Szabad szemmel: nem csak Orbán és Toroczkai testesíti megy Magyarországot

Publikálás dátuma
2019.05.11. 11:12

Nemzetközi sajtószemle, 2019. május 11.
Washington Post A lap kommentárja  úgy látja, érdemes szemügyre venni Orbán Viktor közelgő washingtoni látogatását, meg úgy általában is Trump, valamint a választási autokraták viszonyát. Az illiberális, nacionalista magyar vezetőt Obama kerülte, ám a jelek szerint a vendég megtalálta a közös hangot a jelenlegi elnökkel, jóllehet sok uniós és európai vezető úgy értékeli, hogy a magyar politikus lebontja a demokráciát. A mostani washingtoni kormányzat ezzel szemben hasonló gondolkodású partnerként kezeli a térségben Magyarországot és a többi nacionalista államot. A migráció kemény elutasításával Orbán megnyerte magának az etnikai nacionalisták, valamint a jobboldali populisták rokonszenvét. Hogy a válság csúcsán szembeszállt az közös megoldással, az előrevetítette napjaink szélsőjobbos visszacsapását. És a magyar politikus azóta is a liberalizmus elleni hadiösvényen halad. Emiatt jócskán lettek ellenségei Európában, ám Trump és csapata a jelek szerint sokkal kedvezőbben vélekedik róla. Lásd amit a budapesti amerikai nagykövet mondott a minap, hogy ti. az elnök szeretne magának olyan illiberális viszonyokat, mint amilyenek Magyarországon vannak. Hiszen Trump még a szavazatok többségét sem tudta megszerezni. De azért képes felszítani a szélsőjobbos érzelmeket a migránsokkal és a muszlimokkal szemben. Viszont Isztambulban lehetett látni, milyen is az, amikor egy vaskalapos demagóg nem hajlandó átadni a hatalmat. Az amerikai Külügy tiltakozott, a Fehér Ház nem. Volt idő, amikor úgy látszott: Erdogan manőverei és Orbán erőszakos akciói fényévnyire vannak a washingtoni irányvonaltól. A Trump-korszakban azonban már nem tűnik ilyen nagynak a távolság.
Le Point Orbán Viktor óva inti a francia elnököt attól, hogy egyes tagországokat kitegyenek a schengeni övezetből. A magyar vezető udvarias marad ugyan, de nem sokat fontolgatja a szavait, ha Berlinről, Párizsról, vagy éppen Brüsszelről van szó. Macron a menedékpolitika reformját szeretné elmozdítani a holtpontról, amikor felveti a schengeni tagság kérdését az olyan kormányok esetében, amelyek nem mutatnak szolidaritást. Technikailag természetesen nem lenne könnyű kivitelezni, mert módosítani kellene hozzá az európai szerződéseket, mégpedig egyhangú döntéssel, ezt Orbán jól mondja. A magyar vezető közben fokról fokra eltávolodik a Néppárttól. Inkább a szélsőjobbos összefogás szálait szövögeti. Felszólította a konzervatívokat, hogy azok a jövőben a nacionalistákkal lépjenek szövetségre a bevándorlásbarát erők helyett. A lap úgy tudja (amiről a Népszava amúgy már napokkal ezelőtt beszámolt), hogy a miniszterelnök Weber helyett Barnier jelöltségét támogatja az EPP-n belül. Ez azért meglepő, mert a Brexit francia főtárgyalója még inkább Európa-hívőnek számít, mint bajor kollégája. Azon kívül elutasítja a magyar illiberális elképzelést. Viszont mindig is jól kezelte Magyarországot, amely elismerésre és megbecsülésre vágyik. És ami igaz, az igaz: Orbán soha nem csinálja a dolgokat tessék-lássék módon. Amikor megkedvel valakit, nem fukarkodik a szeretetével. Ez persze fordítva is igaz. Brüsszeli illetékesek tudnának erről mesélni. Orbán már eddig is elhelyezett egy-két vitriolos megjegyzést a címükre. Viszont idáig gondosan ügyelt arra, hogy ne támadja túl direkten Merkelt, illetve Németországot, lásd a függő magyar gazdasági helyzetet. De lassan már ez megváltozik. Egyébiránt még mindig nem emésztette meg a német határnyitást.
AP   Magyarországra ugyan nem jönnek nagy számban menekültek, a migránskérdés mégis uralja a politikai napirendet, nincs is nála fontosabb ügy. Az Orbán-kormány csaknem kizárólag ezzel kampányol. Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, aki a Jobbikot elhagyva megalapította a még keményebben bevándorló-ellenes Mi Hazánkat, azt állítja, hogy jönnek migránsok, csak éppen elkapják őket a településen. De azért a körzet visszanyerte biztonságát és nyugalmát. Naponta úgy 1-2 tucat embert tartóztatnak fel. Mindazonáltal egyetlen más falu sem összpontosít ennyire a nemkívánatos idegenekre a választási hadjárat során, mint éppen Ásotthalom. Az elöljáró bízik abban, hogy sikerül e tekintetben még inkább jobbra tolni a hatalom politikáját, amibe beletartozna, hogy vonják meg az ösztöndíjat a sok ezer külföldi diáktól. Mert az európai és keresztény értékek védelmében a migrációt meg kell állítani! – mondja Toroczkai.  
