Túszmentő akció közben halt meg két francia katona

Publikálás dátuma
2019.05.10. 14:35
Illusztráció
Fotó: DAPHNE BENOIT / AFP
Két francia, egy amerikai és egy dél-koreai állampolgárt szabadítottak ki Burkina Fasóban. Nem követeltek váltságdíjat az emberrablók.
Két francia katona meghalt egy túszmentő akció során a nyugat-afrikai Burkina Fasóban, írja az Euronews. A különleges egységnek ugyanakkor sikerült kiszabadítania a foglyokat: két francia, egy amerikai és egy dél-koreai állampolgárt.
A túszokat a szomszédos Beninben rabolták el, áprilisban. A franciák kísérőjét nem sokkal később holtan találták a dzsungelben.
Egyelőre nem ismert, mi volt a túszejtők célja, hiszen nem követeltek váltságdíjat a foglyokért.
Szerző

Egyre több pénze lesz Habonyék külföldi médiapolipjának - miközben orbáni nyomokat tüntetnek el

Publikálás dátuma
2019.05.10. 12:19
Schatz Péter
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A ljubljanai parlament vizsgálóbizottságot állított fel, amely az esetleges illegális pártfinanszírozást vizsgálja Orbán Viktor szövetségesének a médiájában.
Egyre több országra terjeszti ki a csápjait a magyar médiapolip az európai választások előtt, írja a 24.hu. A szlovéniai cikkek szerint a polip tőkéje jelentősen javította a szlovén migránsozó, bevándorlásellenes pártmédia helyzetét. A szlovén SDS, Janez Jansa pártja a Fidesz legfőbb támogatója az Európai Néppártban, a Fidesz tervezett kizárása is tiltakozott, mondván, ez esetben kilépnek a konzervatív pártcsaládból. Nem véletlen, hogy a kérdés a szlovéniai politikai életet is erősen foglalkoztatja. A ljubljanai parlament vizsgálóbizottságot állított fel, amely az esetleges illegális pártfinanszírozást vizsgálja az SDS médiájában. Orbán kulcsemberének a szlovéniai médiavállalkozások hátterében Schatz Pétert nevezi a Siol.net. Ő tavaly állítólag többmillió eurót forgatott meg délnyugati szomszédunkban - az újság szerint ugyanis szép bevételt termelt ottani vállalkozása, az R-Post-R nevű cég. Ez a vállalkozás tartja kezében a Nova obzorja kiadó 66 százalékát, amely a Demokracija nevű hetilapot adja ki és a Škandal24.si weblapot üzemelteti. Schatz tagja a Novatv24 nevű társaság igazgatótanácsának, amely a hasonló nevű tévét és weblapot üzemelteti. A testület tagja Adamik Ágnes is, aki Schatzcal együtt építgeti a Habony-médiát immár évek óta külföldön. Nemcsak Szlovéniában, hanem Észak-Macedóniában is vannak vállalkozásai. Az igazgatótanácsban számos, SDS-hez kötődő politikus, például egy korábbi védelmi miniszter található. De Klavdija Snežič is itt üldögél, aki a zavaros hátterű adótanácsadó, Roka Snežič felesége. Snežič kötődik a korábbi magyar vonatkozású szlovéniai botrányokhoz is, így kapcsolatba hozható azzal a boszniai szerb nővel, Dijana Đuđić-csal, aki állítólag magyar közvetítéssel jutott el az SDS-hez, és adott a pártnak kölcsön 450 ezer eurót, jó egy évvel ezelőtt. A Novatv24 tavaly nyereséges volt, ez először fordult elő 2015-ös alapítása óta. A nyereség nem volt túl nagy: 28 ezer euró, de annak az eredménye, hogy sikerült megduplázni a bevételeket. A forgalom 2018-ban elérte ugyanis a 1,5 millió eurót. Korábban a cég majdnem egymilliós veszteséget termelt, ami azért nem okozott gondot, mert a magyar tulajdonosok 800 ezer eurót pumpáltak a cégbe 2017-ben. A magyarok azonban jönnek-mennek az SDS pártcégeiben. A Modern Media Group és a Ripost nevű cégek eladták a részesedésüket, amelyeket a Hespereia és az Okeanis nevű társaságok vettek meg. Ez utóbbiakat pár hónapja alapítottak Budapesten. A Hesperiát a Siol.net Adamik Ágneshez köti. Adamiknak van más szlovén cége is: a Crecol Media, amely tavaly 23 eurós bevétel dacára 328 ezer eurót költött, miután 400 ezer eurót fektettek bele. Az Okeanis nevű cég a Siol.net szerint Németh Ádám Gábor tulajdonában van. Hogy a Novatv24 tulajdonosi szerkezete miért alakult át, hivatalosan nem tudni. A Siol.net azt sejteti alcímében, hogy talán az Orbánhoz vezető nyomokat akarják eltüntetni a módosításokkal. Ugyanis a két korábbi társtulajdonos, a Modern Media Group és a Ripost bekerült a nagy Fidesz-közeli médiaholdingba, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba, amely mintegy ötszáz magyarországi médiaterméket vett az irányítása alá. Az alapítványi tulajdonban lévő kormánypárti médiaholdingot Brüsszel is figyeli, hiszen a magyar médiapiac bevételeinek nyolcvan százalékát mondhatja magáénak. Brüsszel állítólag tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy eljárást indítson a holding létrehozása ellen, mivel az meg nem engedhető állami támogatásban részesült, a tulajdonos alapítvány létrehozatalakor.
Szerző

