Dobrev Klára: Európa elrobog mellettünk, míg mi a kispadról pislogunk

Ötven euró lenne az európai családi pótlék összege – mondta lapunknak Dobrev Klára, a DK európai parlamenti listavezetője.

Eddig csak a férje miatt kellett hallgatnia a gyurcsányozást, de amióta listavezető, már alanyi jogon jár ez önnek. Rendszeresen Gyurcsány Ferencnéként emlegeti a Fidesz-sajtó. Megbánta, hogy beszállt a nagypolitikába?

Dehogyis! Sőt, a fideszes támadások inkább megerősítenek abban, hogy jó úton járunk.

Miért most lett politikus?

Évek óta sokan biztatnak, hogy vállaljak aktívabb politikai szerepet. Korábban azt hittem, elég, ha járom az országot, fórumokat tartok, elmondom a véleményem. Tavaly április nyolcadikán azonban nagyon sokat vesztett a demokratikus Magyarország. Április kilencedikén pedig már úgy ébredtem, hogy most aztán mindenkinek mindent bele kell adnia.

2014-ben is kétharmaddal nyert a Fidesz, akkor mégsem szállt be.

Most éreztem úgy, hogy tényleg kiszorulhat Magyarország az Európai Unióból. Életbe vágóan fontos lett, hogy megmutassuk ezen a választáson: nem Orbán Viktort akarja az ország többsége.

Meglehet ez a többség? Ami a DK-t illeti: korábban Gyurcsány Ferenc azt mondta, egy bizonyos támogatottság fölött ő inkább gátja a párt növekedésnek. Ön mivel szakíthatja át ezt a gátat?

Ha meg tudjuk mutatni, nincs eleve elrendelve, hogy ennek az országnak így kell élnie, ha el tudjuk mondani, van másik út, akkor igenis mozgósíthatjuk a szavazókat. Még a Fidesz szavazóknak is érdemes megmutatnunk, hogy a magyar valóság nem Orbán Viktor világa, amelyben legyen szó oktatásról vagy egészségügyről, mindenre az a válasz: migráns.

Elérhetik a Fidesz-szimpatizánsokat?

Nem könnyű. De nem azért, mert Orbán Viktor zseniális kommunikátor lenne.

Mindenesetre átütőek az üzenetei.

Szerintem meg azt nevezzük zseniális politikusnak, aki versenyhelyzetben tud kitűnni az érveivel. Eszünkbe sem jutna az észak-koreai diktátort Kim Dzsong Unt zseniális politikusnak hívni, hiszen az nem zseniális politika, amikor senki más nem szólalhat meg. Azt diktatúrának hívják.

Párhuzamot lát Kim Dzsong Un és Orbán Viktor között?

Kommunikációs téren igen.

Nemhogy a Fidesz-szimpatizánsokat, gyakran még az ellenzéki szavazókat sem könnyű meggyőzniük. A felmérések szerint a kormánykritikus szavazók nagyon szerettek volna közös ellenzéki listát. Bajnai Gordon volt kormányfő éppen önt méltatva sajnálkozott, hogy nem lehet közös névsorra voksolni. Nem érzi hibának, hogy most sem jött össze az ellenzéki összefogás?

Mi is szomorúak voltunk, hogy nincs közös lista, de két héttel a választások előtt kár ezzel foglalkozni. A kampányban nem kritizálok más ellenzéki pártokat, mert ugyan versenyzünk egymással, de igazi ellenfelünk a Fidesz. Mindenki kampányoljon kőkeményen.

A DK hány mandátumra számít?

Erősen bízom benne, hogy jobb eredményt érünk el mint a legutóbbi EP-választáson.

Akkor kettőnél több mandátumot vár?

Jobban fogunk szerepelni mint öt éve.

Születhet olyan eredmény, ami lökést adhat az ellenzéknek az önkormányzati választásra?

Minden olyan pillanat egy-egy lépés a diktatúra lebontásában, amikor az emberek többsége meg tudja mutatni, hogy van bátorsága szembeszállni a rendszerrel. Ilyen pillanat például, amikor a Magyar Tudományos Akadémia fellép kutatóhálózata védelmében, vagy amikor az Országos Bírói Tanács úgy dönt, nem tűri tovább Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének önkényuralmát. És ugyanilyen aktus lehet az EP-választás is.

Az EP-választás eredményei felülírhatják az önkormányzati választásokra kötött ellenzéki megállapodásokat?

Nekem most mindenről csak egy dolog jut az eszembe, és ez az EP-voksolás. De nem is tudnék mit mondani, mert az önkormányzati választási tárgyalásokon nem veszek részt.

Orbán Viktor és az Európai Néppárt konfliktusa segíthet az ellenzéknek?

Én lennék a legboldogabb, ha Orbán úgy politizálna, hogy helye lenne a Néppártban. Mert ez azt jelentené, hogy Magyarországon sajtószabadság van, függetlenek a bíróságok, nem a kormányfő haverja vezeti az ügyészséget, és nem lopták el az uniós pénzek jelentős részét. Dráma, hogy Orbán kilavírozta magát az európai fősodorból. Épp akkor, amikor a választások után elfogadják a következő hétéves költségvetést. Épp akkor, amikor eldől, mennyi pénz jut a mezőgazdaságnak, a kis- és középvállalkozásoknak, az egészségügynek, az oktatásnak. Kíváncsian és aggódva várom, miként tér majd vissza a támogatásokról határozó EU-csúcsról Orbán, aki mára teljesen elszigetelődött: azon kívül, hogy kér egy pohár vizet vagy kávét, nemigen van beszélőviszonyban európai kollégái többségével. Attól tartok, Európa elrobog mellettünk, míg mi a kispadról pislogunk.

