Fogvesztéssel is járhat a szűrővizsgálat halogatása

Publikálás dátuma
2019.05.08. 14:14
Illusztráció
Fotó: Kovács Attila / Semmelweis Egyetem
Még megmenthető fogakat is eltávolíthatnak egy műtét előtt, ha azok veszélyeztetik a halaszthatatlan beavatkozás eredményességét. Ez megelőzéssel és rendszeres szűrővizsgálattal lehet(ne) elkerülni. Magyarországon azonban nagyon rossz a szájhigiénia.
A fogászati gócokból baktériumok toxinjai szóródhatnak szét a szervezetben, növelve ezzel a műtétek utáni szövődmények, utólagos gyulladások előfordulási gyakoriságát – hangsúlyozta dr. Drajkó Zsombor. A Parodontológiai Klinika szakorvosa elmondta, mindenfajta műtéti beavatkozás esetén problémás, ha a páciens szájüregében elhalt fog, rossz gyökértömés vagy fogágybetegség miatt gyulladásos állapot áll fenn, bizonyos operációkat viszont el sem végeznek ilyen esetben. 

Mi a góc?

Kis területre koncentrálódó gyulladás, amely a helyén akár teljesen fájdalom- és tünetmentes is lehet, de a szervezet távolabbi helyein panaszokkal járó megbetegedéseket okoz. Fogászati góc lehet például egy rossz gyökértömés, egy elhalt fog, a félig kinőtt bölcsességfogak, valamint a fogágybetegség, illetve annak előszobája, az ínygyulladás, de akár a mandula, az epehólyag, a prosztata, vagy akár az arcüreg gyulladása is – magyarázta a klinikai szakorvos.

A gócfertőzés esetén a gyulladás következtében a vérkeringésbe jutó baktériumok, vagy azok toxinjai szétszóródnak a szervezetben, és sokszor egészen távoli helyeken okoznak lappangó, elhúzódó problémát, esetenként fájdalmas elváltozásokat: hajhullást, pikkelysömört, ízületi panaszokat, szemproblémákat, belgyógyászati, de akár ideggyógyászati betegségeket is. A legkisebb, legegyszerűbb műtétek esetében is kockázatos, ha a páciens például fogágybetegségben szenved, vagy van egy félig kinőtt bölcsességfoga, de bizonyos operációknak szigorú feltétele, hogy a beteg szervezete gócmentes legyen. Minden olyan műtétnél, amikor idegen anyagot, szövetet helyeznek a szervezetbe, különösen nagy kockázatot jelent a gócfertőzés, mert könnyebben megtapadnak a baktériumok – fogalmazott a parodontológus.

10 fog hiányzik

Európai viszonylatban Magyarországon a szájhigiénia nagyon rossz: 
átlagosan tíz fog hiányzik az emberek szájából.

Ez nemzetközi összehasonlításban is rendkívül sok, és amíg az ajánlott fogkrémfogyasztás tizenkét tubus/fő/év lenne, Magyarországon átlagosan 2,4-et fogyasztunk csak el. Ennek a következménye, hogy a gyulladások nem minden esetben számolhatók fel egy egyszerű foghúzással vagy töméssel. A klinikai szakorvos hozzátette, jó példa erre a fogászati gócok nagy százalékát képező fogágybetegség, amely hazánkban népbetegségnek számít – a felnőtt lakosság több mint fele érintett valamilyen mértékben – és, amelyet a fogak elvesztésének elsődleges okozójaként tartják számon. Ennek kezelése akár több hónapot is igénybe vehet, amire a beavatkozások előtt sokszor nincsen lehetőség. Ezért halaszthatatlan, életmentő műtétek esetén 
olyan fogakat is el kell távolítani a szájüregből, amelyek megmenthetőek lettek volna,

ha a beteg időben felkeresi a fogorvost. Megelőzéssel és 3-6 havonta végzett szűrővizsgálat mellett ilyen nem fordulhatna elő – hangsúlyozta a klinikai szakorvos.
A fogágybetegség szív- és érrendszeri betegségeket is okozhat, negatív hatással van a terhesség kimenetére: összefüggésbe hozható koraszüléssel és egyéb szülési komplikációkkal, de rontja a cukorbetegséget is.
Szerző
Frissítve: 2019.05.08. 14:44

Már korán jelez az egyik legagresszívebb daganat

Publikálás dátuma
2019.05.07. 16:16
Illusztráció
Fotó: VOISIN / AFP
A legtöbb daganattípussal ellentétben a melanóma már korai stádiumban jelez. Érdemes orvoshoz fordulni, ha az anyajegyek színe, formája megváltozik. A melanóma világnapján a szakember az önvizsgálat és a rendszeres szűrés, valamint a megelőzés fontosságára is felhívta a figyelmet.
A legtöbb daganattípus csak előrehaladott stádiumban okoz tünetet. A melanóma jelei - az anyajegy színének és formájának változása - azonban már a betegség korai stádiumában jelentkeznek. Ha elváltozásokat tapasztalunk rajtuk, vagy a bőrünkön, azonnal forduljunk szakorvoshoz - hívta fel a figyelmet dr. Fáy Andrea, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa a melanoma világnapján. Hozzátette, az önvizsgálat és a rendszeres szűrővizsgálat mellett fontos a megelőzés is.
„A melanóma az egyik legagresszívebb daganattípus, ezért különösen fontos a korai felismerés."