Yahoo/AFP A holokauszt egyik neves magyar túlélője csak sajnálni tudja azokat, akik gyűlöletre pazarolják az életüket. A 91 éves Éger Márta, aki 75 éve érkezett Auschwitzba és látta, amint anyja menetel a gázkamra felé, ugyanakkor részvétét nyilvánítja ki a gyűlöletbeszéd és az erőszak áldozatai iránt. Az asszonyt, aki a lágerben ballerina-növendékként kénytelen volt táncolni Mengelének, és aki a háború vége óta klinikai pszichológusként dolgozik, különösen elkeserítik azok, akiket beszippant a bigottság, mert ő pontosan tudja, hová vezethet a gyűlölet. Azt mondja, a túléléshez döntő volt, hogy a nácik nem tudták megölni a lelkét, bár megpróbálták. Utána évtizedekig próbálta elfelejteni a múltat, ideértve, hogy az irtózat végén törött háttal, egy rakás holttest alatt találták meg. Nem beszélt róla, mert nem akart más lenni. Ám utána rájött, hogy ha nem gondolkodik el azon, ami történt, akkor nem is tud azzal tisztába jönni. Az emlékiratait két éve közölte, „A választás” címmel. Napjainkban az egyre megosztottabb társadalmak és a durva migránsellenes hangok fájdalmas emlékeket ébresztenek benne. E tekintetben nagyon sajnálatosnak tartja Trump politikáját, mert az azt idézi fel benne, amikor őt és a testvéreit elválasztották a szülőktől a táborban. Egyébként a felmérések azt tanúsítják, hogy az Atlanti–óceán mindkét felén erősödik az antiszemitizmus. Éger azonban örül az életnek, mert nagyszerű, hogy élhet és jól van. Ráadásul 3 gyerek anyja, ötszörös nagymama, 4 fiú dédnagymamája. Azt mondja, így állt nemes bosszút Hitleren.
Guardian Nemes-Jeles László úgy érzi, sötét idők jönnek és ebben a nagy filmes kasszasikerek is belejátszanak. A Londonban élő Oscar-díjas filmrendező abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a brit mozik a hónap végétől kezdik vetíteni a Napszálltát. A hollywoodi mintára készülő alkotások ugyanis szerinte hamisak, unalmasak. Olyan embereket mutatnak, akik gépként viselkednek. Viszont ily módon kétféleképpen is infantilizálják a nézőt: elhárítják róluk a felelősséget a világ sorsáról és inkább félistenekre bízzák azt, illetve a mindentudás hamis érzetét plántálják beléjük. Miközben valójában csupán egy töredéket tudunk a világról. Viszont az ilyen produkciók nem foglalkoznak az élet nagy kérdéseiről, így a közönség szerepe arra korlátozódik, hogy pattogatott kukoricát majszoljon. Mint mondja, a Napszállta éppen a világ észleléséről szól. Labirintus, a folyamat zűrzavarával és az emberek nem is szeretik, mert az félelmet kelt bennük. Kellemetlen párizsi tapasztalatai alapján arról is beszélt, hogy az antiszemitizmus mindig egy társadalom morális állapotának fokmérője. És mintha e tekintetben egy kritikus pontnál volnánk. Olyan, mintha a magabiztos civilizáció önmaga megsemmisítésére készülne. A kétkedés fejrázásra úgy válaszol, hogy nem tud mit tenni. Kelet-Európából jön, a vérében van a kafkai fatalizmus. Ráadásul az emberek helyett jelentős részben számítógépek gondolkodnak. Úgy véli továbbá, hogy nem lehet összeegyeztetni a demokráciát és az internetet. Utóbbi ugyanis önkéntes alapon a teljhatalom új formáját hozza létre, és ez azért veszedelmes, mert a tömeg azt hiszi, hogy szabad.  
Frankfurter Allgemeine Zeitung Heller Ágnes mindig is megélte a saját filozófiáját, az opportunista kompromisszumok nem az ő műfaját jelentik. Ezzel köszönti a vezető német konzervatív lap 90. születésnapján a magyar tudóst. Mint írja, a német megszállás idején az akkor 15-éves lány többször is csak talpraesettségének, bátorságának és szerencséjének köszönhetően menekült meg a haláltól. Későbbi munkássága során a kritikus gondolkodásmód és a nyilvános kiállás folyton viszályt eredményezett a különféle politikai rendszerekkel, amelyekből jócskán kijutott neki. A Rákosi-korban, 56-ban, majd utána, utazási és publikálási tilalmakkal, házkutatásokkal, besúgásokkal megspékelve. Amikor 68-ban aláírta a tiltakozást a csehszlovákiai bevonulás ellen, megint csak elbocsátották. 1977-ben emigrált, de azóta már hazatért és vendégprofesszorként járja a világot. Egyáltalán nem meglepő, hogy a mai Magyarországon a civil társadalom oldalán küzd az illiberális állam ellen. Könyveit minden világnyelvre lefordították és fordítják. Munkássága átível az egész filozófián.
Szerző
Témák
lapszemle