Maradunk a kispadon vagy a stadiont is el kell hagyni? Ki akarja vinni a hatalom az országot az unióból?

Már nem az a kérdés, hogy mi van Orbán fejében, ugyanis olyan útra lépett, amelyen nemigen lehet megfordulni. Németországban, Franciaországban és Dániában már a választópolgárok is tudják, diktatúrát épít, miközben az európaiak pénzét lopja és a közösséget szidja. A Néppárt azért nem kér Orbánból, mert szavazatokat veszít odahaza a választásokon az a politikus, aki közösséget vállal vele. És lesz egy pont Orbán útján, ahol már nem ő dönti el, mit csinál – jó példa erre a Brexit. A brit kiugrást elindító populista gazemberek maguk is meglepődöttek, amikor a népszavazás után kiderült: az emberek elhitték azt a rengeteg hazugságot, amivel ámították őket.

Választási programjukban hangsúlyos elem az európai családi pótlék, az európai minimálbér és az európai minimális nyugdíj bevezetése. Mekkora összegekről van szó?

Az európai családi pótlék mindenkinek egységesen járna – a tagállami családi pótlékon felül. Ötven eurót, körülbelül 16 ezer forintot javaslunk. Csak hogy érzékeltessük ez az összeget: minden gazda ötven eurót kap két hektár után Európában. Azt mondjuk, hogy 10-15 év múlva egy gyerek hoz annyi hasznot a közösségnek, mint két hektár föld. Az európai minimális nyugdíj és minimálbér egy keretszabályozás lenne. Ez alapján az EU egyetlen országában sem lehetne olyan fizetést vagy nyugdíjat adni, ami nem elég a tisztességes megélhetéshez. A minimálbér az adott országban érvényes átlagbér 60-70 százaléka lenne, a minimális nyugdíj pedig a minimálbér 60-70 százaléka. A fedezetet az egységes multiadó biztosítaná, amely az EU önálló, közvetlen bevétele lenne. Ma – arányaiban – a legnagyobb, legerősebb multinacionális cégek fizetik a legkevesebb közterhet. Ha úgy tetszik, évente 100-150 milliárd euró adót spórolnak meg.

Iszonyatos erők mozdulnak majd az adó bevezetése ellen.

Az egyes országok egyedül gyengék ahhoz, hogy több adót szedjenek be a multiktól, például a Facebooktól, a Microsofttól vagy az Ikeától. Ha azonban közösen lépnek fel, akkor sikerül megoldást találni. Ne feledjük, 500 milliós piacról van szó, az Európai Unió az Egyesült Államok és Kína mellett a harmadik legnagyobb gazdasági erő a világon! És a szociáldemokraták, kereszténydemokraták, liberálisok, zöldek már belátták, hogy muszáj lesz csökkenteni azokat a hatalmas különbségeket, amelyek kialakulnak emberek és emberek között. Ha ezt nem tesszük meg, tömegeket lökünk a jobboldali populisták karjába. És igen, lesznek viták. De ezek legalább valódi viták lesznek, olyanok, amelyeket a Fidesz rég kiölt Magyarországon. Én pedig alig várom ezeket a vitákat, hogy kiálljak a minimálnyugdíjért, és migránsozás meg gyurcsányozás helyett valódi érveket kapjak.

Orbán a „nemzetek Európáját” akarja. A DK válasza erre az Európai Egyesült Államok. Miért lenne jobb a magyaroknak az önök víziója?

Mert az emberek mindennapjait érintő problémákat már nem lehet kizárólag nemzetállami keretek között megoldani. A klímaváltozástól kezdve a munkavédelmen, technológiai forradalmon át a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek okozta feszültségek feloldásáig számtalan olyan kihívás van, amely nem csillapítható nemzetállami szinten. Az uniónak lesznek válaszai ezekben az ügyekben, de ha nem vagyunk ott, akkor kimaradunk a döntésekből és a magyar érdekek egyáltalán nem érvényesülnek.

A jobboldali narratíva szerint épp a „több Európában” oldódna fel a magyarok szuverenitása.

Ha megkérdeznénk a magyarokat, zavarja-e őket, hogy a határ- és vámvédelemről közösen döntünk, akkor szerintem azt mondanák, nem, mert szabadon utazhatunk egész Európában, nincsenek határok. Ha megkérdeznénk a magyarokat, döntenének-e bizonyos büntetőjogi ügyekben közösen, szerintem azt mondanák, hogy igen, legyen európai ügyészség. A közösen gyakorolt szuverenitás nem azt jelenti, hogy elvesznek tőlünk egy döntési jogot. Van egy egészen hétköznapi példám. Adott egy egyedülálló, magányos ember, akinek csak a saját érdekeit kell figyelembe vennie. És van egy családos ember, akinek sokakkal kell megvitatnia egy-egy döntést, olykor veszekednie is kell. Mégsem mondjuk azt, hogy a családos ember gyengébb vagy boldogtalanabb lenne. Jómagam is akkor vesztettem el a szuverenitásom egy részét, amikor családom lett és megszülettek a gyerekeim. Hát még amikor kamaszok lettek! De ettől nemhogy összedőlt volna, csak kerekebb lett a világ.