Kánikulát is tűrő krumplit fejlesztettek

Publikálás dátuma
2019.05.07. 11:26
Illusztráció
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Hőálló burgonyát fejlesztettek ki német kutatók.
Még a nyár közepi, több mint 29 Celsius-fokos napi hőmérsékletek mellett is jó minőségű gumókat termő burgonyát fejlesztett ki az erlangeni-nürnbergi Friedrich Alexander Egyetem (FAU) kutatócsapata.       
A hagyományos burgonyafajták "növekedési programjuk átkapcsolásával" reagáltak a hőre: több zöld hajtást és levelet növesztettek, de kevesebb, vagy akár egyetlen egy gumót sem - mondta Uwe Sonnewald, a biokémiai tanszék vezetője. 
Az egyelőre laborban végzett tesztek során a burgonyafajtákat az üvegházban magas hőmérsékletnek - nappal több mint 29, éjszaka 27 foknak - tették ki. A következő lépésben a kutatók terepkörülmények között fogják tesztelni a burgonyákat.
A biokémikusok azt keresték, miért korlátozza a hő a gumónövekedést, és egy 19 nukleinsav-építőelemből (nukleotidból) álló ribonukleinsavra (RNS) bukkantak. Megállapították, hogy az RNS magas hőmérséklet hatására egy speciális fehérjét termel, amely akadályozza a gumónövekedést. Az erlangeni szakértőknek sikerült kikapcsolni ezt az RNS-t.
Szerző
Témák
burgonya hőség

Öt technikai eszköz, amelyik korábban csak fantasztikus filmben szerepelt

Publikálás dátuma
2019.05.06. 20:26
Elon Musk Teslája nem csak teljesen elektromos, de vezetni is képes magát
Fotó: ROBYN BECK /
Vannak olyan technikai vívmányok, amelyeket korábban a jövő újításaiként a filmvásznon láttunk, ma pedig már a mindennapjaink részeivé váltak.
Ahogy múlik az idő, úgy fejlődik a minket körülvevő technológia. Egészen máshogy néz ki ma egy napunk, mint a 2000-es vagy akár a 50-es években. Vannak az életünkben olyan technikai vívmányok, amelyek korábban már megjelentek a távoli jövő újításaiként a sci-fi filmekben. A Skoda összeszedett öt olyat, amelyet ikonikus filmekben láttunk először, de mára az életünk részét képezik. 

Űrtelefon

Ma már teljesen normális, hogy számos program segítségével akár a világ másik végével is bármikor élő kapcsolatba kerülhetünk. Sokaknak a munka egyik fontos eszköze is lett a videótelefonálás. A 60-as években ez azonban elképzelhetetlennek tűnhetett a Star Trek nézői, amikor Kirk kapitány a virtuális kijelzőn keresztül beszélgetett.  
Kirk kapitány videotelefonál

Okostelefon és tablet

Ugyancsak a 60-as évek ikonikus filmjében, a 2001: Űrodüsszeiában a Discovery fedélzetén a két űrhajós, Dave Bowman és Frank Poole olyan lapos és karcsú “newspod” nevű eszközt használt videónézésre, amely megtévesztésig hasonlít a mai tabletekre. Az 90-es évek végén Pierce Brosnan főszereplésével bemutatott James Bond film pedig az okostelefonok lehetőségeit feszegette, jövőbe mutató kütyüje alkalmas volt ajtók kinyitására, autóvezetésre vagy akár ujjlenyomat leolvasásra is. 
Egy korai tablet

Önparkoló autó

Ma már nem nehéz elképzelni, hogy az autónk jelez, amikor úgy érzi, fáradtak vagyunk, visszafordítja a kormányt, ha nem tartjuk megfelelően a sávot, de akár be is parkol helyettünk, illetve előre jelzi, milyen közlekedési táblára kell odafigyelnünk vezetés közben. Ezeket ugyan tudta a 80-as években népszerűvé vált Knight Rider KITT-je, ahogy ma az új autók virtuális asszisztense is. 

Okosóra

 Az amerikai képregény-szereplő, Dick Tracy ikonikussá vált "csukló rádiójával" 1946 januárjában vette le először a közönséget a lábáról. Órája nemcsak az időt mutatta, hanem kommunikációra is képes volt. Hatvan évvel később megjelent az első valódi okosóra, amely felülmúlta a második világháború utáni képregényírók minden képzeletét. 

Beszélő robot

Talán a mesterséges intelligencia lehetőségei foglalkoztatták leginkább a sci-fi írókat, hiszen számtalan formában láthattuk már, milyen lehet a jövőben robotokkal élni. Sophiát, a világ első robotját, amely még állampolgárságot is kapott mesterséges intelligenciával vértezték fel. Az arccal is rendelkező, emberi gesztusokra és reakciókra képes chatbot folyamatosan tanul.
Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 08:14

Ezért maradhatott befejezetlen Leonardo da Vinci több műve

Publikálás dátuma
2019.05.06. 09:09
Illusztráció
Fotó: RIEGER Bertrand/hemis.fr / AFP
Egy esés következtében izomsorvadást szenvedhetett Leonardo da Vinci (1452-1519) jobb karja, ez okozhatta a reneszánsz képzőművész, polihisztor jobb kezének lebénulását - vélik olasz orvosok, akik elméletüket a Journal of the Royal Society of Medicine című folyóiratban tették közzé.
Leonardóról köztudott, hogy élete utolsó éveiben bal kézzel dolgozott, mert jobb keze lebénult, eddig azt feltételezték a szakemberek, hogy kezének megbénulása stroke következménye volt. David Lazzeri sebész és Carlo Rossi neurológus Leonardóról készült két műalkotást elemzett. Az egyik egy portré az idős művészről, egy krétarajz, amelyet Giovanni Ambrogio Figino lombard művész készített. Ezen jól látható Leonardo ruhája ujjával takart jobb keze és kézfeje merev ujjakkal. Egy szélütés következtében az ujjai úgy állnának, mintha ökölbe lenne szorítva a keze - írta Lazzeri a tanulmányban, aki szerint a rajzon látható kéztartás karizomsorvadás (ulnar palsy) eredménye.
A kar singcsonti idege a válltól a kisujjig fut és szinte az összes kézizmot vezérli, lehetővé téve a finom motorikus működéseket. Az esés, amelyet Leonardo elszenvedett, felső karjában okozott sérülést és bénuláshoz vezetett. Ez magyarázhatja azt, miért maradt befejezetlen élete utolsó öt évének számos festménye, köztük a Mona Lisa, miközben a festőművész rendszeresen rajzolt és tanított - írták az orvosok. 
Da Vinci a bal kezével képes volt rajzolni, ám nem tudta tartani a festőpalettát jobb kezében. Firenzei kutatók egy korábbi tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy Leonardo kétkezes volt, képes volt mindkét kezével írni, festeni és rajzolni.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 09:38