoskodniuk. Az eszközöket a diákok a vizsga során egymás között nem cserélhetik - írta az MTI.
Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 10:16

Romaügyben csak jobb jöhet

Publikálás dátuma
2019.05.07. 06:30

Fotó: Népszava
De azért senki nem bánná, ha tudná, mit jelent a "diagnózis alapú felzárkóztatási stratégia".
Nem kéne a roma értelmiségnek egy beszélgetést kezdeményezni Vecsei Miklóssal? – kérdezte közösségi oldalán Szőke Judit, az Új Start Alapítvány vezetője. A kérdés aktualitását az adta: a közelmúltban hivatalossá vált, hogy Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke lesz a romák felzárkózásáért felelős miniszterelnöki biztos. Előzőleg Farkas Flórián fideszes képviselő, majd – rövid ideig – Balog Zoltán volt miniszter töltötte be a posztot.
Vecsei egyelőre nem akart nyilatkozni lapunknak. Kérésünket azzal hárította el, hogy még ismerkedik a feladatkörével: a kinevezéséről szóló értesítés szerint május 31-ig kell kidolgoznia a koncepcióját. Szőke Judit szerint éppen ezt az egy hónapot kellene kihasználniuk a roma értelmiségieknek arra, hogy találkozzanak Vecseivel, „ne mindig csak kullogjunk az események után”. Szőke Judit nincs egyedül véleményével. A roma közélet általunk megkérdezettek szereplői, akik amúgy kedvezően fogadták Vecsei Miklós kinevezését, kifejezetten elvárják, hogy a miniszterelnöki biztos tárgyalóasztalhoz üljön velük.
– Jó program romák bevonása nélkül nem létezik – hangsúlyozta Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke. Éppen ezért abban bízik, hogy Vecsei Miklós, akit eddigi tevékenysége alapján a téma szakértőjének tart, a roma szervezeteket is megkérdezi arról, hogyan lehet javítani a romák helyzetén. Az új miniszterelnöki biztosnak Makai szerint kormányzati szinten, szakmai szempontok alapján, „társadalmasítva” kell képviselnie a roma integráció ügyét. Vecsei Miklósnak – tette hozzá – minden esélye megvan rá, hogy ehhez széles körű konszenzust tud teremteni. – Bizalommal tekintek a kinevezésére, hisz olyan szakemberről van szó, aki már bizonyított. Egyetlen ciklus alatt nem lehet csodát tenni, de már az is sokat jelentene, ha végre jó úton elindulna a cigányok ügye – mondta a miskolci Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselője.
Annál, ami volt, csak jobb jöhet – utalt Dancs Mihály arra az időszakra, amikor Farkas Flórián töltötte be miniszterelnöki biztosi tisztséget. Az ORÖ képviselője azt is reméli, hogy konstruktív, szakmai együttműködés lesz Vecsei Miklós és a mindenkori országos önkormányzat között.
Berki Judit, a Nógrád megyei Bátonyterenyén élő szociálpolitikus többször dolgozott együtt Vecsei Miklóssal, most éppen a Gyerekesély program keretében a „máltaiak” munkatársa. Berki először is azt szeretné tudni, hogy mit takar pontosan a Vecsei kinevezési papírjában olvasható „diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia”, a program milyen módszert alkalmaz és mikor indul.
A konzultáció Berki Judit szerint is nagyon fontos: a romákon kívül az önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek bevonására is szükség van. Nem halogatható tovább a területi egyenlőtlenségek csökkentése – jelentette ki. Várakozásai szerint Vecsei Miklós fel tudja hívni a kormány figyelmét erre a súlyos problémára, a területi egyenlőtlenségek kezeléséhez pedig lesz elegendő forrása és eszköze.
Szerző