Dobrev Klára: Európa elrobog mellettünk, míg mi a kispadról pislogunk

Publikálás dátuma
2019.05.13. 07:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Ötven euró lenne az európai családi pótlék összege – mondta lapunknak Dobrev Klára, a DK európai parlamenti listavezetője.
Eddig csak a férje miatt kellett hallgatnia a gyurcsányozást, de amióta listavezető, már alanyi jogon jár ez önnek. Rendszeresen Gyurcsány Ferencnéként emlegeti a Fidesz-sajtó. Megbánta, hogy beszállt a nagypolitikába? Dehogyis! Sőt, a fideszes támadások inkább megerősítenek abban, hogy jó úton járunk.
Miért most lett politikus? Évek óta sokan biztatnak, hogy vállaljak aktívabb politikai szerepet. Korábban azt hittem, elég, ha járom az országot, fórumokat tartok, elmondom a véleményem. Tavaly április nyolcadikán azonban nagyon sokat vesztett a demokratikus Magyarország. Április kilencedikén pedig már úgy ébredtem, hogy most aztán mindenkinek mindent bele kell adnia.

2014-ben is kétharmaddal nyert a Fidesz, akkor mégsem szállt be. Most éreztem úgy, hogy tényleg kiszorulhat Magyarország az Európai Unióból. Életbe vágóan fontos lett, hogy megmutassuk ezen a választáson: nem Orbán Viktort akarja az ország többsége.

