Jezsuita atya: az isten szeretete semmit se ér, ha közben elfordulunk az üldözöttektől

Publikálás dátuma
2019.05.09. 08:30

Fotó: Csortos Szabolcs
Az erős identitású ember nyitott, a gyenge azonosságtudatú viszont zárkózott és fél, állítja a hinduizmust kutató jezsuita pap, Francis Xavier Clooney. A bostoni Harvard Egyetem oktatóját a "migránsok" iránt táplált félelmek okáról is kérdeztük pécsi előadása után.
Tanulhatnak-e egymástól a vallások? – azonos című könyvét idézve tartott előadást a 69 esztendős professzor a pécsi egyetemen. Clooney 1968-ban lépett be a jezsuita rendbe, 45 éve kutatja a hinduizmust és négy évtizede szentelték katolikus pappá. Szerinte egy keresztény számára tanulságos lehet az az intenzitás, amellyel a hinduk megélik hitüket és istenszeretetüket, és az is, ahogy felépítik belső függetlenségüket, önzetlenségüket és önnön testük tiszteletét. A közönség többsége - érezhetően - hívő katolikus volt. Egy kérdező azt firtatta: a hindukra tekintve miképp értelmezzük Jézus azon szavait, hogy „Én vagyok az út, az igazság, az élet, senki se juthat az Atyához, csak általam”? Clooney erre azt felelte, ha valaki megtalálta az igaz utat és igaz emberként él, akkor mindegy, milyen vallás követőjeként tette, mert a Jézus által kijelölt úton jár. Emlékeztetett, hogy 1965-ben a második vatikáni zsinat kimondta, tisztelni kell más vallások követőit és igazságkeresését, s a keresztény egyháznak ma is ez a hivatalos állásfoglalása. Szerinte túl sokan vagyunk a világban ahhoz, hogy ne vegyünk tudomást a másikról, hibázunk, ha szemellenzősen kizárjuk a másikat az életünkből. A szellem embereinek pedig – tanároknak, újságíróknak, politikusoknak - különösen nagy a felelőssége abban, hogy leszámoljunk a más vallásúakkal szemben táplált, téves előítéletekkel, amelyek azt sugallják: csak mi vagyunk az okosak és a jók, ők meg a buták és a gonoszok. - Gyerekkoromban még kevés hindu élt az Egyesült Államokban , ma viszont sok száz templomuk van országszerte, ennek ellenére az amerikaiak túlnyomó többsége semmit se tud a hindukról, annyit érzékelnek, hogy békés emberek - mondta kérdésemre az előadást követően Francis Xavier Clooney. - A keresztény amerikaiak nagyra értékelik a hinduk nyugalmát, és nem utasítják el őket, sőt, a hindu rokonság kifejezetten szomszédság vonzó a számukra. Clooneyt ezt követően az Európát megosztó migrációs válságról kérdeztem, miután az unió valamennyi országában erősödnek azok a jobboldali, nacionalista pártok, akik a menekültek befogadását elutasítják, mert szerintük a migránsok a kontinens pusztulását okozzák majd. - Természetesen én is elfogadom, hogy minden országnak joga van megvédenie önmagát és határait, és hogy csak annyira segítheti a menekülteket, amennyire azt a gazdasági teljesítménye engedi - mondta erről a bostoni professzor. - Ugyanakkor a kereszténység alapelve, hogy segíteni kell felebarátunkon. Az isten szeretete semmit se ér, ha közben elfordulunk az üldözöttektől és nélkülözőktől. A kereszténységünket tesszük hiteltelenné, tartalmatlanná, ha a bajba jutott muszlimoknak nem leszünk hajlandók enyhíteni a szenvedését. Clooney maga is gyakran szembesül azzal a félelemmel, ami szerint a muszlimok beáramlása megfosztaná Európát a kultúrájától és identitásától. - A félelemnek két gyökere lehet. Az egyik a tudatlanság: nem ismerjük a más vallást követő embereket, ezért eleve rossznak tartjuk őket. A másik az, ha saját identitásunk nem elég erős, és ezért rettegünk attól, hogy alááshatják a kultúránkat. De nem ők ássák alá, hanem mi magunk a gyenge azonosságtudatunkkal és önismeretünkkel, saját kulturális és szellemi hagyományaink alul értékelésével. Sokkal nagyobb nyitottságot tud mutatni másokkal szemben az, akinek erős az identitása és katolikus akar maradni, mint az, aki bizonytalan magában, és fél attól, hogy a más vallásúak elveszik tőle az identitását, a kultúráját és a biztonságát.
Szerző

