Nem költözik a Széchényi Könyvtár, csak szétesik

Publikálás dátuma
2019.05.13. 09:00
Feltehetoen nyitott kapukat döngettek, a Kilián laktanyába költözés ötletét már elvetették
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Azbesztmentesítik az OSZK hetedik emeleti olvasótermét is.
A legutóbb a nyelvvizsga-törvény elleni tiltakozásban is résztvevő Diákvagyok mozgalom hívására tiltakozók álltak élőláncot péntek este az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Budai Várban található épületénél, írta a Mérce. Az élőlánc felállítása után a nagyjából kétszáz tüntető a Miniszterelnöki Hivatalnak otthont adó Karmelita kolostorhoz vonult. – Nem az a baj, hogy elköltöztetik az OSZK-t a Várból, hanem hogy nem akarnak a nemzet könyvtárának egy méltó épületet adni – mondta el beszédében az egyik felszólaló, Katona Andrea, az OSZK korábbi főigazgatója.

– Sokkal nagyobb bajunk van annál, hogy költözünk-e vagy sem. Az OSZK vezetése korábban valóban járt az Üllői úti Kilián-laktanyában, és úgy találta, az épület teljesen alkalmatlan a könyvtár befogadására. A híresztelésekkel ellentétben én úgy tudom, a kormányzat nem forszírozza az odaköltözést – mondta el lapunknak az OSZK egyik munkatársa. – Nagyobb gond, hogy harmincöt éve nem újították fel az OSZK épületét, s bár szó volt arról, hogy a Hauszmann-terv keretében erre sor kerül, ennek semmi jele. Az ablakok 1985 óta nem láttak új festést, szétszikkadtak, van, ahol telente ujjnyi réseken befújja a szél a havat. Tisztasági festés legalább húsz éve nem volt az épületben, három belső lift már nem működik, hónapok óta már nincs pénz a szerelők kifizetésére. A dologi költségvetés az elmúlt években 150 millió forintra csökkent, miközben legalább 500 millióra volna szükség. (Az OSZK teljes költségvetése 1,5 milliárd forint 2011 óta. Összehasonlításul: a Petőfi Irodalmi Múzeumé jelenleg 2,9 milliárd forint – a szerk.) Az intézmény alulfinanszírozottsága évente helyből 300 millió forintos hiányt generál. Korábban ezt év végén kipótolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), erre 2017-ben és 2018-ban már nem nem került sor. Az üzemeltetési, működési hiány elérte a 800 millió forintot, a villanyszámlát legutóbb minisztériumi utasításra fizette ki az OSZK, mert már az ELMÜ fenyegetőzött, hogy lekapcsolja a villanyt. Az elektronikus könyvtári szolgáltatás üzemeltetetését sem fizeti négy hónapja a könyvtár, miközben zajlik a 10 milliárdos könyvtári fejlesztés. Megkezdődött az irodabútorok cseréje, új számítógépek, szkennerek érkeztek, de az informatikusok zsinórban húznak el. A dolgozók negyven százaléka a garantált minimálbéren van – ez bruttó 195 ezer forint –, további húsz százalék 250 ezer forint alatt keres. Egy bolti eladót, segédmunkást is jobban fizetnek – hangsúlyozta az OSZK munkatársa.

Az OSZK szokásos nyári zárva tartását az azbesztmentesítés és a digitalizáló központ kiépítése módosítja. Májusban kezdenek neki a nyolcadik emelet azbesztmentesítésének, a digitalizáló központ itt épül ki. Kérdéses, a fejlesztés része volna-e az azbesztmentesítés, ha annak idején az Átlátszó leplező cikke nem jelenik meg. Bár egy évvel ezelőtt a kormányközeli Magyar Idők arról írt mintegy válaszul az Átlátszó írására, hogy nincs komoly azbesztveszély az OSZK-ban, mindenképpen elgondolkodtató, hogy júniusban a hetedik emeleti olvasótermet is azbesztmentesítik.

