Magányos mártír

Vasúti szerelvény állt az állomáson, tülekedve szálltak fel a kocsikba az emberek, de akkor megszólalt a hang: „Ez a vonat a pokolba megy”. Így írta le sorsfordító álmát Franz Jägerstätter. A katolikus osztrák férfit a nácik meggyilkolták, mert nem volt hajlandó fegyvert fogni Hitlerért. Nem érhette meg, hogy Európában véget ér a háború, ma hetvennégy éve.

Jägerstätter (1907–43) nem készült mártírnak, sem szentnek. A felső-ausztriai születésű fiú – ilyenformán Hitler földije – szorgalmasan dolgozott és spórolt a békeévekben. Falujában elsőként vásárolt motorbiciklit. Gyereke született egy a tanyáján dolgozó cselédlánytól. Azután a vallás felé fordult, és megnősült. Az esküvő után nászút helyett római zarándoklatra vitte a feleségét.

A földjén gazdálkodott, de nem átlagos paraszt volt Franz. Szabadidejében sokat olvasott, rendszerint a Bibliát, szentéletrajzokat és teológiai műveket. Írt is, verseket, elmélkedéseket. Foglalkoztatták a napi politika hírei. Arra a meggyőződésre jutott, hogy amit a nemzetiszocialisták hirdetnek, az ugyan lehet népszerű, de ellentétes a jézusi tanítással. Így 1938 elején, egy hajnalon felriadva, jeladásnak vette a vonatos álmot.

Egyedül voksolt a falujában az Anschluss ellen az Ausztria német megszállását utólag szentesítő népszavazáson, bár a jegyzőkönyvet meghamisították, nehogy pont náluk ne legyen meg a kívánatos száz százalék. Miután kitört a háború, az immár háromgyerekes családapa katonai kiképzést kapott, majd behívót – történetesen Braunau am Innbe, a Führer szülővárosába. Jägerstätter azonban lelkiismereti okból megtagadta a szolgálatot.

Tudta, hogy a fejével játszik, de már határozott: keresztényként nem harcolhat a harmadik birodalomért. Hiába próbálta lebeszélni az önfeláldozásról a felesége, a pap, sőt még a linzi püspök is, hajthatatlan maradt. A hadbíróság halálra ítélte, 1943. augusztus 9-én lenyakazták. (A francia felvilágosodás forradalmi örökségéből a nácik a guillotine-t vették át, a rendszerellenes röplapokat terjesztő bajor diáklányt, Sophie Schollt szintén nyaktilóval végezték ki ugyanabban az évben.)

Jägerstätter vértanúságát idővel a római katolikus egyház is elismerte, születésének centenáriumán boldoggá avatták. A szertartáson bíborosok, érsekek és püspökök mellett jelen volt az özvegy, a 94 esztendős Franziska asszony. Az akkori pápa, a német XVI. Benedek személyes tapasztalatból ítélhette meg a szembeszegüléshez szükséges bátorságot és hitet, hiszen őt – Ratzingert – szinte még gyerekfejjel besorozták a Wehrmachtba, a háború végnapjaira.

Ferenc pápa nemrég úgy döntött, hogy jövőre megnyitja a Vatikán archívumát az egyház második világháborús szerepét kutatók előtt. A hét-nyolc évtizede titkos levéltári dokumentumok segíthetnek tisztázni, mit tett, illetve nem tett, vagy tehetett volna XII. Piusz és a klérus azokban a vészterhes időkben. Valamit talán majd abból is megértünk, miért maradt magányos mártír Franz Jägerstätter, amikor nem szállt fel a pokolba tartó vonatra.