Ezer milliárd forintot húztak be az állami pénzből gazdagodó Orbán-oligarchák

Publikálás dátuma
2019.05.13. 07:10

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A leggazdagabb magyarok százas listája átrendeződött, és érzik rajta a NER-dominancia.
Csak azokat az oligarchákat vette számba a leltár elkészítésénél a száz leggazdagabb magyar listáját monitorozó 24.hu, akik a tudatosan szőtt nemzeti tőkés céghálóhoz közvetlenül kötődnek, és/vagy állami megrendelések, esetleg állami hitelek segítették a nevük mellett sorakozó milliárdok felhalmozását. A közel két tucat újsütetű top százas mogul vagyonát összeadva pedig durván 990 milliárd forint kerekedett ki, vagyis alsó hangon ennyit hozott a Fidesz-érában felfutott üzletembereknek az elmúlt tíz év. Az első számú NER-oligarcha a – listán kormányoktól függetlenül állandó Csányi Sándor mögött második – felcsúti Mészáros Lőrinc a semmiből előugorva néhány év alatt dollármilliárdos lett, több száz darabból álló céghálót vett a nevére, miközben a közbeszerzéseken napi 1 milliárd forintnál is gyorsabban nyeli a közpénzeket. Vagyonát az idén 296 milliárd forintra becsülik, befektetései a turizmustól az energetikáig mostanra főként tőzsdei cégekben összpontosulnak. Üzlettársa, a 110 milliárdos vagyon felett őrködő Szíjj László 2009-ben még a kanyarban sem volt, fő cége, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. 17 milliárd forint forgalmat könyvelt el és bő félmilliárd nyereséget hozott. Első látványos megbízását 2012-ben kapta úgy, hogy addig nem épített új sztrádaszakaszt, mégis elvitt az udvari út- és vasútépítő Közgép konzorciuma elől egy 46 milliárd forintos autópálya-megrendelést. Azóta a Duna Aszfalt az ország első számú mélyépítőjévé lépett elő, árbevétele járt már 100 milliárd felett, és volt olyan év, amikor 12 milliárd forint osztalék is kitelt a nyereségből. Szíjj tavaly óta megduplázta vagyonát.  Az új milliárdosok jó része az építőiparban mozog, és mint az alábbi táblázatból látszik, az öt fő potentát egy év alatt majdnem 120 milliárddal gyarapította a vagyonát. Így a miniszterelnök barátja, Garancsi István (66 milliárd), aki csak 2014-ben vásárolt be a Market Építő Zrt.-be, nagy állami megrendelések segítségével rövid úton 100 milliárdosnál is nagyobb forgalmú magasépítővé nőtt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a táblázatban szereplőknek az építőiparon túlnyúlnak az érdekeltségei, így másfelől is gereblyézik a milliárdokat. Garancsi például Csányi Sándorral és Hernádi Zsolt (19,2 milliárd) Mol-vezérrel közösen nyakig merült az ingatlanbizniszben, de a pénzügyi szektorban is nyomul, megvásárolva a G4S cégeket, a legnagyobb pénzszállítóvá vált. Garancsi üzlettársa a Marketben, Scheer Sándor (28,3 milliárd) neve mellett viszonylag szerény összeg szerepel, viszont nemrég egy multit falt be: átvette a magyarországi McDonald’s hálózat üzemeltetését.  