Minden jót kívánt Orbán Viktor a kilakoltatás előtt álló, kilencgyerekes családnak

Publikálás dátuma
2019.05.08. 14:54

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs
A családbarát kormányzás újabb példáját mutatta be a miniszterelnök és hivatala.
Április 30-án lejárt a téli hónapokra hozott kilakoltatási moratórium, így a Magyar Hang által már bemutatott bemutatott kilencgyerekes zsámboki család közvetlen közel került ahhoz, hogy otthon nélkül maradjon. Ami azt is jelenti, hogy a gyámügy elvehet nyolc gyereket. A kilencedik nyáron lesz 19 éves. Mint a lap ismerteti előzményeket, az anya, Fazekas-Simon Krisztina nyolc gyereke az első férjétől van, aki rendszeresen bántalmazta őket, és akitől elszöktek, ám végül mégis ugyanitt, Zsámbokon kötöttek ki, lakhatási okok miatt. A telken két ház áll, a hátsót az alkoholista első férjjel együtt építették hitelből, ez itt az anyósé volt. Ezen a házon jelzálog van, tehát most mindkettőt árverezik. Mindkét ház százszázalékos tulajdonosa a volt férj, Krisztina adóstárs. A volt férjnek nincsen bejelentett munkahelye, sem a részleteket, sem a gyerektartást nem fizette. A sors fintoraként részben ezért árverezik el a házat a család feje fölül: hogy a befolyt összegből kifizessék az elmaradt gyerektartást.

Egy hónapjuk van rá, hogy megoldást találjanak

Május 5-ig lehetett licitálni a házra (házakra), a kikiáltási ár 7,5 millió forint volt. Ezt az összeget hárman is le akarták tenni, de mindhárman kicsúsztak az időből, „most éppen áll a bál, mert azt állítják, hogy határidőn belül voltak, holott nem” – mondta hetilapnak az anya. Egyébként egyik jelentkező sem ígért rá a meghirdetett összegre, ami nekik nagyon jó üzlet lett volna, a hitelező banknak azonban nem, mert az ingatlanok legalább a dupláját érik, ráadásul a visszafizetendő adósság 20 millió forint. Mindezzel a család egy hónap haladékot kapott, a házat akkor próbálják meg újból elárverezni 
Ha az árverés végül sikeres lesz, akkor a végrehajtó értesíti a gyámügyet, hogy a gyerekek veszélyeztetettsége fennáll. Addigra tehát megoldást kell találnia a családnak.

Miniszterelnök úr segíteni nem tud, de minden jót kíván

Az édesanya végső elkeseredésében két hónapja levelet írt Orbán Viktornak. Kedden (május 7.) érkezett meg a válasz. „Köszönjük, hogy segítségkérő levelével megkereste Orbán Viktor miniszterelnök urat, amelyre megbízásából a Levelezési Osztály válaszol. Őszinte megértéssel és együttérzéssel olvastuk sorait, melyekben egyéni élethelyzetét osztotta meg velünk” – írták. Ezután felhívták az édesanya figyelmét arra, hogy a vonatkozó „kormányrendelet értelmében Miniszterelnök úr valamennyi egyedi, szakmai, szakigazgatási és hatósági kérdésben az illetékes szervek, illetve szakminisztériumok álláspontjára támaszkodik, így az egyéni megkeresések és igények tekintetében elbírálási-, beavatkozási lehetőséggel sajnos nem rendelkezik.” A folytatásban javaslatok következnek, többek közt olyasmik, hogy Krisztina konzultáljon a volt férjével, kérjen önkormányzati bérlakást/ingatlant. Ezt Krisztináék megtették, azonban nem kaptak ilyen lakást/házat, mert nincsen az önkormányzatnak.
A miniszterelnöki levél így zárul: „Őszintén sajnáljuk, hogy a tájékoztatáson túl nem lehettünk a segítségükre. Helyzetüket átérezve, ezúton kívánunk Önöknek Miniszterelnök úr nevében kitartást és további minden jót!”

A Magyar Hang újságírója levélben kereste meg Zsámbok polgármesterét március 12-én a család támogatásának lehetőségeiről érdeklődve, Holló Ilona azonban – bár olvasta a levelet – azóta sem válaszolt, állítja a lap.
Szerző
Frissítve: 2019.05.08. 15:41

