Több százezer fáról lehulló szösz keseríti Peking lakóinak életét

Publikálás dátuma
2019.05.08. 11:45

Fotó: Hu lingyun / AFP/Imaginechina
Súlyos problémákat okoz a nyárfákról és fűzfákról hulló szösz Pekingben és Kína északi területein tavasszal, amelyeket a város vezetése különböző intézkedésekkel próbál orvosolni - derül ki a CGTN kínai nemzetközi televízió híroldalán szerdán megjelent cikkből.
A vattaszerű magszőrt a nőivarú fák a meleg és száraz idő beálltakor kezdik hullatni, és a közhiedelem ezt a Kínában "tavaszi hónak" nevezett jelenséget teszi felelőssé az ebben az időben sokaknál jelentkező allergiás reakciókért, amelyeket azonban valójában nem maga a magszőr, hanem a beleragadó szennyeződés és pollen okoz. 
A nőivarú nyárfák és fűzfák ráadásul évente akár három kilogrammnyi magszőrt termelhetnek, a kínai főváros belső kerületeiben - az ötödik körgyűrűn belül eső területen - pedig 2018-as adatok szerint mintegy 284 ezer ilyen fa volt, vagyis egy évben összesen csaknem 850 tonnányi szösz repkedhet a levegőben Peking központjában. 
A tavasszal mindenhová beszökő fehér pamacsok azonban nem csupán az allergiától szenvedő embereknek okoznak gondot. A magszösz rendkívül gyúlékony, ráadásul gyorsan, és nagy hőfokon ég, így ha egy nagyobb mennyiségben felgyűlt halom lángra kap, például egy eldobott cigarettacsikk miatt, az pillanatok alatt súlyos tűzvészhez vezethet.
A "tavaszi hó" jelensége újkeletű problémának számít azonban, ugyanis a nyárfák és fűzfák telepítését a kilencvenes években kezdték csak meg Pekingben és környékén. A fák telepítésére azért volt szükség, mert az 1960-as években a kínai fővárost az elsivatagosodás fenyegette, amely legszembetűnőbben a tavaszonként jelentkező homokviharokban nyilvánult meg. Az elsivatagosodás elleni intézkedésként telepítették tehát a gyorsan növő és igénytelen fűz- és nyárfákat milliószámra. A lépés eredményesnek bizonyult, ugyanis a Pekingi Meteorológiai Obszervatórium adatai szerint az 1950-es évekkel összevetve 2010 utánra a homokviharos napok számának átlaga 26-ról háromra csökkent. Szakértők emellett a fák a levegő tisztítása szempontjából betöltött nélkülözhetetlen szerepét is hangsúlyozzák.
Csang Csi-hsziang, a Pekingi Erdészeti Egyetem professzora a CGTN-nek elmondta: a szöszölés megfékezésének egyik módja, hogy ritkítják a nőivarú fákat, a másik pedig, hogy gátlószerekkel akadályozzák a magszőr termelődését, ez azonban csupán egy évre biztosítja a szösztelenséget. 2017-ben a főváros fái közül csaknem 400 ezret vetettek alá a gátlószeres beoltásnak. Létezik egy végleges megoldás is, melynek során a nőivarú fákat hímivarú fák ágaival oltják be, ez azonban drága, így mindössze nagyjából ezer fa esetében alkalmazták, amelyek különösen érzékenynek tekintett részeken helyezkednek el, például kórházak, iskolák környékén. 
Csang rámutatott: Pekingben azért is okoz különösen nagy problémát a nagy mennyiségű magszösz, mert míg Európában a fűz- és nyárfákat elsősorban füves területekre ültetik, a kínai fővárosban keményborítású utak mentén sorakoznak, így nincs, ami megfogja a szállingózó szöszpamacsokat. Kína több intézkedéssel igyekszik orvosolni a helyzetet. 2015-ben Peking betiltotta a nőivarú fűz- és nyárfák telepítését, emellett 300 ezer hímivarú fa ültetését kezdte meg, 2018-ban pedig 667 hektárnyi városi zöldterület kialakításáról döntöttek annak érdekében, hogy legyen a magszőröknek hol felszívódniuk.
Szerző
Témák
Kína nyárfa

Baltás vandál garázdálkodik a Hármashatár-hegyen

Publikálás dátuma
2019.05.08. 11:36

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Baltával hasítja le a turistajelzéseket valaki a Hármashatár-hegy környékén. Az értelmetlen vandalizmus a fák pusztulásához is vezethet. A Pilisi Parkerdő Zrt. a lakosság segítségét kéri.
Több bejelentés is érkezett az elmúlt napokban a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetéhez, hogy valaki baltával hasítja le a fák kérgére festett turistajelzéseket a Hármashatár-hegy környékén. Az értelmetlen károkozás, amellett, hogy megzavarja az erdőjáró turistákat, a fák pusztulásához is vezethet, mert kórokozók juthatnak a fák testébe. 
parkerdő arra kéri a kirándulókat, hogy ha megcsonkított fát látnak, tegyenek bejelentést az informácio@ppt.hu email-címen.
Szerző