Paár Attila (43 milliárd), a Győrből induló építőipari vállalkozó felépítette a WHB-csoportot, de inkább a miniszterelnöki vej, Tiborcz István üzlettársaként emlegetik. Ő az az üzletember, aki megtette a szívességet, hogy a közvilágítási tendereken taroló, de az uniós vizsgálatok során szervezett csalás gyanújába keveredett Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz érdekeltségét. Ebből az üzletből 3 milliárddal gazdagodhatott Orbán Viktor veje, aki a legfiatalabb milliárdosként máris a 32. helyet foglalta el a százas listán: 33 évesen 35 milliárdja van.  Tiborcz István 35 milliárd forintos vagyonnal betört a leggazdagabb magyarok közé A miniszterelnök veje a legfiatalabb multimilliárdos, és befolyásosabb a köztársasági elnöknél a 100 leggazdagabb magyarról szóló kiadvány szerint.  Nem gazdagszik ugyan ennyire látványosan, de a Duna Aszfaltban korábban résztulajdonos Varga Károly (46 milliárd) 28. helye is említésre méltó, amint befért az elitklubba Barkász Sándor (9,7 milliárd), a Békés Drén Kft. főtulajdonosa is. Őt Békés Mészárosaként emlegetik, és egyebek mellett az összesen 34 milliárd forintos Békés megyei ivóvízminőség-javító program projektjéből a Mészáros-Szíjj duóval közösen vitt el egy nagyobb darabot.  A leginkább az informatikai bizniszből ismert Emőri Gábor (51 milliárd) 2014-ben robbant be a milliárdosok közé, mindjárt 22 milliárdos becsült vagyonnal. Akkor tört fel, amikor elnyerte a lehetőséget a HU-GO elektronikus útdíjfizető-rendszer kidolgozására és megvalósítására. A HVG ezután arról cikkezett, hogy a HU-GO még a kiépítést követő két évben is milliárdos osztalékot fialt Emőrinek, és olyan nagy állami megrendelésekhez jutott, mint az EKÁER néven ismert elektronikus árukövető rendszer és a szupertraffipaxok fejlesztése. Egy időben üzlettársa lett Mészáros Lőrincnek, miután a felcsúti milliárdos bevásárolta magát a tőzsdén jegyzett ingatlanos cégbe, az Appeninn Nyrt.-be. A NER-vagyon nem vész el, csak átrendeződik A januárban elhunyt Andy Vajna egykori sztárproducer Emőrinél is később, csak 2016-ban került fel a listára, de akkor mindjárt 44 milliárd forint becsült vagyonnal. Tavaly 69 milliárddal a 14. helyen szerepelt, halála és a médiaérdekeltségeinek elvesztése után viszont már csak 41 milliárdra teszik a Vajna-örökséget. A 28 milliárdos vagyonvesztés ugyanakkor csak látszat, nem történik más, mint átrendezés. A TV2, az annak beszállító IKO, illetve a hirdetéseket csatornázó Atmédia nem lesz többé a Vajna-birodalom része, de nem kerül messzire: a kereskedelmi tévére már bejelentkezett a Takarékbank vezére, Vida József. Hasonló játszódott le a főoligarchából kegyvesztetté vált Simicska Lajos cégbirodalmával is. Első körben átadta az egészet üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, majd tőle Mészáros Lőrinc holdudvarába került a portfólió. Az egykor a Fidesz gazdasági hátországában mindenható duó egyetlen év alatt több mint 50 milliárdot bukott, legalábbis Simicska becsült vagyona 77 milliárdról 27 milliárdra, Nyergesé 33,5 milliárdról 30,5 milliárdra apadt.
Szerző