Lesújt Iránra Trump

Publikálás dátuma
2019.05.10. 09:30
Iránban nem új keletű az Amerika-ellenesség, szinte folyamatosan tüntetnek Washington lépései miatt
Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency
Az amerikai elnök újabb szankciókat rendelt el a szerinte atomfegyver előállításán mesterkedő perzsa állam ellen. Ezúttal az iszlám köztársaság fémexport-bevételeit vette célba.
Az amerikai elnök megtiltotta vas, acél, alumínium és réz vásárlását Irántól, ami eddig Teherán exportbevételének a 10 százalékát adta. A washingtoni közlemény szerint további büntető lépésekre is lehet számítani, ha Irán nem változtat alapvetően a magatartásán. Az amerikai-iráni viszály annak nyomán éleződött ki ismét, hogy Teherán bejelentette, ezentúl nem tekint magára nézve kötelezőnek egyes előírásokat abból a 2015-ös, atomalkuként emlegetett nemzetközi megállapodásból, amelyet az iráni nukleáris törekvések miatt aggódó nemzetközi közösség kötött az ajatollahok rezsimjével. Az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok részéről Barack Obama akkori elnök -, valamint Németország kötötte meg Iránnal. Donald Trump azonban egy évvel ezelőtt kivezette országát az alkuból, azt állítva, hogy Irán orránál fogva vezeti a világot. Csakhogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán tartja magát vállalt kötelezettségeihez, amelyek közül a legfontosabb az urándúsítás visszafogása. Amiben Washingtonnak igaza van, az, hogy az atomalku nem korlátozza Irán rakétafejlesztési programját. A perzsa állam viszont váltig állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés, gazdasági - energetikai - célokat szolgál, és nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére. Teherán a megállapodás előírásai közül egyelőre csak azt kívánja figyelmen kívül hagyni, amelyik az általa dúsított urán és nehézvíz exportálásáról rendelkezik annak érdekében, hogy készletei egy bizonyos meghatározott szint alatt maradjanak. Mivel ezt a szintet még nem érték el, a teheráni jelzés pusztán figyelmeztetésként fogható fel, és a gyakorlatban nem jelenti a megállapodás felrúgását. Az iszlám köztársaság azonban a urándúsítás fokozását, a megállapodásban meghatározott szint túllépését is kilátásba helyezte arra az esetre, ha az egyezségben részes, abból ki nem hátrált hatalmak – ami az Egyesült Államok kivételével még mindegyikükről elmondható - nem lesznek képesek két hónapon belül rávenni Washingtont, hagyjon fel az iráni olaj- és bankszektor elleni keménykedéssel. Az Egyesült Államok ugyanis jelenleg nem csupán saját vállalatait, hanem a külföldieket is szankcionálja, ha általa tiltott módon üzletelnek Iránnal. Washington most az iráni fém importjának tilalmával reagált ugyan, de rögtön kijelentették azt is, hogy nem akarják háborúig élezni a feszültséget. Ugyan amerikai flottaerősítést és repülőgépeket vezényeltek át a Közel-Kelet más térségeiből Irán közelébe, a nemzetközi médiának egy - neve mellőzését kérő - amerikai kormányzati forrás úgy nyilatkozott, hogy Washington nem tervez katonai eszkalációt, és Iránnak az lenne az érdeke, ha tartaná magát vállalt kötelezettségeihez.    Az Európai Unió köztes álláspontra igyekszik helyezkedni az amerikai-iráni viszály kérdésében: egyfelől azt várja el Teherántól, hogy tartsa magát az atomalku előírásaihoz, másfelől az amerikai szankciók ellenére is az a szándéka, hogy tovább folytassa a kereskedést Iránnal. Az Európai Unió három országa - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - az atomalku aláírói közé tartozik. Az unió és e három ország külügyminisztere közös közleményében súlyos aggodalmának adott hangot a kötelezettségvállalások részleges mellőzéséről szóló iráni bejelentés matt. Leszögezték, továbbra is elkötelezettek a 2015-ben aláírt megállapodás életben tartása és maradéktalan teljesítése mellett. Az európai álláspont értelmében elfogadhatatlan bárminemű ultimátum - tették hozzá, és sajnálatosnak nevezték, hogy Washington az atomalkuból történt kivonulással együtt újra szankciókat vezetett be Iránnal szemben. Szerintük Iránt a tényleges magatartása alapján kell megítélni, annak fényében, hogy mennyire teljesíti az atomalku, valamint a jóval korábbi, globális érvényű atomsorompó-egyezmény előírásait.
Témák
USA Irán