Digitális vasfüggöny Oroszországban: vészhelyzetben lekapcsolnák az ország "internetét" a világhálóról

Publikálás dátuma
2019.05.11. 11:00
Ezrek vonultak márciusban az utcára Moszkvában, hogy a szabályozás ellen tüntessenek
Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
Moszkva nem akarja, hogy az internete a világ többi részétől függjön, ezért saját rendszert épít ki, egyúttal szigorítja a szabályozást is.
Nemcsak megpróbálja kirekeszteni a nemzetközi vérkeringésből a nyugati világ Oroszországot, az maga is mindent megtesz azért, hogy bezárja önmagát. Vlagyimir Putyin elnök május elején aláírta azt az április derekán megszavazott törvényjavaslatot, amely rendkívül szigorú internetszabályozást tesz lehetővé. Mindezt pedig válasznak szánják az új amerikai kiberbiztonsági stratégiára, amely olyan félelmet gerjeszt, hogy megkísérelhetik az amerikaiak letiltani a világhálóról Oroszországot. Látszólag vészhelyzet esetére kidolgozott törvényről van szó, amelynek alkalmazását csak rendkívüli körülmények közepette, például kibertámadás idején alkalmaznák – méghozzá az orosz internet lekapcsolásával a világhálóról. Az információáramlást nemzeti keretek közé szorítanák. Ezt azt is jelentené, hogy az internet központi állami ellenőrzés alá kerülne. A törvény ellen tiltakozók attól tartanak, hogy valójában az internetes forgalom általános korlátozásáról van szó, valamiféle digitális vasfüggönyről, amelynek létrehozását hosszú évek óta készítették elő, s megteremtették ennek technikai feltételeit. Mint a Le Monde Diplomatique megállapítja, Oroszország a platformok és szolgáltatások szinte teljes rendszerét létrehozta, amely képes függetleníteni magát a Szilícium-völgytől. Miközben másutt a Google, az Amazon, vagy a Facebook a nyerő, az oroszok a helyi alternatívákat, a Runet szolgáltatásait választhatják, és sokan választják is. A Yandex kereső például kétszer olyan népszerű, mint a Google, naponta soktízmillió ember keresi fel, az orosz közösségi portál, a VKontaktye pedig maga mögé utasította a Facebookot. Már több mint négy évvel ezelőtt tesztelni kezdték saját DNS rendszerüket, hogy országon belül tartsák a szerverek és felhasználók címkiosztását. Saját számítási felhő létrehozásába is belefogtak. Innen már csak egy lépés, hogy függetlenül mindenfajta vészhelyzettől, az internetes forgalom döntő hányadát ellenőrzött módon az országon belül tartsák. Ebből nem is csinálnak semmiféle titkot, 30 milliárd rubelt irányoztak elő a törvény realizálására. A kormánynak jelentős szerepet szánnak a terv végrehajtásában. Egyes szakértők totális cenzúrától tartanak, nemzetközi jogvédő szervezetek pedig az Oroszország által is aláírt egyezmények megsértéséről nyilatkoznak. Egy sor orosz internetes cég is bírálja a törvényt. Van, amelynek a vezetője szerint csillagászati összegeket emésztene fel, ha ellenőrzés alá vonnák a teljes internet-forgalmat. A WCIOM közvéleménykutató-intézet legfrissebb felmérésében arra kereste a választ, mit szólnának az emberek egy olyan helyzethez, ha teljesen megszűnne az internet, hogyan hatna ez az életükre? A válaszadóknak majdnem a fele ezt nehéz megpróbáltatásként élné meg, a másik felét ez azonban nem érintené olyan keservesen. Mára Oroszországban az internet-használat általánossá vált, az embereknek a 84 százaléka megy fel a netre különböző rendszerességgel. A napi felhasználók aránya is igen magas: 69 százalék. A legaktívabbak a 18 és 24 év közöttiek, 99 százalékuk napi felhasználó. Leginkább a magasan képzettek, az anyagilag tehetősebbek, a moszkvaiak és a szentpéterváriak vezetik a listát. A fejlődés számottevő: 2012-ben még csak 47 százalék volt az internetezők aránya, a fokozódó érdeklődés a fiatalok körében tapasztalható. Ezért sem meglepő, hogy az új törvény ellen az ő tiltakozásuk a leghangosabb. 
Szerző