Meglehet ez a többség? Ami a DK-t illeti: korábban Gyurcsány Ferenc azt mondta, egy bizonyos támogatottság fölött ő inkább gátja a párt növekedésnek. Ön mivel szakíthatja át ezt a gátat? Ha meg tudjuk mutatni, nincs eleve elrendelve, hogy ennek az országnak így kell élnie, ha el tudjuk mondani, van másik út, akkor igenis mozgósíthatjuk a szavazókat. Még a Fidesz szavazóknak is érdemes megmutatnunk, hogy a magyar valóság nem Orbán Viktor világa, amelyben legyen szó oktatásról vagy egészségügyről, mindenre az a válasz: migráns.
Elérhetik a Fidesz-szimpatizánsokat? Nem könnyű. De nem azért, mert Orbán Viktor zseniális kommunikátor lenne.
Mindenesetre átütőek az üzenetei. Szerintem meg azt nevezzük zseniális politikusnak, aki versenyhelyzetben tud kitűnni az érveivel. Eszünkbe sem jutna az észak-koreai diktátort Kim Dzsong Unt zseniális politikusnak hívni, hiszen az nem zseniális politika, amikor senki más nem szólalhat meg. Azt diktatúrának hívják.
Párhuzamot lát Kim Dzsong Un és Orbán Viktor között? Kommunikációs téren igen.
Nemhogy a Fidesz-szimpatizánsokat, gyakran még az ellenzéki szavazókat sem könnyű meggyőzniük. A felmérések szerint a kormánykritikus szavazók nagyon szerettek volna közös ellenzéki listát. Bajnai Gordon volt kormányfő éppen önt méltatva sajnálkozott, hogy nem lehet közös névsorra voksolni. Nem érzi hibának, hogy most sem jött össze az ellenzéki összefogás? Mi is szomorúak voltunk, hogy nincs közös lista, de két héttel a választások előtt kár ezzel foglalkozni. A kampányban nem kritizálok más ellenzéki pártokat, mert ugyan versenyzünk egymással, de igazi ellenfelünk a Fidesz. Mindenki kampányoljon kőkeményen.
A DK hány mandátumra számít? Erősen bízom benne, hogy jobb eredményt érünk el mint a legutóbbi EP-választáson.
Akkor kettőnél több mandátumot vár? Jobban fogunk szerepelni mint öt éve.
Születhet olyan eredmény, ami lökést adhat az ellenzéknek az önkormányzati választásra? Minden olyan pillanat egy-egy lépés a diktatúra lebontásában, amikor az emberek többsége meg tudja mutatni, hogy van bátorsága szembeszállni a rendszerrel. Ilyen pillanat például, amikor a Magyar Tudományos Akadémia fellép kutatóhálózata védelmében, vagy amikor az Országos Bírói Tanács úgy dönt, nem tűri tovább Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének önkényuralmát. És ugyanilyen aktus lehet az EP-választás is. Az EP-választás eredményei felülírhatják az önkormányzati választásokra kötött ellenzéki megállapodásokat? Nekem most mindenről csak egy dolog jut az eszembe, és ez az EP-voksolás. De nem is tudnék mit mondani, mert az önkormányzati választási tárgyalásokon nem veszek részt.
Orbán Viktor és az Európai Néppárt konfliktusa segíthet az ellenzéknek? Én lennék a legboldogabb, ha Orbán úgy politizálna, hogy helye lenne a Néppártban. Mert ez azt jelentené, hogy Magyarországon sajtószabadság van, függetlenek a bíróságok, nem a kormányfő haverja vezeti az ügyészséget, és nem lopták el az uniós pénzek jelentős részét. Dráma, hogy Orbán kilavírozta magát az európai fősodorból. Épp akkor, amikor a választások után elfogadják a következő hétéves költségvetést. Épp akkor, amikor eldől, mennyi pénz jut a mezőgazdaságnak, a kis- és középvállalkozásoknak, az egészségügynek, az oktatásnak. Kíváncsian és aggódva várom, miként tér majd vissza a támogatásokról határozó EU-csúcsról Orbán, aki mára teljesen elszigetelődött: azon kívül, hogy kér egy pohár vizet vagy kávét, nemigen van beszélőviszonyban európai kollégái többségével. Attól tartok, Európa elrobog mellettünk, míg mi a kispadról pislogunk.
Maradunk a kispadon vagy a stadiont is el kell hagyni? Ki akarja vinni a hatalom az országot az unióból? Már nem az a kérdés, hogy mi van Orbán fejében, ugyanis olyan útra lépett, amelyen nemigen lehet megfordulni. Németországban, Franciaországban és Dániában már a választópolgárok is tudják, diktatúrát épít, miközben az európaiak pénzét lopja és a közösséget szidja. A Néppárt azért nem kér Orbánból, mert szavazatokat veszít odahaza a választásokon az a politikus, aki közösséget vállal vele. És lesz egy pont Orbán útján, ahol már nem ő dönti el, mit csinál – jó példa erre a Brexit. A brit kiugrást elindító populista gazemberek maguk is meglepődöttek, amikor a népszavazás után kiderült: az emberek elhitték azt a rengeteg hazugságot, amivel ámították őket.
Választási programjukban hangsúlyos elem az európai családi pótlék, az európai minimálbér és az európai minimális nyugdíj bevezetése. Mekkora összegekről van szó? Az európai családi pótlék mindenkinek egységesen járna – a tagállami családi pótlékon felül. Ötven eurót, körülbelül 16 ezer forintot javaslunk. Csak hogy érzékeltessük ez az összeget: minden gazda ötven eurót kap két hektár után Európában. Azt mondjuk, hogy 10-15 év múlva egy gyerek hoz annyi hasznot a közösségnek, mint két hektár föld. Az európai minimális nyugdíj és minimálbér egy keretszabályozás lenne. Ez alapján az EU egyetlen országában sem lehetne olyan fizetést vagy nyugdíjat adni, ami nem elég a tisztességes megélhetéshez. A minimálbér az adott országban érvényes átlagbér 60-70 százaléka lenne, a minimális nyugdíj pedig a minimálbér 60-70 százaléka. A fedezetet az egységes multiadó biztosítaná, amely az EU önálló, közvetlen bevétele lenne. Ma – arányaiban – a legnagyobb, legerősebb multinacionális cégek fizetik a legkevesebb közterhet. Ha úgy tetszik, évente 100-150 milliárd euró adót spórolnak meg.
Iszonyatos erők mozdulnak majd az adó bevezetése ellen. Az egyes országok egyedül gyengék ahhoz, hogy több adót szedjenek be a multiktól, például a Facebooktól, a Microsofttól vagy az Ikeától. Ha azonban közösen lépnek fel, akkor sikerül megoldást találni. Ne feledjük, 500 milliós piacról van szó, az Európai Unió az Egyesült Államok és Kína mellett a harmadik legnagyobb gazdasági erő a világon! És a szociáldemokraták, kereszténydemokraták, liberálisok, zöldek már belátták, hogy muszáj lesz csökkenteni azokat a hatalmas különbségeket, amelyek kialakulnak emberek és emberek között. Ha ezt nem tesszük meg, tömegeket lökünk a jobboldali populisták karjába. És igen, lesznek viták. De ezek legalább valódi viták lesznek, olyanok, amelyeket a Fidesz rég kiölt Magyarországon. Én pedig alig várom ezeket a vitákat, hogy kiálljak a minimálnyugdíjért, és migránsozás meg gyurcsányozás helyett valódi érveket kapjak.
Orbán a „nemzetek Európáját” akarja. A DK válasza erre az Európai Egyesült Államok. Miért lenne jobb a magyaroknak az önök víziója?
Mert az emberek mindennapjait érintő problémákat már nem lehet kizárólag nemzetállami keretek között megoldani. A klímaváltozástól kezdve a munkavédelmen, technológiai forradalmon át a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek okozta feszültségek feloldásáig számtalan olyan kihívás van, amely nem csillapítható nemzetállami szinten. Az uniónak lesznek válaszai ezekben az ügyekben, de ha nem vagyunk ott, akkor kimaradunk a döntésekből és a magyar érdekek egyáltalán nem érvényesülnek.
A jobboldali narratíva szerint épp a „több Európában” oldódna fel a magyarok szuverenitása. Ha megkérdeznénk a magyarokat, zavarja-e őket, hogy a határ- és vámvédelemről közösen döntünk, akkor szerintem azt mondanák, nem, mert szabadon utazhatunk egész Európában, nincsenek határok. Ha megkérdeznénk a magyarokat, döntenének-e bizonyos büntetőjogi ügyekben közösen, szerintem azt mondanák, hogy igen, legyen európai ügyészség. A közösen gyakorolt szuverenitás nem azt jelenti, hogy elvesznek tőlünk egy döntési jogot. Van egy egészen hétköznapi példám. Adott egy egyedülálló, magányos ember, akinek csak a saját érdekeit kell figyelembe vennie. És van egy családos ember, akinek sokakkal kell megvitatnia egy-egy döntést, olykor veszekednie is kell. Mégsem mondjuk azt, hogy a családos ember gyengébb vagy boldogtalanabb lenne. Jómagam is akkor vesztettem el a szuverenitásom egy részét, amikor családom lett és megszülettek a gyerekeim. Hát még amikor kamaszok lettek! De ettől nemhogy összedőlt volna, csak kerekebb lett a világ. 
Frissítve: 2019.05.13. 07:54

