Előfizetés

A növés is okozhat fájdalmat

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.05.09. 15:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyerekkorban már maga a növés is fájhat, de a test átalakulásával is megjelenhetnek kezelést igénylő tünetek.
A gyerekek mozgásszerv-rendszere a születésüktől kezdve egészen felnőttkorukig folyamatosan változik. A leggyorsabban az első, illetve a 11-16. életév között. Utóbbi, a kamaszkori hirtelen hossznövekedés jelentősen megváltoztathatja a mozgásszervek alakját, teherbírását, de nem csak ezért fontos a gyerekek időszakos, kötelező és ajánlott mozgásszervi szűrése – mondta dr. Lajos Éva, a Budai Egészségközpont ortopéd szakorvosa a Népszavának
A panaszok egy része a gyors növekedésből ered, ami maga is járhat fájdalommal. Gyakori, hogy az izmok, ínszalagok nem követik a csontvázrendszer változását. Ha ezek a mérethez, alkathoz képest gyengébbek, gerincferdülés is kialakulhat, vagy feszesebbé, kötötté válhatnak az ínszalagok, és ez gátolhatja a mozgást. Bajok származhatnak az olyan deformitásokból is, mint az alsó végtagi tengelyváltozás – x vagy o láb –. A sarokcsont tengelyhibája befelé dőlő lábat okozhat, aminek talpi fájdalom és a teherbírás csökkenése lehet a következménye – sorolta a szakorvos a leggyakoribb ortopédiai problémákat.

Mozgás, testsúly, cipő

A gyermekeknek sok mozgásra van szükségük, a legjobb, ha a szabad levegőn szaladgálnak, fára másznak. A rendszeresen űzött sportág kiválasztásánál fontos figyelembe venni a gyerek alkatát is. Egy erősebb testalkatú, kötöttebb vázizomzatú, túlsúlyra hajlamos kislány esetén például nem érdemes erőltetni a balettozást. Oda kell figyelni a túlsúlyra, de a túlzott soványságra is, utóbbi esetben, mivel nincs kellő támasztása a csontvázrendszernek, relatív izomgyengeség alakulhat ki. 
Fontos, hogy a gyerek jó minőségű lábbelit viseljen. A vásárláskor ne a divatosság legyen az elsődleges szempont, hanem az egészségesség. A szakember szerint a mennyiség helyett a minőség fontos: elég, ha – szezononként - egy, de jó cipője van a gyereknek.

Denevérszerű, de repülni nem tudó dinoszaurusz maradványokat találtak Kínában

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.09. 11:11

Fotó: Sun zifa / AFP/Imaginechina
Szárnyas dinoszauruszfajta maradványaira bukkantak kínai tudósok, a lelet a dinoszauruszok evolúciójának egy olyan szakaszára világít rá, amelynek során egyes alfajok a madarak felé kezdtek fejlődni - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség csütörtökön.
A jó állapotban fennmaradt, mintegy 163 millió éves fosszíliát az északkelet-kínai Liaoning tartományban találták még 2017-ben. A maradványok a szakértők szerint egy eddig ismeretlen, 32 centiméter hosszú, és 300 grammos testtömegű theropodától, vagyis két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszaurusztól származnak, amelynek hártyás szövet alkotta, tollas szárnyai voltak, repülni azonban nem tudott.
A szarkaméretű dinoszaurusz a kutatók szerint fákra mászhatott, és lehetséges, hogy a denevérszárnyakhoz hasonló hártyáit a levegőben siklásra használhatta, miközben fáról fára ugrándozott. A nagyméretű mellcsont hiánya azonban arra utal, hogy a fajta nem tudott a madarakhoz vagy denevérekhez hasonlóan repülni. 
ambopteryx longibrachium
Fotó: Sun zifa / AFP/Imaginechina
Az újonnan felfedezett fajnak az ambopteryx longibrachium nevet adták, utalva arra, hogy a fajta átmenet a repülő őshüllők, vagyis pteroszauruszok és a dinoszauruszok között. Vang Min, a Kínai Tudományos Akadémia őskortannal foglalkozó intézetének kutatója és a dinoszaurusz maradványairól szóló, a Nature című tudományos szaklapban publikált tanulmány elsőszámú szerzője elmondta: az ambopteryx longibrachium a szintén Liaoning tartományból előkerült maradványok alapján felfedezett scansoropterygidae családba sorolható, amely a nevét a példányokat jellemző "mászó szárnyakról" kapta. 
A kutató kiemelte: számos fajtáról ismert, hogy madarakhoz hasonló tollazattal rendelkeztek, és az evolúció során madarakká fejlődtek, de ez az új faj különösen érdekes, mert a hártyás, denevérszerű szárnyakkal rendelkező fajok létezése eddig nem volt széleskörben elfogadott elmélet.

