Kockáztat a Ferrari Barcelonában

Publikálás dátuma
2019.05.10. 10:00

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
Az ideje korán bevetett új motortól vár előrelépést a Scuderia, amely szezonbeli első futamgyőzelmét próbálja megszerezni a Spanyol Nagydíjon.
Négyből négy kettős győzelmet aratott az idény eddigi részében a Mercedes, így egyelőre Lewis Hamilton és Valtteri Bottas vív öldöklő csatát a világbajnoki címért. A száguldó cirkusz erre a hétvégére Spanyolországba tette át székhelyét, Barcelona pedig jól ismert helyszín a csapatok számára, hiszen az év eleji teszteket is a katalán városban tartották. A Ferrari akkor kiemelkedett a mezőnyből, s sokan favoritnak kiáltották ki a maranellói istállót, amely azonban idén még adós a futamgyőzelemmel.
Két hete Bakuban a Renault főnöke, Cyril Abiteboul előre bocsátotta, hogy a Honda után Barcelonában ők is bevethetik új motorfejlesztésüket, s így tesz a Ferrari is.
A maranellóiak a második verziótól a plusz teljesítmény mellett jobb megbízhatóságot és fogyasztási mutatókat várnak. Az olasz Motorsport értesülése szerint a leglényegesebb fejlesztést a belső égésű motor új hengerfejei jelentik, amelyek alumínium helyett immár acéllal vegyített ötvözetből készülnek, így sokkal ellenállóbbak a hővel és a motorban történő robbanások energiájával szemben, ezáltal többet használhatók nagy teljesítményen.
A Scuderia emellett a Shell továbbfejlesztett üzem- és kenőanyagaitól is további teljesítményjavulást vár azok után, hogy a korábbi versenyeken bebizonyosodott, a Ferrari motorja többet fogyaszt a Mercedesénél. Barcelonában ugyanakkor csak a gyári csapat két versenyzője, Sebastian Vettel és Charles Leclerc kapja meg a fejlesztést, mivel az Alfa Romeo és a Haas túl kockázatosnak tartja a korai motorcserét, és kitart a korábbi verzió mellett, ugyanis minden csapat csak három motort használhat büntetlenül az idényben.
A Ferrari ugyan sokat vár a fejlesztésektől, Barcelonában legutóbb 2013-ban győztek a maranellóiak, miközben az elmúlt két spanyol futamot egyaránt Hamilton nyerte, ráadásul tavaly Bottas lett mögötte a második.
A korábbi Ferrari-pilóta Gerhard Berger szerint korai leírni a Scuderia versenyzőit, noha Vettel hátránya 35, míg Leclerc-é 40 pont, míg az 1996-os világbajnok Damon Hill arra számít, az idény későbbi szakaszában koránt sem lesz majd ennyire harmonikus Hamilton és Bottas viszonya, ez pedig az ellenfelek malmára hajthatja a vizet. A 2016-os vb-győztes, Nico Rosberg viszont úgy véli, a pontversenyben egy ponttal vezető Bottas nagyon jó úton jár, ha a későbbiekben sem bosszantja fel Hamiltont.
„Sose húzd fel Lewist! Ha dühös, csak még motiváltabb és összeszedettebb lesz és harap, mint egy terrier. Valtteri ráérzett valamire, amire én csak az utolsó közös évünkben jöttem rá” – magyarázta Rosberg.

A Spanyol Nagydíj programja

Péntek: Első szabadedzés 11:00-12:30 Második szabadedzés 15:00-16:30 Szombat: Harmadik szabadedzés 12:00-13:00 Időmérőedzés: 15:00 Vasárnap: Futam: 15:10
A versenyhétvégét az M4 Sport élőben közvetíti.

Barcelona bajban, balhé Brazíliában

Könnyen lehet, hogy jövőre nem szerepel majd a versenynaptárban a Spanyol Nagydíj, ugyanis a barcelonai pályának az idei futammal lejár a szerződése, a kormányzat pedig nem kívánja tovább finanszírozni. Amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, akkor várhatóan a hollandiai Zandvoort kerül a versenynaptárba.
Csütörtökön pedig balhé alakult ki Brazíliában azt követően, hogy Jair Bolsonaro elnök bejelentette, 2020-tól Rio de Janeiro rendezi a Brazil Nagydíjat. Mint mondta, a jelenlegi rendezés a Sao Paulóhoz közeli interlagosi aszfaltcsíkon veszteséges, a pályának sok a tartozása, ezért költöztetik el a versenyt. Az új versenypályát, amelyet Ayrton Sennáról nevezik el hat-hét hónap alatt szeretnék felépíteni, ugyanakkor Sao Paulo vezetősége felháborodva fogadta a bejelentést, s nem akar lemondani a rendezésről.

Szerző

Elhunyt Bíró Mihály

Publikálás dátuma
2019.05.09. 19:50

Fotó: Shutterstock
Hosszú betegség után csütörtökön elhunyt Bíró Mihály, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) egykori elnöke, későbbi tiszteletbeli elnöke.
A halálhírt közlő MBSZ emlékeztetett: a sportvezető 1974-től 1992-ig, tizennyolc éven át tevékenykedett a magyar birkózás első embereként, míg 1980-tól 2000-ig a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) alelnöke is volt. A sportágban a 2000-es évek elejéig töltött be szerepet, majd a magyar szövetségben tiszteletbeli elnöknek is megválasztották. Bíró Mihály július 28-án töltötte volna be a 90. életévét. Németh Szilárd, az MBSZ jelenlegi elnöke őszinte részvétét fejezte ki a magyar birkózás története egyik legfontosabb sportvezetőjének halála kapcsán, kiemelve, hogy eredményes időszakban, hosszú éveken át igen hatékonyan képviselte az országot nemzetközi szinten. Temetéséről később intézkednek.
Szerző
Témák
gyász

Miért is tátonganak üresen a lelátók a stadionokban?

