A Föld miniaszteroidájára küldene szondát Kína

Publikálás dátuma
2019.05.11. 12:12
Illusztráció
Fotó: Ron Miller / leemage / AFP
Robotmissziót küldene a világűrbe a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA), amely egy üstökös meglátogatásán túl mintát gyűjtene egy aszteroidáról is.
A tízéves küldetés, amelyet ugyan a kínai kormány még nem hagyott jóvá hivatalosan, 2024-ben indulna – idézi a Csillagászat.hu a CNSA nemzetközi együttműködés menedzserének, Yang Ruihongnak a Nature folyóiratban megjelent szavait. 
Jelenleg Japánnak (Hayabusa-2) és az Amerikai Egyesült Államoknak (OSIRIS-REx) is kering űrszondája aszteroidák körül, a Hayabusa-1 misszió volt az első, amely 2010-ben aszteroidamintát hozott a Földre.
A Kínai Nemzeti Űrügynökség a 2016 HO3 jelű, Föld körül keringő kvázi-szatellita aszteroidára küldené a mintagyűjtő szondát. A CNSA külföldi kutatóközpontok javaslatait várja, milyen extra tudományos berendezéseket vihetne magával hasznos teherként a kínai űrszonda.
Az űrszonda az aszteroida elérése után visszatérne a Föld körüli pályára és ledobná a mintatartó kapszulát. A kisméretű aszteroida, amely Kamo’olaewa néven is ismert, még 100 méter hosszú sincs és azért kvázi-szatellita beosztású, mert a Föld körül kering, de túl messze van ahhoz, hogy valódi hold legyen. Maximális távolsága idején körülbelül százszor van távolabb a Holdnál.
Szerző

Újjáépítik az Akropolisz Parthenonjának dór templomcelláját

Publikálás dátuma
2019.05.10. 18:18
Illusztráció
Fotó: Nikos Libertas / SOOC / AFP
A görög régészeti tanács úgy döntött, hogy újjáépítik az athéni Akropolisz Parthenonjának egy részét, felhasználva azokat a márvány- és kődarabokat, amelyek a műemlék körül hevernek - adta hírül csütörtökön a Greek Reporter című görög napilap honlapja.
Ez lesz az első alkalom, hogy szűz Pallasz Athéné templomának egy részét újjáépítik, hogy az ókori műemlék eredeti pompáját bemutathassák az athéni Akropoliszon. A régészeti tanács úgy döntött, hogy a dór stílusú templom celláját építik újjá, a cella hátsó falánál állt Pheidiasz, a Parthenon építését vezető görög szobrász 12 méter magas Athéné szobra, amelyet i.e. 439-ben vagy 438-ban avattak fel. A krizelefantin technikával készült szobor elefántcsontból, ruhája aranyozott üvegből készült.
"A mai tanácskozás nagy fontossággal bír, mert felhasználva a cella újjáépítéséről szóló kutatásokat, képesek leszünk rekonstruálni azt, ez egy nagyon fontos esemény a Parthenon történetében"

- olvasható a régészeti tanács közleményében.

Athéné szobra egészen az ötödik századig a cellában volt, ekkor átszállították Konstantinápolyba, és utána eltűnt. Athéné egyik kezében a győzelem istennője szobrát tartotta, a másikkal egy pajzsra támaszkodott, amelyen a görögök és amazonok harcát jelenítették meg. Fején szfinxszel és kétoldalt szárnyas lovakkal díszített sisakot viselt.
Az épületrész újjáépítése évekig fog tartani, fel fogják hozzá használni azt a 360 darab márvány- és kő darabot, amely összetörve hever a Parthenonnál.
Szerző
Témák
Parthenon Athén

3D-s nyomtatás mentheti meg a korallokat

Publikálás dátuma
2019.05.10. 17:17
Illusztráció: AFP
A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatója olyan szerkezeteket alkotott 3D-s nyomtatóval, amelyek lehetővé teszik mesterséges korallzátonyok kialakítását ellenállóbb korallokkal.
"A világtengerek akadálytalanul melegszenek tovább, ami azzal fenyeget, hogy a korallzátonyok több mint 90 százaléka 2050-re kihal"

- írta közleményében Ulrike Pfreundt.

A víz hőmérsékletének emelkedése megzavarja a korallok és a velük szimbiózisban élő algák együttes létezését. A korallok eltaszítják maguktól az algákat és idővel gyakorlatilag éhen halnak. Ez a folyamat korallfehéredés néven ismert. 
De nemcsak a korallok vannak veszélyben: a zátonyok az óceánok halfajainak legalább negyede számára szolgál ívóhelyül. Elveszítésük pusztító hatással lehet a tengeri ökoszisztémák stabilitására - fejtette ki Pfreundt. Ráadásul a korallzátonyok természetes védelmet jelentenek a partvidékek számára, ily módon pedig az embereket is szolgálják. 
A kutató kollégáival a 3D-s nyomtató segítségével mesterséges szerkezeteket hozott létre, amelyeken megtelepedhetnek a korall-lárvák. A magas hőmérséklet ellenére ugyanis nem minden korall hal meg azonnal. Pfreundt abból indul ki, hogy bizonyos területek továbbra is megfelelőek maradhatnak a korallzátonyok számára, például egy hűsítő áramlat közelében.
Már korábban is végeztek kísérleteket mesterséges korallzátonyokkal, ezek gyakori problémája azonban, hogy nem telepszenek meg rajtuk a bébikorallok. Ennek oka, hogy a legtöbb mesterséges zátony szerkezetileg nem eléggé tagolt, ezért nem kínál elegendő védett helyet a fiatal korallok számára és túl kevéssé vannak kölcsönhatásban az áramlatokkal.
Szerző