Szennyezett olaj: bólintott a Mol, Ukrajna újra megnyitotta Barátság vezetéket

Publikálás dátuma
2019.05.12. 16:10

Fotó: Népszava
Az ukrán Ukrtransznafta vállalat újra elindította a tranzitszállítást az európai felhasználók felé.
Az Ukrtransznafta közleménye szerint a szállítás szombat délután indult meg. A tájékoztatás alapján az Oroszországból származó kőolaj tranzitjának újraindítása részben azért valósulhatott meg, mert
a magyar Mol vállalat szakértői kiegészítő vizsgálatnak vetették alá a csővezetékben lévő nyersolajt, és megerősítették, hogy készek átvenni a szállítmányt.

Mint ismeretes, három hete az orosz kőolajmezőkön a finomítókat károsító klórvegyületek keveredtek az Európát nyersanyaggal ellátó Barátság-vezetékbe. Az oroszok nem figyelmeztették előre vevőiket, így elsőként Fehéroroszország kürtölte világgá a szennyezés tényét. Majd először a németek és a lengyelek, illetve a szállítmány útvonalát követve a szlovákok, az ukránok és a magyar Mol is felfüggesztette az átvételt. Mivel a csapokat már Ukrajnában elzárták, Magyarország határát nem lépte át a szennyezés. Az ügyben Moszkva végül vállalta a felelősséget, a szennyeződés ügyében eddig négy embert vettek őrizetbe.
Szerző

Durván nőtt tavaly a gazdagok és szegények közti szakadék Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.05.12. 15:09

Fotó: Shutterstock
Bár jobb még az uniós átlagnál a magyar helyzet, az előnyünk nagyon gyorsan amortizálódik. A rendszerváltáskor lezajlott privatizáció módja volt az "ősbűn".
Az Európai Unióban (EU) élő gazdagok és szegények közötti szakadék egyre szélesebbé vált az utóbbi évtizedekben - derül ki a vagyoni egyenlőtlenségeket elemző francia intézet (WID) friss jelentéséből. Az összehasonlításhoz használt, a vagyoni egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható adatai szerint ugyanakkor a legjobb mutatókkal világszinten még így is az Európai Unió országai és Kanada rendelkezik. Az index értéke a nulla és 100 pont között skálán mozog, és minél alacsonyabb, annál kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a héten kiadott jelentése szerint az Európai Unió 28 tagállamát együttvéve 2017-ben 30,7 pontra, az eurózóna 19 országában pedig 30,5 pontra rúgott a Gini-index értéke. Az egy évvel korábbihoz képest az unióban 0,1 ponttal, az euróövezetben pedig 0,2 ponttal javult az együttható. Az Európai Unió tagállamai között jelentős különbségek mutatkoznak,
a legnagyobb mértékben a volt szocialista országokban nőtt a gazdagok és a szegények közötti szakadék.

"Ennek oka, hogy ezekben az országokban a szocializmusból a kapitalizmusra való áttéréshez kapcsolódó privatizáció idején egy szűk elitet részesítettek előnyben" - mutattak rá a kutatók. Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, amely esetében a Gini-index 2017-ben 40,2 pontra, 2018-ben pedig 39,6 pontra rúgott. A legnagyobb jövedelmi különbségeket felmutató tíz ország között azonban ott van a három balti állam, a négy dél-európai állam, valamint Románia és Nagy-Britannia. A brit szupergazdagok összvagyona csak tavaly 47,8 milliárd fonttal gyarapodott, rekordot döntve ezzel.
A legnagyobb uniós országok közül Németország, Franciaország és Lengyelország az átlagosnál valamivel jobb, 29 pont körüli mutatóval büszkélkedhet. A legjobb Gini-együtthatót Szlovákia (23,2 pont), Szlovénia (23,7 pont) és Csehország (24,5 pont) tudja felmutatni, majd Svédország, Dánia, Finnország, Belgium, Hollandia és Ausztria következik.
Magyarország esetében a Gini-együttható értéke a 2017-ben mért 28,1 pontról 28,7 pontra emelkedett 2018-ban.

A jelentés szerint Nyugat-Európában a leggazdagabbak 10 százaléka átlagosan hétszer annyit keres, mint a szegények 50 százaléka, az adózás utáni különbség pedig még mindig ötször nagyobb. Bár a gazdagok és szegények közötti szakadék nőtt az EU tagországaiban, a helyzet sokkal jobb mint az Egyesült Államokban, köszönhetően az egyenlőségre jobban törekvő oktatási és az egészségügyi rendszernek.
Az európai népesség legszegényebb felének bevételei 37 százalékkal nőttek 1980 óta, miközben az Egyesült Államokban stagnáltak. Eközben a leggazdagabb amerikaiak 0,01 százalékának bevétele több mint 300 százalékkal nőtt, kétszer nagyobb mértékben mint Európában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az Egyesült Államokban 39 ponton állt a Gini-index 2017-ben, több nyolc ponttal magasabb az EU-s adatnál. Az OECD nem európai tagállamai közül csak Kanada (31 pont) áll az unióval nagyjából egy szinten, más országokban - például Ausztrália (33 pont), Japán (34 pont), Törökország (40 pont), Mexikó (46 pont) vagy éppen Dél-Afrika (62) - jóval nagyobbak az egyenlőtlenségek.
Frissítve: 2019.05.12. 21:08