Iszunk, mint a gödény: 70 százalékkal nőtt a világ alkoholfogyasztása 1990 óta

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:45
Illusztráció
Fotó: Unsplash
Harminc év alatt 70 százalékkal növekedett az alkoholfogyasztás a világon a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány szerint.
A 189 ország adatait elemző kutatásból kiderült, hogy 1990 és 2017 között a Föld lakosságának alkoholfogyasztása 70 százalékkal emelkedett, ezen belül különösen nagy mértékben a Távol-Keleten és Indiában. A fejlett nyugati ipari államokban csökkent az alkoholfogyasztás. Az értékek növekedése nemcsak a fejenként megnövekedett átlagfogyasztásra, hanem a népességnövekedésre vezethető vissza. Nagyok a regionális különbségek is a növekedés mértékét tekintve. Míg például Kínában, Indiában és Vietnamban erőteljes a növekedés, a kelet-európai országokban jelentősen visszaesett a fogyasztás magas mértéke.
A közlekedési balesetek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák csak egy részét alkotják azoknak a halálokoknak, amelyek közvetve vagy közvetlenül az alkohollal állnak összefüggésben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2016-ban minden 20. haláleset hátterében az alkohol állt. Emiatt a szervezet szerint 2025-re a 2018-as mértékhez képest tíz százalékkal kell csökkenteni a visszaeső alkoholfogyasztást. A tanulmány szerzői szerint azonban ez a cél valószínűleg nem fog teljesülni.
"Ehelyett az alkoholfogyasztás a megjósolható betegségek egyik fő rizikófaktorává válik, hatásai pedig jelentősen megnövekednek más kockázati tényezőkhöz képest"

- mondta el Jakob Manthey, a Drezdai Műszaki Egyetem klinikai pszichológiai és pszichoterápiai intézetének kutatója.

 A vizsgálathoz 15 és 99 év közötti emberek 1990-es, 2010-es és 2017-es alkoholfogyasztását elemezték 189 országban és ebből becsülték meg a 2030-as értékeket. Megállapították, hogy 2017-ben az észak-afrikai országokban és a Közel-Keleten ittak legkevesebbet, míg Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet. A legnagyobb mértékű, 34 százalékos emelkedést 2010 óta a gazdaságilag feltörekvő délkelet-ázsiai országokban mérték.
Globálisan nézve 1990-ben a 15-99 évesek fejenként átlagosan 5,9 liter tiszta alkoholt fogyasztottak. 2017-ig ez a 6,5 literre emelkedett. A nyugati ipari országokban stagnált vagy csökkent az alkoholfogyasztás mértéke. 
Magyarországon 1990-ben fejenként átlagosan kiemelkedően sok, 17,2 liter tiszta alkohol fogyott, ez 2010-ben 12,1 literre, majd 2017-ben 11,2 literre csökkent. 
A legtöbb alkoholt Moldovában fogyasztották 2017-ben: fejenként évente átlagosan 15 litert, a legkevesebbet a muzulmán Kuvaitban, ahol kevesebb, mint 0,0005 litert. 
A különböző értékeket és változásaikat a kutatók olyan tényezőkre vezetik vissza, mint a vallás, az egészségpolitika és a gazdasági növekedés. A megfigyelések szerint a gazdasági növekedés a legerősebb hatású tényező. Elsősorban Kína és India szemlélteti ezt, ezekben az országokban 1990 és 2017 között átlagosan megkétszereződött az alkoholfogyasztás.