Mivel gyakorlatilag a szemünk előtt alakul ki, ha tudatosan figyeljük a bőrünket és rendszeresen járunk szűrővizsgálatra, már a megelőző vagy a kezdeti stádiumban felállítható a diagnózis. A betegség kialakulhat már meglévő anyajegyből, de nagyobb százalékban anyajegymentes bőrfelszínen, azaz az ép bőrön jelenik meg. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ismerjük a testünkön található anyajegyeket és figyeljünk az újonnan kialakuló pigmentált elváltozásokra. Mint a legtöbb betegségnél, a melanómánál sem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, amely ebben az esetben a megfelelő fényvédelemre és a napozásra vonatkozó szabályok betartását, a szolárium kerülését és a rendszeres szűrővizsgálatot jelenti - mondta a szakorvos.

Melanomára utaló jelek

  • Az anyajegy színének, formájának, méretének, felszínének vagy alakjának változása
  • Eltérő színű területek megjelenése egy adott anyajegyen
  • Az anyajegy felszíne kisebesedik, vérezni, váladékozni kezd
  • Újonnan kialakult pigmentált elváltozások a bőrünkön
  • Az anyajegy környékén a bőr viszket, begyullad

Óvintézkedések

Fényvédelemre nem csak verőfényes időben van szükség, ugyanis a káros sugarak a vékonyabb felhőrétegen is áthatolnak. Fokozott védelemre van szükség a vízparton, a betonnal körülvett területeken, de síeléskor is, hiszen a vízről, a hóról és a jégről is visszaverődő sugarak megtöbbszörözik az erejüket. A bőrgyógyász szakorvos hangsúlyozta, hogy a sokszor hallott intelemnek megfelelően a déli órákban húzódjunk árnyékba, vagy sapkával, hosszú ujjú inggel, könnyű nadrággal, napszemüveggel védekezzünk a túl erős fény ellen. A szabadtéri programokon  használjunk fényvédő krémet és jó minőségű, garantáltan UV-védelemmel ellátott, olyan napszemüveget, ami lehetőleg oldalról is véd. Fontos az is, hogy folyamatosan figyeljük a bőrünk állapotát, és a gyerekeknek minél előbb tanítsuk meg a védekezés szabályait.
„Nagyon fontos, hogy már a legapróbb változáskor felkeressük a szakorvost, hiszen a korai stádiumban diagnosztizált betegség nagy eséllyel gyógyítható. Az elváltozásokat semmiképp ne próbáljuk házi módszerekkel kezelni, hiszen ezzel csak árthatunk magunknak. Ha sok anyajegyünk van, vagy a családban már előfordult már melanóma, fokozottan indokolt a rendszeres szűrővizsgálat” – hangsúlyozta dr. Fáy Andrea.
Szerző

Asztma világnap - Évente 20 ezer új beteget diagnosztizálnak Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.05.07. 10:10
Illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Magyarországon mintegy 450 ezer ember életét nehezíti meg a légutak krónikus gyulladása, évente 15-20 ezer új beteget diagnosztizálnak. Ma van az asztma világnapja.
A világon mintegy 300 millió asztmás ember él, számuk 2025-re meghaladhatja a 450 milliót. Magyarországon 300 ezer gondozott asztmás él, de feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség; évente 15-20 ezer új beteget diagnosztizálnak. Súlyos asztmával 15-30 ezer ember él itthon, egy részüknek a korszerű biológiai terápia jelenthet megoldást - hívta fel a figyelmet Tamási Lilla tüdőgyógyász, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese.
Az asztma a légutak tartósan fennálló gyulladásos megbetegedése, amely miatt a légutak beszűkülnek és fulladás, nehézlégzés, köhögés, mellkasi feszülés jelentkezik spontán, gyakran a hajnali órákban vagy fizikai terhelés, sportolás hatására. A beteg életében vannak tünetmentes periódusok is. A betegség kialakulása pontosan nem ismert, de a fő kockázati tényezők közé sorolják a genetikai hajlamot és a belélegzett anyagok kombinációját, amely allergiás reakciókat idézhet elő, vagy irritálhatja a légutakat.
Megfelelő életvezetéssel és a gyógyszerek előírás szerinti alkalmazásával az asztmás betegek túlnyomó többsége tünet- és panaszmentessé tehető, ugyanolyan aktív életet élhet, mint az egészségesek. A legtöbb beteg esetében nem feltétlenül kell elfogadni azt, hogy az asztma korlátozza a mindennapi életet - mondta Tamási Lilla.
A szakember szerint nagy problémát okoz, hogy a betegek körülbelül 50 százaléka nem használja rendszeresen az asztmagyógyszereit, amelyek pedig 90 százalékos tb-támogatással elérhetőek, és az asztmában szenvedőknél az esetek többségében tünetmentes időszakban is folyamatosan alkalmazni kell a megelőző gyulladásgátló terápiát. 
Az asztma világnapját 1998 óta május első keddjén tartják.
Szerző
Témák
asztma
Frissítve: 2019.05.07. 10:17