Már csak 21 szabályozatlan folyó maradt a Földön

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:05

Fotó: Green Renaissance / WWW US
A világ 246 leghosszabb folyójának csupán egyharmada folyik szabályozatlanul, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák - derült ki egy egész bolygóra kiterjedő elemzésből.
WWF és más szervezetek, intézetek részvételével a 2019 májusában a Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan - több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák - derül ki a szervezet közleményéből.
Az elemzés elkészítésében 34 kutató vett részt világszerte ismert kutatóintézetekből és szervezetektől - többek között a WWF-től is -, munkájuk során összesen 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg. Ezzel elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan folyók elhelyezkedéséről és kiterjedéséről. Műholdas megfigyeléseket is használva minden eddiginél alaposabban vizsgálták meg ezeket a kivételesnek tekinthető vízfolyásokat. Az eredmények szerint a folyók állapota súlyosan leromlott, a készítők javaslatot tesznek a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, valamint a szabályozott folyók helyreállítására is.
A Föld ezer kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, tehát 21 folyó jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját.

A gátak és víztározók az elsődleges okai annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved. A gátak nemcsak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják. Jelenleg közel 60 000 nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik. Gyakori az is, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.
A folyók és vízgyűjtőterületeik a természet és az emberiség éltető erői közé tartoznak az egész világon. A szabad folyású folyók nem csak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is. Ma a gazdasági fejlesztések nyomása alatt számuk azonban folyamatosan csökken.
Az egészséges vízfolyások sok országban a népesség élelmiszer-ellátásában jutnak döntő szerephez, máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak megoldási lehetőségeket. A folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük, ez fajok és populációk ezreit érinti. 

Európában sem rózsás a helyzet

A jelentésből kiderül, hogy Európában nincs ezer kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat találunk, amelyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetjük őket szabályozatlannak. A folyószabályozások miatt a 19-20. században nagyon sok mellékágat és kanyart levágtak a folyókról, és több tízezer hektár korábbi ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre. Ezek a leszűkült árterek is rendkívüli élőhelyeknek és fajoknak nyújtanak otthont, a lakosság számára ivóvízforrást biztosítanak, a szabadidő eltöltésére és kikapcsolódásra pótolhatatlan lehetőséget nyújtanak.
Folyóik és árterek megújulóképessége rendkívül nagy: Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett. A WWF szerint vállalni kell a folyók megóvásának és helyreállításának felelősségét, és a lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók helyreállításához, valamint fokozatosan el kell hagyni a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket.
Szerző

Ürüléktárlat nyílt a Prágai Állatkertben

Publikálás dátuma
2019.05.08. 12:50
Illusztráció
Fotó: Stephan Bonneau / Biosphoto / AFP
Az állatvilág ürülékeit bemutató állandó kiállítást nyitott a Prágai Állatkert.
A tárlaton koprolitok, vagyis fosszilizálódott ürülékek és a már kihalt állatok széklete mellett a modern kori gorillák, oroszlánok, elefántok, lovak, teknősök, wombatok, tevék és más állatok végtermékét is bemutatják a legváltozatosabb méretben, formában, színben és textúrában. 
Az állatkert igazgatója, Miroslav Bobek - akinek vezetékneve csehül kakit jelent - elmondta, a tárlatot az amerikai George Frandsen és az általa 2014-ben alapított, fosszilizálódótt exkrementumokkal foglalkozó Poozeum nevű online múzeum inspirálta.
Az állatkert egyébként évek óta árul is elefántürüléket kertészek számára trágyaként.
Szerző
Témák
Prága