Júniusban csökkentett nyitvatartással a hatodik emeleti különgyűjtemények még látogathatók lesznek. A terv szerint szeptember végétől nyílnak meg újra az OSZK olvasói terei. Az OSZK informatikai fejlesztése egyébként csúszásban van, a befejezés új céldátuma 2021. november vége.
Témák
OSZK

Madaras muzsikák a Müpában

Publikálás dátuma
2019.05.12. 18:29

Fotó: BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR
Érdekes műpárosítással találkoztunk a Fesztiválzenekar estjén. Mozart és Buckner azonban csak korban és stílusban állnak távol egymástól, mindkettejük zenéje sokat merít az osztrák népi hagyományokból.
A G-dúr zongoraverseny harmadik tételéről kötelezően említik az ismertetők, hogy Mozart feljegyezte, miután megtanította neki, seregélye némileg hibásan ugyan, de el tudta fütyülni a témáját. Az egyszerű, de bonyolult variációk során feldolgozott népies téma valóban fütyülnivaló, oldja a hosszú, súlyos lassú tétel utáni feszültséget.
A Müpában péntek este elhangzott mű szólistája a zenekar gyakori vendége, Emanuel Ax volt, aki egyszerűnek ható módon játssza Mozartot, nem igyekszik sem romantikus túlfűtöttséggel, sem a sokszor hallható negédeskedéssel közelíteni a szerzőhöz. Egyszerűek hat tehát, amit csinál, de Ax nagyon is odafigyel az alapokra, az értő dallamformálásra, hangsúlyozásra, harmóniai alapozásra, és mindarra, amit ma arról, gondolunk, hogyan lehet a mai modern nagy hangversenyzongorán előadni azt, amit Mozart a kis fortepianójára képzelt el. A zenekar tagjai – persze kevesebb vonós, és csak a szükséges fúvósok – azokon a helyeken ültek, ahol a második részben a szimfónia alatt, így a például a három bőgős már eléggé távol volt a zongoristától, ezért hiányolni lehetett egy kissé intimebb megközelítését az egész műnek.
Talán furcsa, de az intimitás a hatalmas zenekart foglalkoztató Bruckner szimfóniáknak is sajátja, és nem csak azért, mert természetesen nem szól folyamatosan fortissimóban a zenekar fafúvósokkal, rezekkel, üstdobokkal. Népzenei hatások, a természethez, természeteshez legközelebb álló formákhoz átvételeként, Bruckner műveiben is hallhatók. Az egyik réges-régi zeneismertető könyvemben a szerző némi naivsággal, talán csak a megértés könnyebbé tétele okán, de afféle Pastorale (Beethoven Hatodikja) szimfóniának írja le a Negyediket, erdőábrázolásról, madarakról, viharról van itt szó, mondja. Igen természetábrázolás ez itt sokszor, de az igazi tárgy - mint minden nagy műben – az emberi természet maga, azaz mi vagyunk. És ebben, az erről való véleményalkotásában enged magához minket egészen közel Bruckner, például az egészen éteri szépségű második tételben. Mint tudjuk, zeneszerzőnk folyamatosan küzdött a formával, többször átírta műveit, és talán a véglegesnek mondott változatok sem érték el a tökéletességnek azt a fokát – itt talán csak a negyedik tétel −, amit kívánhatnánk, de Bruckner szándékai és megoldásai jó részének tisztasága vitathatatlan.
A Fesztiválzenekarnak és Fischer Ivánnak a nagy hangtömegek differenciált megmozgatása, a hosszú tételek összefogása, vagy egyszerűen csak a pontos belépések olyan természetesek, hogy bőven maradt energiájuk a valódi lényeg megjelenítésére. Megengedték, hogy belépjünk abba a bruckneri világba, ahová valóban nem könnyű eltalálni, ha csak nincsenek ilyen vezetőink.

*** Mozart: G-dúr zongoraverseny Bruckner: IV. „Romantikus" szimfónia Emanuel Ax zongora Budapesti Fesztiválzenekar, karmester Fischer Iván Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. május 10.
Szerző
Frissítve: 2019.05.12. 20:16

Meghalt a kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő

Publikálás dátuma
2019.05.12. 14:16

Fotó: Shutterstock
85 éves korában elhunyt Vass Éva kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.
A színésznő halálát közlő hírt Nótin István osztotta meg - írja a Színház.org
1933. július 23-án Budapesten. 1952-1954 között az Úttörő Színház, 1954-1956 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1956-1957 között a Petőfi Színház és a Jókai Színházban játszott. 1957-1975 között a Madách Színház tagja volt. 1975-1978 között Katona József Színházban játszott. 1978-1983 között a Várszínház, 1983-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-1994 között a Független Színpad művésze volt. 1994 óta a Budapesti Kamaraszínház tagja. Első filmes szerepe az 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmben volt, ahol Bíró Annát alakította. Első férje Bán Frigyes filmrendező, második férje Gábor Miklós színművész volt. 2000-ben alapította a Gábor Miklós-díjat. 1998-ban Gábor Miklós halála után végleg visszavonult a színpadtól.  
Szerző
Témák
gyász