Publikálás dátuma
2019.05.09. 11:00

Fotó: Vajda János / MTI
Amikor még színvonalas, szórakoztató focimeccseket lehetett látni a magyar élvonalban, akkor a kieső csapatok meccsein is tízezer felett volt az átlagnézőszám.
Tudományos magyarázatot olvastam arról, miért lézengenek a nézők a magyar stadionok túlnyomó többségében. Azért, mert a rendszerváltás előtt egyrészt mindenáron felül akartuk múlni a Nyugatot, másrészt nagyon le akartuk győzni a Szovjetuniót. Ebből kifolyólag eredmény-központúvá vált a magyar sport, és azon belül a futball, tehát korántsem a szórakozás egy formája lett belőle, ahogyan az a fejlett országokban történt.
Elöljáróban hadd szögezzek le két tényezőt. Az első: nem Keletről, hanem Nyugatról származik az a mondás, mely szerint „csalódást kelt, ha azt hallom, a labdarúgás élet halál kérdése; sokkal több annál”. A futball lényege ugyanis nem egyszerűen a gól, a csel vagy a finom passz, hanem az egészen rendkívüli társadalmi hatás. (Globális – tenném hozzá, ha nem tudnám, hogy e jelző a mai Magyarországon már-már szitokszónak minősül.) A szociális-kulturális befolyás persze csak megfelelő színvonallal képzelhető el, de nem mondható más az egyszerű szórakoztatásról sem, mert a nívótlan focika alkalmatlan még a szimpla kikapcsolódásra is. 
Az alapvetés után ki lehet térni arra, hogy a valódi magyar labdarúgás története nem csupán az eredményhajszolás históriája. A legelső vonalban persze évtizedeken át a legmagasabban volt a léc, de ahol tudás van, ott – magától értetődően – mérce is létezik. (Tudják, hány ország válogatottja vívott legalább két vb-döntőt? Alig kilencé: Argentínáé, Brazíliáé, Csehszlovákiáé, Franciaországé, Hollandiáé, Magyarországé, Németországé, Olaszországé, Uruguayé.) De szálljunk lejjebb: Miskolcon két egymást követő esztendőben – 1966-ban és 1967-ben – előbb 27 ezer, majd 28 ezer néző fogadta a Vasast, jóllehet az évadot a kilencedik vagy a hetedik helyen záró Diósgyőr nem is álmodhatott éremről. Még súlyosabb az az adat, hogy a jelenleg átlagban 3386 szurkolót felmutató Debrecenben volt olyan szezon, amelyben az FTC-t és a Honvédot 22 ezer, a Csepelt, a Dorogot, az MTK-t, a Szegedet, a Tatabányát egyaránt 20 ezer, a Pécset 18 ezer, az Újpestet 15 ezer, a Vasast 14 ezer drukker várta a nagyerdei sporttelepen. Abban az idényben (1960/61-ben) a DVSC nemhogy sikersorozatot produkált volna, de éppenséggel kiesett. Akárcsak az 1981/82-es évadban az Ózd, amely az FTC-vel 20 ezer, a Diósgyőrrel 18 ezer, a Győrrel és a Honvéddal egyformán 15 ezer, a Békéscsabával 14 ezer, még a Volánnal is 10 ezer néző előtt találkozott odahaza. 
Azért voltak ily sokan, mert a sereghajtás ellenére is élményt ígért a megannyi másfél óra (naná, Debrecenben például olyan hátul kullogókkal, mint Kertész Tamás, Puskás Lajos, Zilahi Zoltán), s így gondolták ezt egyéb olyan helyeken is, ahol szintén szóba sem kerülhetett az első osztályú bajnoki cím. Mégis előfordult Békéscsabán 15 600-as, Zalaegerszegen 15 533-as, Pécsett 15 385-ös, Nyíregyházán 14 146-os, Szegeden 13 077-es, Tatabányán 11 154-es, Szombathelyen 10 933-as évi nézőátlag. Azokban az időkben, amikor szinte garantált volt a futball. (Azért szinte, mert minden egyes meccsen nem szökhetett az egekbe a színvonal.) Magyarországon az emberek erről már több dekád óta leszoktak: előbb a nemzetközi versenyképességről mondtak le, majd lassanként arról is, hogy három jó passzt lássanak egymás után. Azzal egyenes arányban távolodtak el egyre többen a sporttelepektől, amilyen mértékben mindinkább elmaradt a pályákról a futball. 
Ezért aztán a labdarúgás minálunk megszűnt közösséget képezni abban a nagyságrendben, amely mozgósító erőért a több mint sportágat csak bámulni lehet. S amilyen hosszú ideje tart a krízis, olyan elhúzódó lesz az újjáépítés (már, ha szakmai értelemben ténylegesen elkezdődik). José Mourinho edző bajnoki címre vezette a Chelsea-t, amikor bölcsen azt mondta: „Még legalább ötven évre van szükség ahhoz, hogy a Chelsea olyan márka legyen, mint a Manchester United.” A mostanában nagyrészt kiscsoportos modern stadionokat is kizárólag akkor lehet majd megtölteni, ha futball költözik beléjük.
Egyelőre vájt füllel sem hallani, hogy a labdarúgás csak úgy dörömbölne a kapun.
Szerző
Témák
labdarúgás
Frissítve: 2019.05.09. 13:17