Több százezer fáról lehulló szösz keseríti Peking lakóinak életét

Publikálás dátuma
2019.05.08. 11:45

Fotó: Hu lingyun / AFP/Imaginechina
Súlyos problémákat okoz a nyárfákról és fűzfákról hulló szösz Pekingben és Kína északi területein tavasszal, amelyeket a város vezetése különböző intézkedésekkel próbál orvosolni - derül ki a CGTN kínai nemzetközi televízió híroldalán szerdán megjelent cikkből.
A vattaszerű magszőrt a nőivarú fák a meleg és száraz idő beálltakor kezdik hullatni, és a közhiedelem ezt a Kínában "tavaszi hónak" nevezett jelenséget teszi felelőssé az ebben az időben sokaknál jelentkező allergiás reakciókért, amelyeket azonban valójában nem maga a magszőr, hanem a beleragadó szennyeződés és pollen okoz. 
A nőivarú nyárfák és fűzfák ráadásul évente akár három kilogrammnyi magszőrt termelhetnek, a kínai főváros belső kerületeiben - az ötödik körgyűrűn belül eső területen - pedig 2018-as adatok szerint mintegy 284 ezer ilyen fa volt, vagyis egy évben összesen csaknem 850 tonnányi szösz repkedhet a levegőben Peking központjában. 
A tavasszal mindenhová beszökő fehér pamacsok azonban nem csupán az allergiától szenvedő embereknek okoznak gondot. A magszösz rendkívül gyúlékony, ráadásul gyorsan, és nagy hőfokon ég, így ha egy nagyobb mennyiségben felgyűlt halom lángra kap, például egy eldobott cigarettacsikk miatt, az pillanatok alatt súlyos tűzvészhez vezethet.
A "tavaszi hó" jelensége újkeletű problémának számít azonban, ugyanis a nyárfák és fűzfák telepítését a kilencvenes években kezdték csak meg Pekingben és környékén. A fák telepítésére azért volt szükség, mert az 1960-as években a kínai fővárost az elsivatagosodás fenyegette, amely legszembetűnőbben a tavaszonként jelentkező homokviharokban nyilvánult meg. Az elsivatagosodás elleni intézkedésként telepítették tehát a gyorsan növő és igénytelen fűz- és nyárfákat milliószámra. A lépés eredményesnek bizonyult, ugyanis a Pekingi Meteorológiai Obszervatórium adatai szerint az 1950-es évekkel összevetve 2010 utánra a homokviharos napok számának átlaga 26-ról háromra csökkent. Szakértők emellett a fák a levegő tisztítása szempontjából betöltött nélkülözhetetlen szerepét is hangsúlyozzák.
Csang Csi-hsziang, a Pekingi Erdészeti Egyetem professzora a CGTN-nek elmondta: a szöszölés megfékezésének egyik módja, hogy ritkítják a nőivarú fákat, a másik pedig, hogy gátlószerekkel akadályozzák a magszőr termelődését, ez azonban csupán egy évre biztosítja a szösztelenséget. 2017-ben a főváros fái közül csaknem 400 ezret vetettek alá a gátlószeres beoltásnak. Létezik egy végleges megoldás is, melynek során a nőivarú fákat hímivarú fák ágaival oltják be, ez azonban drága, így mindössze nagyjából ezer fa esetében alkalmazták, amelyek különösen érzékenynek tekintett részeken helyezkednek el, például kórházak, iskolák környékén. 
Csang rámutatott: Pekingben azért is okoz különösen nagy problémát a nagy mennyiségű magszösz, mert míg Európában a fűz- és nyárfákat elsősorban füves területekre ültetik, a kínai fővárosban keményborítású utak mentén sorakoznak, így nincs, ami megfogja a szállingózó szöszpamacsokat. Kína több intézkedéssel igyekszik orvosolni a helyzetet. 2015-ben Peking betiltotta a nőivarú fűz- és nyárfák telepítését, emellett 300 ezer hímivarú fa ültetését kezdte meg, 2018-ban pedig 667 hektárnyi városi zöldterület kialakításáról döntöttek annak érdekében, hogy legyen a magszőröknek hol felszívódniuk.
Szerző
Témák
Kína nyárfa