Távozik Kásler fejlesztésért felelős helyettes államtitkára

Publikálás dátuma
2019.05.08. 14:19

Fotó: okkfehervar.hu
Ismét hullanak a fejek Kásler Miklós körül, a Népszava információi szerint június elsejével felmentik Fábián Károly helyettes államtitkárt. Úgy tudjuk, a miniszter addig is kényszer szabadságra küldte a mostanáig bizalmi embereként számon tartott munkatársát. A magánszférában dolgozó urológus-onkológus szakembert tavaly októberben bízta meg a miniszterelnök Kásler Miklós javaslatára az egészségügyi fejlesztésekért felelős helyettes államtitkári feladattal. Az addig javarészt a magánszférában dolgozó orvos, közigazgatási tapasztalatok nélkül, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár távozása idején került a tárcához. Ám, hogy pontosan mit csinált azóta, arról egyik forrásunk sem tudott konkrétumokat mondani. Fábián Károly a közfeladatai mellett is orvosként maradt a magánszférában is, honlapján továbbra is hirdette a magánrendelését. Fábián Károly távozása meglepetést okozott az ágazatban, hiszen, a miniszter egyik bizalmas, közeli munkatársának számított. Kásler Miklós alig egy éves minisztersége alatt tucatnyi embert menesztett. Hivatalba lépésével az egészségpolitikát szinte azonnal lefejezte: távoznia kellett Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárnak s vele a helyettes államtitkárainak is. Továbbá az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatójának, Pozsgay Csillának, valamint az Országos Vérellátó Szolgálat vezetőjének, Dexler Donátnak, az Országos Tisztifőorvosnak, Szentes Tamásnak is. Ez utóbbi posztról azóta már menesztette az általa kinevezett Kovács Attilát is. Az egészségügyért felelős államtitkári poszton is volt már csere, a politikába Káslerrel együtt érkező Nagy Anikónak is távoznia kellett, valamint a vele együtt munkába álló helyettes-államtitkárainak is. Így Nagy Szilárd, fül-orr-gégésznek, és Fábián Attilának is, aki a Soproni Egyetem dékáni székét cserélte annak idején a kormányzati feladatra. Április elején a miniszter azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta Dávid Gyula, a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház főigazgatójának jogviszonyát is. Az elmúlt napokban pedig Kásler Miklós már nem hosszabbította meg Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Programért (EBP) felelős miniszteri biztos április 30-án lejárt megbízatását sem. Azóta lényegében szakmai vezető nélkül maradt ez a terület is.  
Szerző
Frissítve: 2019.05.08. 15:30

Az Alkotmánybíróság védte meg a Fidesz trükkös aláírásgyűjtését

Publikálás dátuma
2019.05.08. 13:51
Aláírják az íveket a Fidesz országos aláírásgyűjtő akciójának kezdetén tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Soós Lajos / MTI
A Kúria „önkényesnek tartott” döntését felülírva nevezte jogszerűnek az Ab, hogy a Fidesz aktivistái az EP-választást emlegetve gyűjtöttek aláírásokat Orbán programjához. A magyarázat egyszerűen parádés.
Megsemmisítette az Ab Kúria döntését, amiben elmarasztalták a Fidesz-KDNP-t egy trükkös aláírás-gyűjtés miatt. Az eset hátteréről lapunk is beszámolt, és azt az MTI is hasonlóan mutatta be: a Momentum egy videófelvétellel tudta bizonyítani, hogy a Fidesz aktivistái április 8-án délután a járókelőket megtévesztve gyűjtöttek aláírásokat. Pultjukon ugyanis a "Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26." felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a viszont a "Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!" felirat volt olvasható, az aktivisták pedig többször is azt állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat. A felvételről az is kiderült, hogy a pulton használt gyűjtőlapok nem a választási iroda által hitelesített ajánlóívek voltak, az aktivisták pedig külön kérésre sem tudták bemutatni a támogató aláírások gyűjtéséhez szükséges adatkezelési tájékoztatót. 
A Momentum panasza előbb a Fővárosi Választási Bizottságról, majd a Nemzeti Választási Bizottságról is lepattant. Az ügy végül eljutott a Kúriához, ami kimondta, hogy „ a választópolgárok megtévesztése önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelvét.”
Vagyis, a Fidesz jogsértést szerintük követett el, igaz, ezért csak elmarasztalták a kormánypártot.

Egy nézőponton

Nem így látta az esetet azonban az Alkotmánybíróság, amihez a Fidesz fordult jogorvoslatért: a párt nehezményezte, hogy a Kúria meg sem kérdezte őket az ügyben, és azt is kifogásolták, hogy a Kúria döntése „nem vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezte és korlátozta”. Láss csodát, az Ab szinte szóról szóra ugyanezeket hangoztatta döntésének indoklásában.
  • Alaptörvény-ellenesnek nevezték, hogy a Kúria nem vette figyelembe: a véleménynyilvánítási szabadság védi a politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunkikációt.
  • Hangsúlyozták, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja meg a jelölő szervezeteknek, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek
  • A fegyveregyenlőség és a tisztességes eljáráshoz való jog alapján a Fidesznek is biztosítani kellett volna a nyilatkozattétel lehetőségét a Kúria eljárásában, ez viszont nem történt meg.

Hazudtak? Nem szempont

Az, hogy a fideszes aktivisták bizonyítottan, többször is azt hazudták, hogy a Támogatom Orbán Viktor programját-feliratú íveken az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat – és ezzel becsaphatták a választópolgárokat – az Alkotmánybíróság ezzel a két mondattal intézte el.
„2019. április 8-án reggel az indítványozó (tehát a Fidesz-KDNP, a szerk.) képviseletében eljárt személyek a listaállításhoz (az EP-listáról van szó) szükséges dokumentációt, így az ajánlóíveket is leadták, az indítványozó a továbbiakban támogatói aláírásokat gyűjtött. Az indítványozó a jelen indítvánnyal kifogásolt időpontban már nem gyűjthetett ajánlást, így az e vonatkozásban tett megnyilatkozásokért sem marasztalható el.”
Tehát a Fideszt nem lehet elmarasztalni azért, ha aktivistái bizonyítottan hazudtak az aláírás-gyűjtés céljáról, és ezzel a járókelőket átverve gyűjtöttek aláírást Orbán Viktornak – mert eközben már nem gyűjthettek aláírásokat az EP-listához. Az, hogy eközben az Orbán-kormánynak bizonyítottan haszna származott a trükkből, és megtévesztették vele a választópolgárokat is, már nem ütötte meg az Alkotmánybíróság ingerküszöbét.
Szerző