Előfizetés

Mélységesen megdöbbent az ENSZ menekültügyi szervezete Magyarország intézkedésein

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.09. 09:53

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Kirívó megsértése a nemzetközi és az európai jognak, ahogy a menedékkérőkkel bánnak a hatóságok.
Magyarország szerdára virradó éjjel végrehajtott intézkedései, amelyek során arra kényszerített két afgán menedékkérő családot, hogy elhagyják az ország területét, mélységesen megdöbbentőek és kirívó megsértései a nemzetközi és az európai uniós jognak – közölte az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A két családot, négy felnőttet és hét gyermeket január óta tartották őrizetben a Magyarország és Szerbia határán lévő röszkei tranzit zónában. A hatóságok május 7-én éjszaka a határkerítés egyik kapujához kísérték őket. Nem hagytak nekik más választást, mint vagy visszamennek Szerbiába, vagy repülőgéppel hazaszállítják őket Afganisztánba. „Az, ahogyan ezekkel a családokkal bántak, beleértve azt, hogy a nélkül távolították el őket Magyarország területéről, hogy érdemi erőfeszítést tettek volna a menedékkérelmük áttekintésére, rendkívül elkeserítő” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. „Ezeknek a családoknak az ügye ismételten alátámasztja a mélységes aggodalmainkat azzal kapcsolatban, ami Magyarországon történik, ahol a menedékkérőket nem a kérelmük tartalma alapján utasítják el, hanem pusztán azért, mert Magyarország megszorító jellegű törvénye alapján a kérelmüket automatikusan elfogadhatatlannak minősítik.” Ennek a törvénynek az értelmében Magyarország az európai uniós jog által megkövetelt biztosítékok nélkül elutasít minden menedékkérőt, aki olyan országon haladt át – a szóban forgó családok esetében Szerbián –, amelyet Magyarország biztonságosnak ítél meg. A szerb hatóságok egy befogadó állomáson szállásolták el a kitoloncoltakat. A családok arról tájékoztatták az UNHCR-t, hogy a magyar hatóságok öt napon át nem adtak enni a felnőtt családtagoknak.    Egy harmadik afgán család, egy édesanya négy gyermekével, egyelőre a tranzit zónában maradt, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága egy ideiglenes intézkedéssel megtiltotta, hogy eltávolítsák őket az országból. Az UNHCR ezennel ismételten arra szólítja fel Magyarországot, hogy ne tegyen semmi olyan lépést, amelynek célja, hogy embereket visszaküldjön a származási országukba vagy bármilyen más módon eltávolítsa őket Magyarország területéről, a nélkül, hogy megfelelő módon megvizsgálta volna a menedékkérelmüket. Ennek a helyzetnek a fényében az UNHCR azt javasolta az európai határőrizeti ügynökségnek, azaz a Frontexnek, hogy ne támogassa Magyarországot azoknak a hazaküldésről szóló döntéseknek a végrehajtásában, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi és az európai joggal.

Pénzükkel szavaznak az olvasók: megállíthatatlanul zuhan a NER-közeli megyei lapok olvasottsága

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.05.09. 09:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az idei első negyedévben még a tavalyi adatokat is sikerült alulmúlniuk, ismét több mint 10 százalékkal esett a kormányközeli helyi lapok olvasottsága.
Szinte minden nyomtatott újság vesztett az eladott példányszámából az idei első negyedévben – derül ki a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) adataiból; az országos napilapok közül a Népszava az egyetlen kivétel. Az adatokat szemléző hvg.hu külön felhívja a figyelmet arra a folytatódó trendre, hogy
a NER-közelivé vált megyei napilapok példányszáma változatlanul zuhan.

Miután a vidéki megyei napilapok kormánypárti tulajdonosok – Mészáros Lőrinc, Andy Vajna, valamint a Népszabadságot megszüntető Heinrich Pecina, majd végül a KESMA – kezébe kerültek, tízezrével vesztik az olvasóikat. 2018 összes negyedévében 10-11 százalékos esést mértek az egy évvel korábbihoz képest, és 2019 első három hónapjában is mínusz 11 százalékos a mutató, vagyis még a tavalyi rémes adatot is sikerült tovább rontani.
A megmaradt helyi független sajtót eközben a puszta létéért kénytelen küzdeni: finanszírozásuk akadozik, egyre nehezebben jutnak információhoz.

Év végéig biztosan marad a Magyar Krónika

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2019.05.09. 09:00

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A lap nem lett része a fideszes médiumokat tömörítő média-óriásholdingnak.
Az év végéig megoldódott a Magyar Krónika kiadása – erről tájékoztatta lapunkat Bencsik Gábor főszerkesztő. Elmondta, hogy a Miniszterelnökség nemrégiben 56 millió forint támogatást adott a lapnak, és ez összeg fedezi a jelenleg havonta tízezer példányban nyomtatott kulturális havilap előállításának a költségeit. Március végén még arról írt az Index, hogy bizonytalanná vált a lap sorsa. A hírportálhoz eljutott a főszerkesztő előfizetőknek írt februári levele, amiben Bencsik Gábor úgy fogalmazott, "kétségessé vált a Magyar Krónika hosszú távú finanszírozása", ezért csak 2019. áprilisig tudnak garanciát vállalni a megjelenésre. A főszerkesztő arra kérte az előfizetőket, hogy amennyiben továbbra is igényt tartanak a folyóiratra, fizessenek be csekken a lapnak 650 forintot. A levél szerint a Magyar Krónika azért is szorul támogatásra, mivel a „megjelent példányok többsége díjmentesen kerül iskolákhoz, közkönyvtárakhoz, közintézményekhez határokon innen és túl". A példányszámról Bencsik most elmondta: mintegy hatezer kiadvány kerül közintézményekhez, kétezer előfizetőjük van, illetve ugyanennyi példány kerül standokra, könyvesboltokba. A havilapot 2014-ben alapította a tavaly elhunyt Kerényi Imre rendező, miniszterelnöki megbízott. Az első lapszámokat még a Fidesz alapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta, de érkezett állami hirdetés is. A lap profilja azóta sem változott: bár esetenként a kormánypárti politikai élet szereplői is jegyeznek benne cikkeket, ám a lap megmaradt mértéktartó hangvételűnek és kulturális jellegűnek, ahogy nem lett része a fideszes médiumokat tömörítő média-óriásholdingnak sem. Egyelőre úgy fest, hogy később sem kell csatlakozniuk a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA). „Semmilyen ilyen jelzés nem érkezett, és nem is kérdeztek minket erről”, fogalmazott kérdésünkre Bencsik Gábor.