Bőven lehet, hogy Orbán és elvbarátai éppen a liberálisok számára kaparják ki a gesztenyét

Publikálás dátuma
2019.05.11. 10:59
-
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Ha sikerül meggyengíteniük a két nagy középpártot, a liberálisok léphetnek elő kiránycsinálóvá.
Egyáltalán nem tartja rossznak Manfred Weber szempontjából a Neue Zürcher Zeitung nagy EP-választási elemzésében, hogy Orbán Viktor elhatárolódott a konzervatív csúcsjelölttől, mert az ily módon az eddiginél sokkal inkább számíthat a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek támogatására. Viszont pont ezért próbálkozik Salvini azzal, hogy leendő tömbje számára megnyerje a magyar vezetőt. Eszmetársakról van szó, de az illúziónak tűnik, részben az előrejelzések, részben a jobboldali nacionalisták belső ellentétei alapján, hogy az ilyen erők alkossák a legnagyobb frakciót. Várhatóan előretörnek a liberáldemokraták, valamint a környezetvédők, azaz a két nagy néppárt megkapja a számlát a cikcakkos Brexit-politikáért. Viszont igen jó eredményre számíthat Farage új pártja, illetve rajta kívül az egész nacionalista, euroszkeptikus tábor, amely a helyek egynegyedét hódíthatja el. De ha mindent ideveszünk, tehát Orbánt és a társerőket is az EPP-ből, akkor ez a szám felmehet akár 35 százalékig is. Ám egyáltalán nem biztos, hogy a Liga vezére egy zászló alá tudja tömöríteni ezeket a pártokat. Azaz szó sincs arról, hogy küszöbön állna a hatalomátvételük. De ettől még megpróbálhatják, hogy közvetlenül beleszóljanak az érdemi munkába. Ám ehhez össze kellene fogniuk pl. a konzervatívokkal.
Ha valóban jelentősen visszaesnek a keresztény-, illetve szociáldemokraták, akkor a liberálisok léphetnek elő kiránycsinálóvá, de itt valószínűleg helyet kérnek maguknak a nap alatt a zöldek is.

Az viszont e pillanatban cseppet sem biztos, hogy a Néppárt jelöli a Bizottság következő elnökét, még akkor sem, ha továbbra is a konzervatívok adják a legnagyobb csoportot Strasbourgban. Alighanem koalíció mondja ki majd ez ügyben a végső szót, heves belső csatározások után.
Szerző