Greenpeace: különösen rossz a levegő az iskolák közelében

Publikálás dátuma
2019.05.07. 12:50

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace
Naponta 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte. A Greenpeace Magyarország az asztma világnapján mutatta be az iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét.
Naponta tizenegyezer, évente négymillió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte - derül ki a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseiből, amelyet az asztma világnapján mutatott be. A fővárosi iskolák környékén leginkább nitrogén-dioxidot mértek. Az eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon. Nyolc iskola esetében jelentősebb, az éves határértéket meghaladó értékeket mutattak a 14 napon át mért eredmények. 
A Greenpeace azonnali cselekvést vár a főpolgármestertől és a városvezetéstől: mielőbb tiltsák ki a régi, szennyező dízel járműveket Budapestről és gondoskodjanak a forgalom korlátozásáról az iskolák környékén, mert mint írják, ezzel lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban tenni a tiszta levegőért, gyermekeink egészségéért.
A nitrogéndioxid-szennyezettséget a Greenpeace Magyarország diffúziós csövekkel mérte a 24 budapesti és főváros környéki iskolánál. A március végén, két héten át tartó méréseket követően 17 esetében születtek értékelhető eredmények – a többi cső eltűnt, vagy megrongálódott. Simon Gergely,  a Greenpeace légszennyezési szakértője szerint az eredmények aggodalomra adnak okot: 
„A kéthetes mérés során az iskoláknál többnyire magasabb légszennyezettségi értékeket mértünk, mint a környékbeli mérőállomások ugyanazon időszakban mért értékei. Ezt az jelenti, hogy pont ott, ahol sok gyerek fordul meg és tartózkodik huzamosabb ideig, a levegő még annál is rosszabb lehet, mint amit a mérőállomások mutatnak.”

A 17 helyszínből 8 esetében a mért eredmények ráadásul meghaladták az NO2-re megadott 40 mikrogramm/köbméter éves határértéket is. A mérési eredmények sok esetben 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak. Feltételezhető, hogy nemcsak ebben a két hétben, de éves szinten is problémás lehet a levegő minősége ezeken a helyszíneken, az elmúlt évek statisztikái ugyanis azt mutatják, hogy több budapesti mérőállomáson rendszeresen túlléptük az éves légszennyezettségi határértéket. 
A helyzet már idén is tragikus a hivatalos mérőállomások adatai alapján. Míg a jogszabály szerint évente csupán 18 alkalommal léphető túl egy mérőállomáson az órás határérték, május 7-ig a budapesti Teleki téren már 77-szer, a budapesti Kosztolányi Dezső téren 49-szer haladtuk meg a határértéket.

Komoly egészségügyi problémákat okoz a légszennyezettség

Egy friss kutatás szerint globálisan évente négymillió, azaz naponta tizenegyezer asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, ezen belül is leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez. Hazánkban körülbelül két és félszeresére nőtt az elmúlt 15 évben a nitrogén-dioxid szennyezéssel is összefüggő asztmás betegek száma. A nitrogén-oxidok csökkentik a tüdőfunkciót, különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is, továbbá gyengítik a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet.

Hivatalosan is a légszennyezés áldozatának nyilváníthatnak egy 9 éves kislányt

Mint megírtuk, a súlyos asztmás Ella Kissi-Debrah 2013-ban azért halt meg, mert összeomlott a légzőrendszere, ügyvédei és hamarosan a bíróság szerint is a törvénytelen mértékű légszennyezés nélkül a kilencéves brit kislány nem vesztette volna az életét. Az ítélettel ő lesz az első olyan brit ember, akinek halál okaként a légszennyezettséget nevezik meg.

Mi a légszennyezettség legfőbb oka?

A fővárosban a dízelautók használata jelentősen hozzájárul a Budapesten súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szállópor (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez. A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben és nőtt az autók átlagéletkora is. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, amelyek jelentős része Nyugat Európából kitiltott szennyező dízel. A magyarországi közúti közlekedésből fakadó légszennyezésnek évi 500 milliárd forint a kárköltsége, amelynek kétharmada a dízelektől ered. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű. 

Mi a megoldás?

A Greenpeace Magyarország szerint ahogy több nyugat-európai városban, a hazai településeken is sürgősen céldátumot kell bevezetni a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére, a személyautók, de a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, és egyéb dízel járművek esetében is. Ezzel lehet a legtöbbet és a leggyorsabban tenni több millió állampolgár egészségének érdekében.
„Közvélemény-kutatás bizonyítja, hogy a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma Budapesten. Most már az is kiderült, hogy a gyerekeink egészségére is kockázatos szinten szennyezett a levegő. A városvezetés mindezek ellenére évek óta nem hajlandó hatékonyan fellépni a súlyos légszennyezettség csökkentéséért. Több tízezer emberrel együtt azt várjuk: a főpolgármester és a városvezetés még az önkormányzati választások előtt ismertesse, miként tervezi csökkenteni Budapesten a régi dízelek okozta légszennyezést"

– hangsúlyozta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

Szerző