EP-választás: eddig 20 külképviseleti megfigyelőt regisztrált az NVB, mindannyian fideszesek

Publikálás dátuma
2019.05.09. 07:36
Illusztráció
Fotó: Népszava
Még egy hétig lehet újabb megfigyelőket bejelenteni. A választáson listát állító pártok az NVI munkáját követő delegáltat is küldhetnek - ilyenből eddig 5 jobbikost és 5 fideszest regisztráltak.
Még egy hétig lehet megfigyelőket bejelenteni a május 26-i európai parlamenti (EP-) választásra. A választási eljárási törvény szerint a külképviseletekre az EP-választáson listát állító jelölőszervezetek külképviseletenként két-két megfigyelőt küldhetnek. A közös jelöltet állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak két megfigyelő küldésére.
Az EP-választáson kilenc párt és pártszövetség állított listát: MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Fidesz-KDNP, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Munkáspárt, Lehet Más a Politika.
Külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) május 16-án 16 óráig lehet bejelenteni, ezt követően a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a külképviseleti megfigyelő választójogát, és ha rendben találja, a megfigyelőt nyilvántartásba veszi.
Az NVB eddig húsz külképviseleti megfigyelőt vett nyilvántartásba, valamennyit a Fidesz-KDNP jelentette be.

A nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, figyelemmel kísérheti a szavazás menetét, az iroda munkáját, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be, valamint a szavazás lezárása után a lezárt urnát aláírhatja. A szavazást és a külképviseleti választási iroda munkáját azonban nem befolyásolhatja vagy zavarhatja, a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni. A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót (azaz a pártot) terhelik.
A választópolgárok az EP-választáson 93 ország 132 külképviseletén adhatják le voksukat, vagyis ennyi külképviseletre jelenthetnek be megfigyelőt a pártok.
Az EP-választáson listát állító pártok a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tevékenységét nyomon követő megfigyelőket is delegálhatnak, akik egyebek mellett személyesen figyelhetik majd a levélszavazatok feldolgozását. A listát állító jelölőszervezetek legfeljebb öt ilyen megfigyelőt bízhatnak meg.
Az NVB eddig tíz, az NVI mellé delegált megfigyelőt vett nyilvántartásba, ötöt a Jobbik, ötöt a Fidesz-KDNP jelentett be.

A nyilvántartásba vett megfigyelő jelen lehet az iroda munkájánál, de nem befolyásolhatja és nem zavarhatja. Az NVI mellé delegált megfigyelők bejelentésére ugyancsak május 16-án 16 óráig van lehetőség.

Nem kell megismételni a történelemérettségit

Publikálás dátuma
2019.05.09. 07:21
Képünk illusztráció
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A rendőrség nyomoz az ügyben.
Nem kell megismételni a történelem írásbeli érettségi vizsgát - közölte az Oktatási Hivatal (OH) szerda este.  "A megjelent híresztelésekkel ellentétben az Oktatási Hivatal nem íratja újra a történelem írásbeli érettségit. Az esszékérdések esetleges kiszivárogtatása ügyében az Oktatási Hivatal a rendőrségi feljelentést megtette, a tények feltárása a nyomozó hatóságok feladata" - olvasható a közleményben. Az OH május 8-án, az írásbeli vizsga megkezdése után kapott bejelentést arról, hogy egy közösségi oldal zárt csoportjában a középszintű történelemérettségi feladatsorának esszétémáit a vizsga kezdete előtt közzétehették. A hivatal ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A BRFK szerda délután azt közölte, hogy megérkezett a feljelentés, amelynek alapján elrendelték a nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Témák
érettségi
Frissítve: 2019.05.09. 07:38