Stadionország: szülők fizetik az iskolai térkövet - elvileg önkéntes alapon

Publikálás dátuma
2019.05.13. 06:45

Térkőjegyeket bocsátott ki a kisvárdai Vári Emil Általános Iskola, hogy le tudják burkolni az intézmény udvarát. Ezer, ötezer és tízezer forintos címletekben lehetett megváltani a hozzájárulást a „tanulói környezet szebbé tételéhez”, elvileg önkéntes alapon. - Tudja, hogy megy ez az „önkéntes” dolog egy iskolában? Ott a névsor az osztályfőnöknél, a szülők meg be vannak rezelve, hogy ha nem adnak legalább tízezer forintot, akkor szúrós szemmel néznek majd a gyerekre. Van, aki erőn felül is beruház, csak hogy lépést tartson a többi szülővel, meg hát ezer forintot adni amúgy is ciki, így mindenki igyekszik többet adni. Csak azt nem értem, hogy egy állami fenntartású iskolában miért a szülőktől kell összetarhálni a pénzt? Miért nem futja a befizetett adónkból arra, hogy a gyerekeink normális körülmények között tanuljanak – panaszolta egy édesapa, aki megkereste lapunkat a történettel. Megkérdeztük a Kisvárdai Tankerületi Központot, miért kell a szülők anyagi támogatását kérni egy térkőburkolathoz, előfordult-e a múltban, hogy hasonló módon gyűjtöttek pénzt a tankerületben, illetve hogy mennyi pénzt sikerült ilyen módon beszedni a szülőktől. Kaptunk is választ meg nem is. Pásztor Gyula Csabáné tankerületi igazgató közölte, hogy ők 2017. január elseje óta fenntartói a Vári Emil Általános Iskolának, s ez idő alatt több mint 207 millió forintból fejlesztették az intézményt. Ebből az intézmény költségvetésének terhére mintegy 82 millió forintot, EFOP-4.1.3 pályázati forrásból, vagyis uniós pénzből pedig több mint 125 millió forintot költöttek az iskola infrastrukturális beruházásaira. (Vagyis ezek szerint az állam saját forrásból nem áldozott pénzt az intézményre.) Az igazgató hozzátette: a Kisvárdai Tankerületi Központ jelenleg, és a jövőben is a gazdálkodására irányadó jogszabályok figyelembe vételével jár el, ugyanakkor nem kívánja korlátozni az intézményekben működő szülői szervezetek önálló döntéseit. Ebből úgy tűnik, mintha szülők kezdeményezték volna a téglajegy bevezetését, ennek azonban ellentmond az egyik belső munkatárstól kapott információ, miszerint ők az igazgató utasítására kezdték el a térkőjegyek árusítását, a szülők is tőlük hallottak az akcióról.
Hogy valami nem stimmel a térkőjegyek körül, azt abból is gondoljuk, hogy kérdéseink elküldése után lekerült az iskola honlapjáról a térkővásárlásra buzdító oldal, sőt az ezzel kapcsolatos március 19-i bejegyzés is „eltűnt” az iskola Facebook-profiljáról.
Szerző

Kásler beváltotta az ígéretét: vegyen fel bukósisakot

Publikálás dátuma
2019.05.13. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A főváros négy sürgősségi centrumából csak egy fogadott súlyos, sokszorosan sérült beteget a hétvégén. Ennyi ügyeleti lemondás már veszélyezteti az ellátás biztonságát.
A sürgősségi ellátás problémáit megoldották, az ügy le is került a napirendről – mondta néhány nappal ezelőtt Kásler Miklós, az Ember Erőforrások Minisztériumának vezetője. Ehhez képest csütörtök óta a négy budapesti sürgősségi centrum közül hol az egyik, hol a másik mondta le a sokszorosan sérült, életveszélyes állapotú betegek fogadását. Ebben az időszakban csak a Péterfy baleseti intézete működött zökkenőmentesen. A 444.hu szúrta ki szombaton, hogy a Honvédkórház lemondta az ügyeletet a teljes hétvégére. Úgy tudjuk azért, mert nincs elég orvos, szakdolgozó az intézményben. Emiatt a meglévő 40 intenzív ágyukból, mindössze 21 „működik”, ez pedig nem elég. A Honvédkórház után szombat éjszaka már a Dél-Pesti Centrum kórház Merényi úton működő traumatológiája is jelezte: oda se vigyenek több politraumatizált beteget a mentők. Az intenzív ágyaik megteltek. Ezután a Szent János kórház jelentette, hogy lemondja a további ügyeletet, mert akkora már több mint fél tucat sürgős műtétre szoruló sérültje volt.
Egy átlagos napon legalább 30 úgynevezett politraumatizált sérülthöz riasztják a mentőket. Azt nem tudni, hogy ezen a hétvégén mennyi súlyos sérülés történt, de szakemberek szerint ennyi ügyeleti lemondás már veszélyezteti az ellátás biztonságát.
Alapesetben a traumás sérülteket a négy centrumba kell vinniük a mentőknek: ezekben az intézményekben összesen 52 intenzív ágy van a feladatra. Ezek közül szombat reggelre már csak öt volt szabad, napközben pedig már ezek is "elfogytak." Pedig Kásler Miklós alig egy hete a Mandiner sürgősségi ellátással kapcsolatos kérdésére, az év eleji átszervezésre utalva még azt mondta: beváltotta az ígéretét, január elsején elindult a sürgősségi betegellátás új rendszere. „Nem is talál rajta senki fogást, le is került a napirendről a kérdés.”
Lapunk kérdésére a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya is elismerte, hogy voltak ellátási gondok. Azt írta a tárca: "az MH Egészségügyi Központ Honvédkórház sürgősségi-baleseti ellátása folyamatos. A hétvégére – szombatra és vasárnapra - a III. progresszivitási szintű betegek ellátását mondta le a kórház, amelynek az az oka, hogy a Baleseti Sebészeti Osztály több orvosa is megbetegedett. A sürgősségi betegellátás az intézményben folyamatos, a szombaton 144 sürgősségi esetet láttak el. A III. progresszivitási szintű politraumát szenvedett betegek ellátása más kórházakban biztosított ez idő alatt."
Szerző
Frissítve: 2019.05.13. 11:29